RANTUDIL FORTE kemény kapszula betegtájékoztató
Gyógyszer alapadatai
Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára
Rantudil Forte kemény kapszula
acemetacin
Mielőtt elkezdi szedni ezt a gyógyszert, olvassa el figyelmesen az alábbi betegtájékoztatót, mert az Ön számára fontos információkat tartalmaz.
Tartsa meg a betegtájékoztatót, mert a benne szereplő információkra a későbbiekben is szüksége lehet.
További kérdéseivel forduljon kezelőorvosához, gyógyszerészéhez vagy a gondozását végző egészségügyi szakemberhez.
Ezt a gyógyszert az orvos kizárólag Önnek írta fel. Ne adja át a készítményt másnak, mert számára ártalmas lehet még abban az esetben is, ha a betegsége tünetei az Önéhez hasonlóak.
Ha Önnél bármilyen mellékhatás jelentkezik, tájékoztassa erről kezelőorvosát, gyógyszerészét vagy a gondozását végző egészségügyi szakembert. Ez a betegtájékoztatóban fel nem sorolt bármilyen lehetséges mellékhatásra is vonatkozik. Lásd 4. pont.
A betegtájékoztató tartalma:
Milyen típusú gyógyszer a Rantudil Forte kemény kapszula és milyen betegségek esetén alkalmazható?
Tudnivalók a Rantudil Forte kemény kapszula alkalmazása előtt
3. Hogyan kell alkalmazni a Rantudil Forte kapszulát?
4. Lehetséges mellékhatások
5. Hogyan kell a Rantudil Forte kapszulát tárolni?
6. A csomagolás tartalma és egyéb információk
1. Milyen típusú gyógyszer a Rantudil Forte és milyen betegségek esetén alkalmazható?
A Rantudil Forte kemény kapszula fájdalomcsillapító és gyulladásgátló gyógyszer, a nem-szteroid gyulladásgátlókhoz tartozik. Fájdalomcsillapító, gyulladásgátló és lázcsillapító hatású.
A következő betegségek kezelésére alkalmazzák:
Gyulladásos állapotok, fájdalmak kezelésére különösen az alábbi javallatokban:
lumbágó, isiász (ülőidegzsába), bizonyos gerincbetegség (Bechterew-kór) és egyéb gyulladásos-reumás gerincbántalmak,
heveny ízületi gyulladások - beleértve a köszvényes rohamot is,
idült ízületi megbetegedések heveny fellángolása, különösen a reumatoid artritisz,
ízületi elváltozások és gerincbántalmak okozta heveny panaszok,
gyulladásos lágyrész reumatikus megbetegedések heveny fellángolása,
heveny ínhüvelygyulladás, nyálkatömlők akut gyulladása,
izmok, inak akut gyulladása,
sérüléseket (rándulásokat, zúzódásokat, húzódásokat) illetve sebészi beavatkozásokat követő fájdalmas duzzanatok, gyulladások,
a felszínes vénák és egyéb erek gyulladása esetén.
a pikkelysömörrel esetlegesen együtt járó idült ízületi megbetegedés esetén.
2. Tudnivalók a Rantudil Forte alkalmazása előtt
Ne szedje a Rantudil Forte kemény kapszulát
ha allergiás a hatóanyagra, az indometacinra vagy a gyógyszer (6. pontban felsorolt) egyéb összetevőjére,
ha ismeretlen eredetű vérképzési zavarban szenved,
ha kórelőzményében nem-szteroid gyulladásgátlók/fájdalomcsillapítók (NSAID-ok) szedésével kapcsolatos gyomor-bélvérzés vagy perforáció (gyomor-bélrendszeri átfúródás) szerepel,
ha jelenleg gyomor- vagy nyombélfekélye (peptikus ulkusz), vagy gyomor- vagy nyombélvérzése van, vagy a kórelőzményében ezek vagy vérzések fordultak elő (legalább két egymástól független bizonyított fekély vagy vérzés),
ha súlyos szívelégtelenségben szenved,
a terhesség utolsó harmadában,
Figyelmeztetések és óvintézkedések
Az alábbiak azokat az eseteket írják le, amikor csak bizonyos körülmények között szedheti a Rantudil Forte-t (pl. ritkábban vagy kisebb adagban és orvosi felügyelet mellett) és fokozott óvatosság szükséges. Kérjük, kérdezze erről orvosát.
Ez akkor is fennáll, ha ezek az esetek a múltban fordultak elő.
A gyomor-bélrendszerre vonatkozó biztonsági tudnivalók
A Rantudil Forte egyidejű szedése más nem-szteroid gyulladásgátlókkal – beleértve az úgy nevezett COX-2 gátlókat is – kerülendő.
A mellékhatások előfordulása csökkenthető a legkisebb hatásos adag legrövidebb ideig történő alkalmazásával, mely a betegsége tüneteit megfelelő mértékben csökkenti.
Idősek:
A nem-szteroid gyulladásgátlók alkalmazása után a mellékhatások (leggyakrabban a gyomor és bél vérzése és átfúródása, amely bizonyos esetekben életveszélyes lehet) gyakrabban fordulnak elő. Ezért idős betegek kezelése esetén fokozott orvosi ellenőrzés szükséges.
Gyomor-bélvérzés, fekély és perforáció:
A gyomor-bélrendszer nem egy esetben életveszélyes vérzéséről, fekélyéről és átfúródásáról számoltak be a nem-szteroid gyulladáscsökkentők alkalmazásával kapcsolatban. Ezek a mellékhatások a kezelés ideje alatt bármikor előfordulhatnak, figyelmeztető jelekkel vagy anélkül és/vagy a kórelőzményben szereplő gyomor-bélrendszeri súlyos betegség esetén.
A gyomor-bél rendszer vérzésének, fekélyének és átfúródásának veszélye a nem-szteroid gyulladáscsökkentők adagjának emelésével emelkedik olyan betegeknél, akiknek kórelőzményében fekély szerepel, főként ha az vérzéssel vagy átfúródással társult (lásd 2. pont „Ne szedje a Rantudil Forte kemény kapszulát” fejezet), valamint idős betegeknél. Ezek a betegek a legkisebb rendelkezésre álló adagot szedhetik.
Ezeknek a betegeknek, valamint azoknak, akik kis dózisú acetilszalicilsavat vagy más olyan gyógyszert szednek egyidejűleg, mely fokozhatja a gyomor-bélbetegségek veszélyét, a gyomor nyálkahártya védelme céljából megfontolandó valamely védő gyógyszer szedése (pl. proton-pumpa gátló).
Ha kórelőzményében gyomor-bélrendszeri mellékhatások szerepelnek, különösen, ha Ön idős beteg, tájékoztassa orvosát minden hasi panaszáról (különösen a gyomor-bélvérzésről), főleg a kezelés kezdeti időszakában.
Óvatosság szükséges, ha egyidejűleg olyan gyógyszert szed, amely fokozza a fekély/vagy vérzés veszélyét, például kortikoszteroidok, véralvadás gátlók, mint a warfarin, szelektív szerotoninvisszavétel-gátlók, melyek a depresszió kezelésére szolgálnak vagy vérlemezke-összecsapzódást-gátlók, mint az acetilszalicilsav (lásd 2. pont „A kezelés ideje alatt alkalmazott egyéb gyógyszerek” c. fejezet).
Amennyiben a Rantudil Forte kezelés alatt Önnél gyomor-bélvérzés vagy fekély jelentkezik, a kezelést azonnal abba kell hagynia.
Azoknál a betegeknél, akiknek kórelőzményében gyomor-bélbetegségek szerepelnek (kólitisz ulceróza, Crohn-betegség), a nem-szteroid gyulladásgátlók óvatosan alkalmazhatók, mivel állapotuk rosszabbodhat (lásd 4. pont „Lehetséges mellékhatások”).
A szív-érrendszerre és az agyi érrendszerre kifejtett hatások
Azokat a betegeket, akik magas vérnyomásban szenvednek és/vagy kórelőzményükben enyhe – középsúlyos szívbetegség szerepel, rendszeresen ellenőriznie kell a kezelőorvosnak, és megfelelő tanácsokkal kell ellátnia, mivel folyadék visszatartást és vizenyőt (ödémát) jelentettek a nem-szteroid gyulladáscsökkentőkkel történt kezeléssel kapcsolatban.
A Rantudil Forte-hoz hasonló gyógyszerek kis mértékben fokozhatják a szívroham (szívinfarktus) vagy a szélütés (sztrók) veszélyét. A veszély emelkedik a nagyobb adagok alkalmazása és a tartós kezelés esetén. Ezért az ajánlott adag és/vagy a kezelési időtartam túllépése nem ajánlott.
Amennyiben Önnek szívproblémái vannak vagy volt már szélütése, illetve úgy véli, hogy Önnél fennáll ezen betegségek fokozott veszélye (pl. magas vérnyomásban, cukorbetegségben szenved, vagy magasak a vérzsír értékei, illetve dohányzik), a kezelést meg kell beszélnie kezelőorvosával.
Bőrreakciók
Az NSAID kezeléssel kapcsolatban igen ritkán bőrpírral és hólyagokkal járó – néhány esetben halálos kimenetelű – bőrreakciókat (hámlásos bőrgyulladás, Stevens—Johnson-szindróma és toxikus epidermális nekrolízis, Lyell-szindróma, lásd 4. pont) jelentettek. Úgy tűnik, ezeknek a reakcióknak a veszélye elsősorban a kezelés kezdetén nagy, az esetek legnagyobb része a kezelés első hónapjában jelentkezett. A bőrkiütés, a nyálkahártya sérülés vagy az allergiás reakció más tünetének első jelére abba kell hagynia a Rantudil Forte szedését és azonnal orvoshoz kell fordulnia.
További információk
Azok a betegek, akiknél más, a nem-szteroid fájdalomcsillapítók vagy a reuma ellenes gyógyszerek csoportjába tartozó gyógyszerek szedése esetén szénanátha, orrnyálkahártya duzzanat (orrpolip), krónikus elzáródásos légúti megbetegedés (pl. asztma) vagy túlérzékenységi (allergiás) reakció lépett fel, csak fokozott óvatossággal és szigorú orvosi felügyelet mellett szedhetik a Randutil Forte-t.
Ezek a betegek különösen veszélyeztetettek a túlérzékenységi (allergiás) reakciók szempontjából, ha Rantudil Forte-t szednek.
Az acemetacin gátolhatja a vérlemezkék összecsapzódását. A véralvadási panaszokban szenvedő betegeket ezért gondos megfigyelés alatt kell tartani.
Tartós Rantudil Forte kezelés alatt szükséges a beteg májműködésének, veseműködésének és vérképének és szemének rendszeres ellenőrzése.
Műtét előtt tájékoztassa orvosát vagy fogorvosát, hogy Rantudil Forte-t szed.
Mint a többi prosztaglandinszintézis-gátló, a Rantudil Forte is gátolhatja a teherbe esést. Ezért tájékoztatnia kell orvosát, ha terhességet tervez vagy nehezen esik teherbe.
A Rantudil Forte fokozott óvatossággal (pl. ritkábban vagy kisebb adagban) és orvosi ellenőrzés mellett szedhető, ha:
vesekárosodásban szenved;
súlyos májkárosodása van;
örökletes vérképzési zavarban (indukálható porfíria) szenved;
a közelmúltban nagy műtétje volt.
Ön idős beteg,
Ön a terhességének első harmadában van vagy szoptat (lásd 2. pont „Terhesség és szoptatás” fejezet).
Milyen egyéb óvintézkedések szükségesek?
Az utasítások ellenére történő tartós, nagy adagú fájdalomcsökkentő gyógyszerek szedése fejfájást okozhat, amit nem szabad az adag emelésével kezelni.
Általában a fájdalomcsillapító gyógyszerekhez történő hozzászokás, különösen az erős fájdalomcsillapítókat tartalmazó gyógyszerek kombinációja, veseelégtelenséghez vezető állandósult vesekárosodást (fájdalomcsillapító okozta veseelégtelenséget) okozhat.
Gyermekek és serdülők
A Rantudil Forte alkalmazása nem ajánlott gyermekek és serdülők számára a biztonságosságra és a hatásosságra vonatkozó adatok hiánya miatt.
Egyéb gyógyszerek és a Rantudil Forte
Feltétlenül tájékoztassa kezelőorvosát vagy gyógyszerészét a jelenleg vagy a nemrégiben szedett valamint szedni tervezett egyéb gyógyszereiről, beleértve a vény nélkül kapható készítményeket is.
A Rantudil Forte egyidejű adása digoxinnal (szívműködés javítására alkalmazott gyógyszer), fenitoinnal (epilepszia kezelésére alkalmazott gyógyszer), vagy lítiummal (pszichés betegségek kezelésére szolgáló gyógyszer), növelheti ezen gyógyszerek szintjét a vérben.
A Rantudil Forte csökkentheti a vízhajtók és vérnyomáscsökkentők hatását.
A Rantudil Forte csökkentheti az ACE gátlók (a szívelégtelenség kezelésére és vérnyomás csökkentésére alkalmazott gyógyszerek) hatását. Ezen felül az együttes alkalmazás növeli a veseműködés károsodásának veszélyét.
A Rantudil Forte és a kálium-spóroló vízhajtók egyidejű alkalmazása a vér káliumszintjének emelkedéséhez vezethet. A furoszemid fokozza a Rantudil Forte hatóanyagának kiürülését a szervezetből.
A Rantudil Forte és a glükokortikoidok vagy más gyulladásgátlók és fájdalomcsillapítók (nem-szteroid gyulladásgátlók) együttes adása növeli a gyomor-bélrendszeri mellékhatások kialakulásának veszélyét (lásd 4. pont „Lehetséges mellékhatások”).
Ha a Rantudil Forte-t 24 órával a metotrexát bevétele előtt vagy után adják, emelkedhet a metotrexát koncentrációja a vérben és fokozódhatnak a mellékhatásai.
A probenicid vagy szulfinpirazon tartalmú gyógyszerek (köszvény ellenes gyógyszerek) késleltethetik a Rantudil Forte kiürülését a szervezetből.
A Rantudil Forte-t véralvadásgátlókkal együtt adva fokozódhat a vérzés veszélye. Ezért a beteg véralvadását ellenőrizni kell, ha ezeket a készítményeket együtt alkalmazzák.
A nem-szteroid gyulladásgátlók fokozhatják a véralvadásgátlók, pl. a warfarin hatását.
A nem-szteroid gyulladásgátlók (pl. acemetacin) fokozhatják a ciklosporin vesekárosító hatását.
A klinikai vizsgálatokban a nem-szteroid gyulladásgátlók és szulfonilureák (vércukorszint csökkentő gyógyszer) kölcsönhatásáról számoltak be. Ez idáig nem jelentettek kölcsönhatást a Rantudil Forte hatóanyaga, az acemecatin és a szulfonilureák együttes adása esetén. Azonban a vércukorszintet ellenőrizni kell, ha ezeket egyidejűleg alkalmazzák.
Fokozott óvatosság szükséges, ha a Rantudil Forte-t a központi idegrendszerre ható gyógyszerekkel vagy alkohollal együtt alkalmazzák.
A Rantudil Forte nem szedhető triamterennel együtt, mert azt az acemetacin fő bomlástermékével, az indometacinnal együtt adva fennáll a heveny veseelégtelenség veszélye.
A Rantudil Forte nem adható diflunizállal (nem-szteroid gyulladásgátló) együtt, mert az indometacin, az acemetacin fő bomlástermékének szintje nagymértékben megemelkedik, és ez összefüggésben van a mellékhatások fokozódásával.
Az acemetacin késleltetheti a penicillin antibiotikumok kiürülését.
A vérlemezke összecsapzódást-gátló gyógyszerek (pl. acetilszalicilsav) és a szelektív szerotonin-újrafelvétel-gátlók (SSRI-k, depresszió kezelésére alkalmazott gyógyszerek) együttadása Rantudil Forte-val fokozhatja a gyomor-bélrendszeri vérzés veszélyét.
A Rantudil Forte egyidejű bevétele étellel, itallal vagy alkohollal
A Rantudil Forte kezelés alatt az alkohol fogyasztást kerülni kell.
Terhesség, szoptatás és termékenység
Ha Ön terhes vagy szoptat, illetve ha fennáll Önnél a terhesség lehetősége vagy gyermeket szeretne, a gyógyszer alkalmazása előtt beszéljen kezelőorvosával vagy gyógyszerészével.
Terhesség
Közölje orvosával, ha hosszabb ideig tartó Rantudil Forte-kezelés alatt terhes lesz. A Rantudil Forte a terhesség első és második harmadában nem szedhető orvos javaslata nélkül.
A terhesség 20. hetétől a Rantudil Forte veseproblémákat okozhat a magzatnál, ha néhány napnál tovább szedi, amely a magzatot körülvevő magzatvíz alacsony szintjéhez (oligohidramnion) vagy a magzat szívében egy ér (duktusz arteriózusz) beszűküléséhez vezethet. Ha néhány napnál hosszabb ideig tartó kezelésre van szüksége, orvosa további ellenőrzést javasolhat.
A terhesség harmadik harmadában a Rantudil Forte nem szedhető, mivel mind az anyában, mind a gyermekben fokozza a súlyos szövődmények kockázatát. A Rantudil Forte vese- és szívproblémákat okozhat a magzatnál. Ez befolyásolhatja az Ön és születendő gyermeke vérzési hajlamát, és a tervezettnél későbbi szülést vagy hosszabb ideig tartó vajúdást okozhat.
Szoptatás
A Rantudil Forte hatóanyagának, az acemetacinnak és bomlástermékének kis mennyisége átjut az anyatejbe. Hacsak lehetséges, alkalmazását szoptatás alatt kerülni kell.
Ha tartósan nagy adagot ír fel orvosa, meg kell fontolni a csecsemő korai elválasztását.
Termékenység
A Rantudil Forte gátolhatja a teherbe esést. Ezért közölnie kell orvosával, ha terhességet tervez vagy nehezen esik teherbe.
A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre
A Rantudil Forte központi idegrendszeri mellékhatásokat okozhat, pl. fáradtságot és szédülést, egyes esetekben károsodhatnak a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességek. Ilyenkor a hirtelen, váratlan események felléptekor esetleg nem tud gyorsan és azonnal reagálni. Ilyen esetben ne vezessen autót vagy motoros járművet. Ne kezeljen gépeket. Ne dolgozzon biztonsági eszközök nélkül.
A Rantudil Forte tejcukrot (laktóz) tartalmaz
A készítmény 73,9 mg laktóz-monohidrátot tartalmaz kemény kapszulánként. Amennyiben kezelőorvosa korábban már figyelmeztette Önt, hogy bizonyos cukrokra érzékeny, keresse fel orvosát, mielőtt elkezdi szedni ezt a gyógyszert.
A készítmény kevesebb, mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz kemény kapszulánként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.
3. Hogyan kell szedni a Rantudil Forte-t?
A gyógyszert mindig a kezelőorvosa vagy gyógyszerésze által elmondottaknak megfelelően szedje. Amennyiben nem biztos az adagolást illetően, kérdezze meg kezelőorvosát vagy gyógyszerészét. Kérjük, gondosan kövesse az utasításokat, különben a Ratudil Forte nem megfelelően hat.
Hogyan és milyen gyakran szedje a Rantudil Forte-t?
Az acemetacin megfelelő adagja betegségének súlyosságától függ.
A készítmény ajánlott adagja felnőtteknek napi 1-3 x 1db Rantudil Forte kemény kapszula (60 - 180 mg acemetacin), amit 1-3 adagra osztva kell bevenni.
Gyulladásos és kopásos ízületi megbetegedések esetén az ajánlott kezdő adag 3 db Rantudil Forte kemény kapszula naponta (180 mg acemetacin/nap), a fenntartó adag 2-3 x 1db Rantudil Forte kemény kapszula.
Sérüléses valamint műtét utáni fájdalom esetén az ajánlott adag naponta 2-3 x 1 db Rantudil Forte kemény kapszula.
Akut köszvényes roham esetén a tünetek megszűnéséig naponta 3 x 1db Rantudil Forte kemény kapszula alkalmazása ajánlott. Kezelőorvosa ennél nagyobb adagot is előírhat. Azok a betegek, akiknek kórelőzményében nem szerepel gyomor-bélkárosodás, kezdő adagként 2 db Rantudil Forte kemény kapszulát (120 mg acemetacint), majd 6 óránként 1 db kemény kapszulát (60 mg acemetacint) vehetnek be. A megengedett legnagyobb acemetacin adag naponta 10 db Rantudil Forte kemény kapszula (600 mg acemetacin). Szükség esetén a kezelés második napján is azonos adag vehető be, ezután az adagot csökkenteni kell.
Idősek
A lehetséges mellékhatások (lásd 4. pont) miatt az idős betegeket gondos orvosi ellenőrzés alatt kell tartani.
Gyermekek és serdülők
A Rantudil Forte alkalmazása nem ajánlott gyermekek és serdülőknek a biztonságosságra és a hatásosságra vonatkozó adatok hiánya miatt.
A Rantudil Forte kemény kapszulát egészben, szétrágás nélkül, étkezés közben, elegendő mennyiségű folyadékkal kell bevenni.
Az alkalmazás időtartama a betegség lefolyásához igazodik, de fontos, hogy a napi 3 db kapszulát (180 mg acemetacin) és a 7 napos kezelési időtartamot lehetőleg ne haladja meg.
A mellékhatások előfordulása minimálisra csökkenthető, ha a tünetek kezelésére a legkisebb hatásos dózist a lehető legrövidebb ideig alkalmazzák.
Kezelőorvosa határozza meg, hogy milyen hosszú ideig és milyen adagban kell szednie a Rantudil Forte-t.
Kérjük, forduljon kezelőorvosához, ha úgy érzi, hogy a Rantudil Forte hatása túl erős vagy túl gyenge.
Ha az előírtnál több Rantudil Forte-t vett be
A túladagolás tünetei között szerepelnek központi idegrendszeri zavarok, pl. fejfájás, szédülés, zavartság, kábultság, gyengeség, eszméletlenség, továbbá hasi fájdalom, hányinger, hányás. Ezen felül előfordulhat gyomor-bélrendszeri vérzés, izzadás, magas vérnyomás, a testfolyadék felszaporodása (bokavizenyő), az elektrolit értékek eltolódása, vizelet-kiválasztási zavar, vérvizelés, a máj- és vesekárosodás, gyengülő légzés, görcs és kóma.
Specifikus ellenanyag nem ismert.
Túladagolás gyanúja esetén forduljon orvoshoz, aki a mérgezés súlyosságától függően dönt a további ellátásáról.
Ha elfelejtette bevenni a Rantudil Forte-t
Ne vegyen be kétszeres adagot a kihagyott adag pótlására. Folytassa a kezelést a szokásos időben.
Ha idő előtt abbahagyja a Rantudil Forte szedését
A kezelés idő előtti abbahagyása esetén a betegség tünetei visszatérhetnek.
Ha bármilyen további kérdése van a gyógyszer alkalmazásával kapcsolatban, kérdezze meg kezelőorvosát vagy gyógyszerészét.
4. Lehetséges mellékhatások
Mint minden gyógyszer, így ez a gyógyszer is okozhat mellékhatásokat, amelyek azonban nem mindenkinél jelentkeznek.
Jelentős mellékhatások és/vagy tünetek, melyekre figyelnie kell, és ha ezek jelentkeznek, orvoshoz kell fordulnia:
Figyelembe kell venni, hogy ezek javarészt dózisfüggők, illetve esetenként változnak.
A leggyakoribb mellékhatások a gyomor-bélrendszert érintik. Gyomor-/nyombélfekély (peptikus fekély), valamint gyomor- vagy bélátfúródás és/vagy vérzés –egyes esetekben végzetesek – előfordulhatnak, elsősorban időseknél (lásd 2. pont: „A Rantudil Forte fokozott elővigyázatossággal alkalmazható” c. fejezet).
A Rantudil Forte szedésével kapcsolatban hányingert, hányást, hasmenést, szélgörcsöket, székrekedést, emésztési zavarokat, hasi fájdalmat, szurokszerű székletet, véres hányást, fekélyes szájnyálkahártya gyulladást, a vastagbél gyulladás (kólitisz ulceróza) és a Crohn-betegség súlyosbodását jelentették (lásd 2. pont: „A Rantudil Forte fokozott elővigyázatossággal alkalmazható” c. fejezet). Kisebb gyakorisággal gyomorgyulladást jelentettek. A mellékhatások kialakulása, elsősorban a gyomor-bélvérzések az adagtól és a kezelés időtartamától függ.
A nem-szteroid gyulladásgátlókkal történt kezeléssel kapcsolatban beszámoltak vizenyősségről, magas vérnyomásról és szívelégtelenségről.
A Rantudil Forte és a hozzá hasonló gyógyszerek szedése kismértékben fokozhatja a szívrohamok (szívinfarktus) vagy szélütés (sztrók) veszélyét.
Nagyon gyakori (10 betegből több mint 1 beteget érinthet):
Hányinger, hányás, alhasi fájdalom, hasmenés és kismértékű vérvesztés a gyomor-bélrendszeren keresztül, ami kivételes esetekben vérszegénységet okozhat.
Gyakori (10 betegből legfeljebb 1 beteget érinthet):
Fejfájás, izgatottság, fokozott ingerlékenység, fáradtság, aluszékonyság, szédülés, emésztési zavar, felfújódás, alhasi görcs, étvágytalanság, gyomor- vagy nyombél fekély (néha vérzéssel és perforációval), túlérzékenységi reakciók pl. bőrkiütés vagy viszketés, a májenzim értékek emelkedése a vérben (szérum transzamináz).
Nem gyakori (100 betegből legfeljebb 1 beteget érinthet)
Vérképzési zavarok (anémia: vérszegénység; leukopénia: a fehérvérsejtek számának csökkenése; agranulocitózis: a granulocitának nevezett fehérvérsejtek számának csökkenése a vérben; trombocitopénia: a vérlemezkék számának csökkenése). A kezdeti tünetekhez tartoznak: láz, torokfájás, a szájnyálkahártya sérülései, influenzaszerű tünetek, súlyos légszomj, orr- és bőrvérzés. Csalánkiütés vagy hajhullás, májkárosodás (májgyulladás sárgasággal vagy anélkül) ami nagyon ritkán heves lefolyású lehet előzetes tünetek nélkül), vizenyő (pl. perifériás ödéma) jelentkezhet, főleg magas vérnyomásban vagy csökkent veseműködésben szenvedő betegekben.
Ritka (1000 betegből legfeljebb 1 beteget érinthet):
Epilepszia, Parkinson kór és már meglévő pszichés betegségek súlyosbodása és akár kómáig terjedő öntudatvesztés. Véres hányadék vagy széklet, vagy véres hasmenés.
Nagyon ritka (10 000 betegből legfeljebb 1 beteget érinthet):
Erős szívdobogásérzés, mellkasi szorító fájdalom (angina pektorisz), magas vérnyomás és a keringés összeomlása, szívelégtelenség, hemolitikus anémia (vérszegénység, amit a vörösvértestek fokozott lebomlása idéz elő), csökkent érzékenység, izomgyengeség, kóros verejtékezés, csökkent ízérzés, fülcsengés és átmeneti halláscsökkenés, csökkent emlékezőképesség, a tájékozó képesség romlása, görcsrohamok, szorongás, alvászavarok, rémálmok, remegés, pszichés betegségek: pszichózis, hallucináció és depresszió, látászavar (homályos és/vagy kettőslátás, színes foltok megjelenése a látótérben), szaruhártya-gyulladás, a szájnyálkahártya és a nyelv gyulladása, nyelőcső károsodás, gyomorégés, alhasi panaszok (pl. a vastagbél nem specifikus vérzéses gyulladása, a Crohn-betegség vagy a kólitisz ulceróza súlyosbodása), székrekedés, hártyaszerű bélszűkületet, hasnyálmirigy-gyulladás, emelkedett vércukorszint és a cukor megjelenése a vizeletben, a vér karbamid szintjének emelkedése, heveny veseműködési zavar (veseelégtelenség), fehérjeürítés a vizeletben (proteinuria), véres vizelet (hematuria), vesekárosodás (vesegyulladás, nefrózis szindróma, papilláris nekrózis), hüvelyi vérzés és vizelési zavarok, hólyagos bőrkiütés, ekcéma, kiütés a nyálkahártyán, bőrpír, fényérzékenység, kisebb vagy kiterjedtebb bőrvérzés (szintén allergiás eredetű) és súlyos hólyagos bőrreakciók (Stevens—Johnson-szindróma, toxikus epidermális nekrolízis: Lyell-szindróma), súlyos túlérzékenységi reakciók amik a következőkben nyilvánulnak meg: az arc, a szemhéjak ödémája, a nyelv megduzzadása, a gége nyálkahártyájának vizenyős megduzzadása, ami a légutak szűkületével jár, nehézlégzés, ami asztmás rohamba is torkollhat, szapora szívverés, a vérnyomás esése, ami fenyegető sokkhoz vezethet, érgyulladás, nem fertőző tüdőgyulladás, a fertőzéses gyulladások rosszabbodása pl. szövetelhalással járó izompólya-gyulladás (nekrotizáló faszcitisz).
Ezért gyulladások jelentkezése esetén (pl. kivörösödés, duzzanat, forróság-érzet, fájdalom, láz) vagy ha a már meglévő tünetek rosszabbodnak, azonnal forduljon orvoshoz, ha Rantudil Forte-t szed.
Mellékhatások bejelentése
Ha Önnél bármilyen mellékhatás jelentkezik, tájékoztassa kezelőorvosát vagy gyógyszerészét. Ez a betegtájékoztatóban fel nem sorolt bármilyen lehetséges mellékhatásra is vonatkozik.
A mellékhatásokat közvetlenül a hatóság részére is bejelentheti az V. függelékben található elérhetőségeken keresztül.
A mellékhatások bejelentésével Ön is hozzájárulhat ahhoz, hogy minél több információ álljon rendelkezésre a gyógyszer biztonságos alkalmazásával kapcsolatban.
5. Hogyan kell a Rantudil Forte-t tárolni?
A gyógyszer gyermekektől elzárva tartandó!
A dobozon feltüntetett lejárati idő (EXP:) után ne szedje ezt a gyógyszert. A lejárati idő az adott hónap utolsó napjára vonatkozik.
Legfeljebb 30 oC-on tárolandó.
Semmilyen gyógyszert ne dobjon a szennyvízbe vagy a háztartási hulladékba. Kérdezze meg gyógyszerészét, hogy mit tegyen a már nem használt gyógyszereivel. Ezek az intézkedések elősegítik a környezet védelmét
6. A csomagolás tartalma és egyéb információk
Mit tartalmaz a Rantudil Forte?
A készítmény hatóanyaga: az acemetacin.
60 mg acemetacint tartalmaz kemény kapszulánként.
Egyéb összetevők: Vízmentes kolloid szilícium-dioxid, magnézium-sztearát, talkum, laktóz‑monohidrát, vörös vas-oxid (E172), sárga vas-oxid (E172), titán-dioxid (E171), zselatin, nátrium-lauril-szulfát.
Milyen a Rantudil Forte külleme és mit tartalmaz a csomagolás?
Kemény kapszula.
Felső részén vörösesbarna, alsó részén sárga színű, átlátszatlan kemény zselatin kapszulába töltött 140 mg töltettömegű sárga színű por.
14 db, 20 db, 21 db vagy 50 db kemény kapszula buborékcsomagolásban és dobozban.
A forgalomba hozatali engedély jogosultja
Damastown Industrial Park
Mulhuddart
Dublin 15
DUBLIN
Írország
Gyártó:
Madaus GmbH
51101 Köln
Németország
OGYI-T-6085/01-04 (20×, 50×, 14×, 21×)
A betegtájékoztató legutóbbi felülvizsgálatának dátuma: 2023. július
1. A GYÓGYSZER NEVE
Rantudil Forte kemény kapszula
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
60 mg acemetacint tartalmaz kemény kapszulánként.
Ismert hatású segédanyag: 73,9 mg laktóz-monohidrátot tartalmaz kemény kapszulánként.
A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.
3. GYÓGYSZERFORMA
Kemény kapszula.
Felső részén vörösesbarna, alsó részén sárga színű, 4-es méretű, átlátszatlan kemény zselatin kapszulába töltött 140 mg töltettömegű sárga színű por.
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1 Terápiás javallatok
Gyulladásos állapotok, fájdalmak kezelésére különösen az alábbi indikációkban:
krónikus arthritisek (rheumatoid arthritis, krónikus polyarthritis);
degeneratív ízületi betegségekben jelentkező akut izgalmi állapotok elsősorban a nagy ízületeket és gerincet érintő arthrosisok fellángolása, spondyloarthrosisok;
spondylitis ankylopoetica (Bechterew kór);
köszvényes rohamok;
ízületi gyulladások, izmok, inak gyulladása; ínhüvelygyulladás, nyálkatömlők gyulladása, bursitis;
lumbágó, ischias;
a superficiális vénák gyulladása (thrombophlebitis), egyéb erek gyulladása (vasculitis) esetén.
A Rantudil javallt még:
psoriasissal járó krónikus rheumatoid arthritris (arthritis psoriatica),
sebészi beavatkozásokat és sérüléseket követő gyulladások és duzzanatok esetén.
4.2 Adagolás és alkalmazás
Adagolás
Függ a megbetegedés fajtájától és súlyosságától.
Az ajánlott adagolás felnőtteknek:
Rantudil Forte: naponta 1-3 × 1 db kemény kapszula.
Gyulladásos és degeneratív ízületi megbetegedések esetén a kezdő adag 180 mg/nap. A fenntartó adag 2-3 × 60 mg/nap.
Extraarticularis, sérüléses valamint műtét utáni fájdalom esetén a szokásos adag 2-3 × 60 mg/nap.
Akut köszvényes roham esetén a tünetek megszűnéséig naponta 180 mg acemetacin adása ajánlott.
Szükség esetén nagyobb dózis is adható. Azok a betegek, akiknek kórelőzményében nem szerepel gyomor-bélkárosodás, 120 mg acemecatinnal kezdhetik a kezelés, majd 6 óránként 60 mg vehető be. A maximális napi adag 600 mg. A második napon az adagolás megismételhető, ezután a dózist csökkenteni kell.
Az alkalmazás időtartama a klinikai képhez igazodik, aminek során a napi 180 mg-ot meghaladó adagolás a 7 napot lehetőleg ne haladja meg. Hosszabb távú kezelést kívánó indikációk esetén a Rantudil retard kapszula alkalmazása ajánlott.
A nemkívánatos hatások előfordulása minimálisra csökkenthető, ha a tünetek kezelésére a legkisebb hatásos dózist a lehető legrövidebb ideig alkalmazzák (lásd 4.4 pont).
Idősek
A lehetséges mellékhatás profil (lásd 4.4 pont) miatt az idős betegeket gondos ellenőrzés alatt kell tartani.
Gyermekek és serdülők:
A Rantudil Forte nem ajánlott gyermekek és serdülők számára a biztonságosságra és a hatásosságra vonatkozó adatok hiánya miatt.
Az alkalmazás módja
A Rantudil Forte kemény kapszulát egészben, szétrágás nélkül, étkezés közben, elegendő mennyiségű folyadékkal kell bevenni.
4.3 Ellenjavallatok
A készítmény hatóanyagával, az indometacinnal vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
Tisztázatlan eredetű vérkép–rendellenességek.
Kórelőzményben nem-szteroid gyulladásgátló kezeléssel kapcsolatos gyomor-bélvérzés vagy perforáció.
Aktív vagy kórelőzményben szereplő peptikus ulcus/haemorrhagia (két vagy több egymástól független, igazolt ulcusos vagy vérzéses epizód).
Súlyos szívelégtelenség.
Terhesség harmadik trimesztere.
4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
Gyomor-bélrendszeri biztonság
A Rantudil Forte együttes adása NSAID-okkal, beleértve a ciklooxigenáz-2 szelektív inhibitorokat is, kerülendő.
A nemkívánatos hatások előfordulása minimálisra csökkenthető, ha a tünetek kezelésére a legkisebb hatásos dózist a lehető legrövidebb ideig alkalmazzák (lásd 4.2 pont, valamint az alábbiakban a gyomor-bél és szívérrendszeri biztonság).
Idősek
A nem-szteroid gyulladásgátlók alkalmazása után a mellékhatások (leggyakrabban a gyomor és bél vérzése és perforációja, mely bizonyos esetekben életveszélyes lehet) időseknél gyakrabban fordulnak elő. Ezért idős betegek kezelése esetén fokozott orvosi ellenőrzés szükséges.
Gyomor-bélvérzés, fekély és perforáció:
A gyomor-bélrendszer életveszélyes vérzéséről, fekélyéről és perforációjáról számoltak be NSAID-okkal kapcsolatosan a kezelés alatt bármely időpontban. Ezek a mellékhatások a kezelés ideje alatt bármikor előfordulhatnak, figyelmeztető tünetekkel vagy anélkül és/vagy az erre utaló kórelőzmény nélkül.
A gyomor-bélrendszer vérzés, fekély és perforáció kockázata az NSAID-ok adagjának emelésével növekszik olyan betegekben, akiknek kórelőzményében fekély szerepel, főként ha az vérzéssel vagy perforációval társult (lásd 4.3 pont), valamint idős betegek esetében. Ezek a betegek a legkisebb rendelkezésre álló adagot szedhetik.
Ezeknek a betegeknek, valamint azoknak, akik kis dózisú acetilszalicilsavat vagy más olyan gyógyszert szednek egyidejűleg, mely fokozhatja a gyomor-bélbetegségek veszélyét, a gyomor nyálkahártya védelme céljából valamely védő készítmény szedése (pl. proton-pumpa gátló) megfontolandó (lásd 4.5 pont).
Azoknak a betegeknek, akiknek kórelőzményében szerepelnek gyomor-bélrendszeri mellékhatások, különösen, ha idősek, tájékoztatniuk kell orvosukat minden hasi panaszról (különösen gyomor-bélvérzésről), főleg a kezelés kezdeti időszakában.
Óvatosság szükséges azoknál a betegeknél, akik egyidejűleg olyan gyógyszert szednek, amely fokozza a fekély vagy vérzés veszélyét, például kortikoszteroidok, véralvadás-gátlók, mint a warfarin, szelektív szerotonin újrafelvétel gátlók, vagy thrombocytaaggregációt-gátló készítmények, mint az acetilszalicilsav (lásd 4.5 pont).
Amennyiben a Rantudil Forte kezelés alatt gyomor-bélvérzés vagy fekély jelentkezik, a kezelést azonnal abba kell hagyni.
Azoknál a betegeknél, akiknek kórelőzményében gyomor-bél betegségek szerepelnek (colitis ulcerosa, Crohn-betegség), az NSAID-ok óvatosan alkalmazhatók, mivel állapotuk rosszabbodhat (lásd 4.8 pont).
Cardiovascularis és cerebrovascularis hatások
Azokat a betegeket, akik magas vérnyomásban szenvednek és/vagy kórelőzményükben enyhe – középsúlyos dekompenzált szívbetegség szerepel, rendszeresen ellenőrizni kell, és megfelelő tanácsokkal kell ellátni, mivel folyadékretenciót és ödémát jelentettek NSAID kezeléssel kapcsolatban.
A klinikai és epidemiológiai vizsgálatok azt mutatják, hogy bizonyos NSAID-ok (különösen nagy dózisban és tartósan alkalmazva) kis mértékben fokozhatják az artériás thrombotikus események (pl. myocardialis infarctus és stroke) kockázatát. Nem áll rendelkezésre elegendő adat, hogy ezt a veszélyt acemetacin esetében kizárják.
A nem kontrollált magas vérnyomásban, szívelégtelenségben, akut ischaemiás szívbetegségben, perifériás artériás elzáródásos betegségben és/vagy cerebrovascularis betegségben szenvedő betegeket csak az indikáció gondos mérlegelése után szabad acemetacinnal kezelni. Hasonló gondos mérlegelés ajánlott tartós kezelés előtt olyan betegekben, akiknél a cardiovascularis történések rizikó faktorai már jelen vannak (pl. magas vérnyomás, hyperlipidaemia, diabetes mellitus, dohányzás).
Bőrreakciók
Az NSAID kezeléssel kapcsolatban ritkán súlyos, néhány esetben halálos kimenetelű bőrreakciókat jelentettek, pl. exfoliativ dermatitis, Stevens—Johnson-szindróma és toxicus epidermalis necrolysis, (Lyell-szindróma) (lásd 4.8 pont). Úgy tűnik, ezeknek a reakcióknak a veszélye elsősorban a kezelés kezdetén nagy, az esetek legnagyobb része a kezelés első hónapjában jelentkezett. A bőrkiütés, nyálkahártya laesio vagy az allergiás reakció más tünetének első jelére abba kell hagynia az acemetacin kezelést.
További információk
A Rantudil Forte csak az előny kockázat gondos mérlegelése után adható az alábbi esetekben:
indukálható porphyria
a terhesség első trimesztere,
szoptatás.
Különösen gondos orvosi megfigyelés szükséges az alábbi esetekben:
már meglévő vesekárosodás,
súlyos májkárosodás,
nagyműtétek után,
idős betegek esetén.
Azokat a betegeket, akiknél más nem-szteroid gyulladásgátlókkal/lázcsillapítókkal történő kezelés esetén szénanátha, orrpolip vagy krónikus obstruktív légúti betegség, valamint túlérzékenységi reakció lépett fel, csak bizonyos óvintézkedések mellett (orvosi elsősegélynyújtás lehetősége) és közvetlen orvosi felügyelet mellett lehet Randutil Forte-val kezelni, mivel ezek a betegek fokozottan ki vannak téve az allergiás reakciók veszélyének.
Különös óvatosság szükséges azon betegek esetében, akiknél más gyógyszerek szedésekor allergiás reakció lépett fel. Ezek a betegek fokozottan ki vannak téve az allergiás reakciók veszélyének a Rantudil Forte-kezelés alatt.
A Rantudil Forte átmenetileg gátolhatja a thrombocytaaggregációt. A véralvadási panaszokban szenvedő betegeket ezért gondos megfigyelés alatt kell tartani.
Tartós Rantudil Forte-kezelés alatt szükséges a beteg májműködésének, veseműködésének, vérképének és szemének a rendszeres ellenőrzése.
Különös óvatosság szükséges, ha a beteg műtét előtt Rantudil Forte-t szed.
Az utasítások ellenére történő tartós, nagy adagú fájdalomcsökkentő gyógyszerek szedése fejfájást okozhat, amit nem szabad az adag emelésével kezelni.
Általánosságban a fájdalomcsillapító gyógyszerek habitualis szedése, különösen az erős fájdalomcsillapítók kombinálása, a veseelégtelenség veszélyével (analgetikus nephropathia) járó állandósult vesekárosodáshoz vezethet.
Különös óvatosság szükséges, ha a Rantudil Forte-t a központi idegrendszerre ható gyógyszerekkel vagy alkohollal együtt alkalmazzák.
Mint más, a prosztaglandinszintézist-gátló gyógyszer, a Rantudil Forte is gátolhatja a teherbe esést.
A készítmény laktózt tartalmaz, ezért a ritkán előforduló örökletes galaktóz intoleranciában, teljes laktázhiányban vagy glükóz-galaktóz malabszorpcióban nem szedhető.
A készítmény kevesebb, mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz kemény kapszulánként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.
4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
Digoxin, fenitoin, lítium
A Rantudil Forte és digoxin, fenitoin vagy lítium tartalmú gyógyszerek együttes adása emelheti ezen hatóanyagok plazma koncentrációját.
Diuretikumok, ACE-gátlók
A Rantudil Forte csökkentheti a diuretikumok és vérnyomáscsökkentők hatását. A furoszemid fokozza az acemetacin kiürülését.
A Rantudil Forte csökkentheti az ACE-gátlók és angiotenzin-receptor blokkolók hatását.
Ezeknek a gyógyszereknek az együttes alkalmazása fokozza a vesekárosodás veszélyét.
A Rantudil Forte és kálium-spóroló diuretikumok együttes adása hyperkalaemiához vezethet, ezért a káliumszintet ellenőrizni kell.
Glükokortikoidok
Fokozódik a gastrointestinalis fekélyek vagy vérzések veszélye (lásd 4.4 pont).
Metotrexát
A metotrexát adása előtt vagy után 24 órával a Rantudil Forte adása a metotrexát koncentrációját emelheti és fokozhatja a toxikus hatásokat.
Probenicid, szulfinpirazon
A probenicid vagy szulfinpirazon tartalmú gyógyszerek késleltethetik az acemetacin kiürülését.
Antikoagulánsok
Az acemetacin thromboxánszintézist gátló hatása miatt fokozódik a vérzés veszélye antikoagulánsokkal együtt adva. Ezért a véralvadási paramétereket együttes adás esetén ellenőrizni kell.
Az NSAID-ok fokozhatják az antikoagulánsok, pl. warfarin hatását (lásd 4.4 pont).
Ciklosporin
A nem-szteroid gyulladásgátlók (pl. acemetacin) fokozhatja a ciklosporin vesetoxikus hatását.
Szulfonilureák
A klinikai vizsgálatok során beszámoltak a nem-szteroid gyulladásgátlók és orális antidiabetikumok (szulfonilureák) kölcsönhatásáról. Ezidáig nem jelentettek kölcsönhatást az acemetacin és szulfonilureák között. Azonban együttes adás esetén ajánlott a vércukorszint ellenőrzése.
Triamteren
A Rantudil Forte nem adható triamterennel együtt, mert a triamteren és az indometacin, az acemetacin fő metabolitja, együttes adásakor beszámoltak akut veseelégtelenségről.
Diflunizál
A Rantudil Forte nem adható diflunizállal együtt, mert az indometacin, az acemetacin fő metabolitjának szintje nagymértékben megemelkedik, és ez összefüggésben van a mellékhatások fokozódásával.
Penicillin
Az acemetacin késlelteti a penicillin antibiotikumok kiürülését.
Thrombocytaaggregáció-gátlók, pl. acetilszalicilsav és szelektív szerotoninvisszavétel- gátlók (SSRI):
Fokozódik a gastrointestinalis vérzés veszélye (lásd 4.4 pont).
4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás
Terhesség
A prosztaglandinszintézis- gátlók károsan befolyásolhatják a terhességet és/vagy az embio-foetalis fejlődést. Az epidemiológiai vizsgálatok adatai szerint a prosztaglandinszintézis-gátlóknak a terhesség korai szakaszában történő alkalmazása fokozza a vetélés, valamint a cardialis malformatio és gastroschisis veszélyét. Ez a veszély a dózissal és a kezelés időtartamával valószínűleg nő.
Az állatkísérletek szerint a prosztaglandinszintézis-gátlók adása esetén nő a pre- és posztimplantációs veszteség, valamint a magzati halálozás. Megnő a különböző malformatiók, így a cardiovascularis malformatiók incidenciája, ha a prosztaglandinszintézis-gátlót az organogenezis időszakában adják.
A terhesség 20. hetétől kezdődően a Rantudil Forte alkalmazása a magzati veseműködési zavarból eredő oligohydramniont okozat. Ez röviddel a kezelés megkezdése után jelentkezhet, és a kezelés abbahagyása után általában reverzibilis. Ezen felül – a második trimeszterben végzett kezelést követően – ductus arteriosus-szűkületről is beszámoltak, mely a legtöbb esetben a kezelés leállítása után helyreállt.
A terhesség első és második harmadában a Rantudil Forte csak akkor adható, ha az feltétlenül szükséges. Ha a Rantudil Forte-kezelés alatt a nő terhes akar lenni, vagy a készítményt a terhesség első és második harmadában alkalmazzák, a dózis a lehető legkisebb, a kezelés időtartama a lehető legrövidebb legyen.
Megfontolandó az oligohydramnion és a ductus arteriosus-szűkület antenatalis monitorozása, ha a Rantudil Forte-kezelés a 20. terhességi héttől több napon át történt. A Rantudil Forte alkalmazását abba kell hagyni oligohydramnion vagy ductus arteriosus-szűkület észlelése esetén.
A terhesség harmadik trimeszterében alkalmazva valamennyi prosztaglandinszintézis-gátló fokozza a következő magzati károsodások veszélyét:
cardiopulmonalis toxicitás (a ductus arteriosus korai szűkülete/záródása és pulmonalis hypertonia)
a veseműködés károsodása (lásd fent).
A terhesség utolsó harmadában alkalmazva fokozza az anyai károsodások veszélyét:
a vérzési idő esetleges megnyúlása – a thrombocytaaggregatio-gátlása miatt, ami még nagyon kis dózisok esetén is bekövetkezhet
az uterus összehúzódásának gátlása, ami késleltetheti s szülést vagy elhúzódó szüléshez vezethet.
A Rantudil Forte a terhesség harmadik trimeszterében ellenjavallt (lásd 4.3 pont).
Szoptatás
Az acemetacin és aktív metabolitjainak kis mennyisége kiválasztódik az anyatejbe. Hacsak lehetséges, a Rantudil Forte alkalmazását a szoptatás alatt kerülni kell.
Termékenység
Az acemetacin alkalmazása – hasonlóan más ciklooxigenáz/prosztaglandinszintézis-gátló gyógyszerekhez – károsíthatja a fertilitást, ezért nem ajánlott olyan nőknek, akik teherbe kívánnak esni. Amennyiben a nő nehezen esik teherbe vagy meddőségi vizsgálaton vesz részt, megfontolandó a Rantudil Forte-kezelés abbahagyása.
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre
Mivel a Rantudil Forte központi idegrendszeri mellékhatásokat, így kimerültséget és szédülést okozhat, egyes esetekben károsodhatnak a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességek. Ezek a hatások egyidejű alkohol fogyasztás esetén fokozódnak.
Ezért amennyiben alkalmazása során szédülés, vagy egyéb központi idegrendszeri mellékhatás (beleértve a látászavart is) jelentkezik, járművet vezetni vagy baleseti veszéllyel járó munkát végezni tilos.
Alkalmazásának, ill. hatásának tartama alatt alkohol tartalmú italt fogyasztani tilos!
4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
Az alábbi mellékhatások esetén figyelembe kell venni, hogy azok általában dózisfüggők és egyénenként változhatnak.
A nemkívánatos hatások előfordulásának osztályozására a következő (MedDRA szerinti) terminológiát használjuk:
Nagyon gyakori (1/10)
Gyakori (1/100 – <1/10)
Nem gyakori (1/1000 –<1/100)
Ritka (1/10 000 –<1/1000)
Nagyon ritka (<1/10 000),
Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg)
A leggyakoribb mellékhatások a gastrointestinalis panaszok. Peptikus ulcus, perforatio vagy gastrointestinalis vérzés (lásd 4.4 pont). Hányinger, hányás, hasmenés, flatulentia, székrekedés, dyspepsia, alhasi panaszok, melaena, haematemesis, ulcerativ stomatitis, a colitis és Crohn-betegség súlyosbodása (lásd 4.4 pont) jelentkezett az alkalmazáskor. Kisebb gyakorisággal észleltek gastritist.
Az NSAID kezeléssel kapcsolatosan oedemát, magas vérnyomást és szívelégtelenséget jelentettek.
A klinikai vizsgálatok és epidemiológiai adatok szerint bizonyos NSAID-ok (főleg nagy dózisban és tartós kezelés esetén) kis mértékben fokozhatják az artériás thrombotikus történések (pl. myocardialis infarctus vagy stroke) veszélyét.
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek
Nagyon ritka: palpitatio, angina, magas vérnyomás, a keringés összeomlása, szívelégtelenség.
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek
Nem gyakori: vérképzési zavarok (anaemia, atrophiás anaemia, leukopenia, agranulocytosis,
thrombocytopenia). A kezdeti tünetek: láz, torokfájás, a szájnyálkahártya felületi laesio, influenza-szerű tünetek, súlyos légszomj, orrvérzés és bőrvérzés.
Nagyon ritka: haemolytikus anaemia.
Idegrendszeri betegségek és tünetek
Gyakori: fejfájás, izgatottság, ingerlékenység, fáradtság, aluszékonyság és szédülés.
Ritka: átmeneti eszméletvesztés, ami kómáig terjedhet. Az epilepszia, Parkinson kór és a már fennálló pszichés betegségek súlyosbodása.
Nagyon ritka: csökkent érzékenység, izomgyengeség, hyperhydrosis, csökkent ízérzés, fülcsengés és átmeneti halláscsökkenés, az emlékező képesség csökkenése, dezorientáltság, görcsrohamok, szorongás, rémálmok, tremor, pszichózis, hallucináció és depresszió.
Szembetegségek és szemészeti tünetek
Nagyon ritka: látászavar (homályos látás és/vagy kettőslátás, színes foltok a látótérben), keratitis.
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek
Nagyon gyakori: hányinger, hányás, alhasi fájdalom, hasmenés és kismértékű vérzés, ami néhány
esetben anémiához vezethet
Gyakori: dyspepsia, flatulentia, alhasi görcsök, étvágytalanság, gyomor- és nyombélfekély
(néha vérzéssel és perforációval)
Ritka: vér a hányadékban vagy székletben, véres hasmenés
Nagyon ritka: a szájnyálkahártya és nyelv gyulladása, nyelőcső laesiok, gyomorégés, alhasi
fájdalmak (pl. a vastagbél nem specifikus vérző gyulladása, a Crohn-betegség vagy colitis ulcerosa súlyosbodása), székrekedés. Hasnyálmirigy gyulladás, hyperglykaemia és glucosuria.
Vese- és húgyúti betegségek és tünetek
Nagyon ritka: a vér karbamid szintjének megemelkedése, veseelégtelenség, proteinuria, haematuria vagy vesekárosodás (interstitialis nephritis, nephrosis szindróma, papillaris necrosis). Vaginalis vérzés és dysuria.
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei
Gyakori: túlérzékenységi reakciók, pl. bőrkiütés és viszketés.
Nem gyakori: csalánkiütés, hajhullás.
Nagyon ritka: hólyagos bőrkiütés, ekcéma, enanthema, erythema, fotophobia, kismértékű vagy kiterjedt vérzés és bullózus bőrreakciók, pl. Stevens—Johnson-szidróma, toxicus epidermalis necrolysis (Lyell-szidróma).
Máj- és epebetegségek, illetve tünetek
Gyakori: emelkedett májenzim értékek (szérum transzamináz).
Nem gyakori: májkárosodás (toxikus hepatitis sárgasággal vagy anélkül, előzetes jelek nélkül heves lefolyású lehet).
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók
Nem gyakori: oedema (perifériás oedema), különösen magas vérnyomásban és vesekárosodásban
szenvedő betegek esetében.
Nagyon ritka: súlyos allergiás reakciók (az arc és szemhéjak, a nyelv, a gége ödémája, asztmába torkolló dyspnoe, tachycardia, vérnyomásesés, sokk). Vasculitis, pneumonitis. A fertőzéses gyulladások súlyosbodása (pl. necrotizáló fasciitis).
A beteg figyelmét fel kell hívni, hogy ha a Rantudil Forte adása során fertőzés jelei lépnek fel, újulnak ki, vagy ezek súlyosbodnak, haladéktalanul keresse fel az orvosát. Meg kell vizsgálni, hogy nem áll-e fenn fertőzésellenes/antibiotikus terápia indikációja. Nagyon ritka esetben diaphgrama-szerű bélszűkületet jelentettek.
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
4.9 Túladagolás
Túladagolás vagy nem rendeltetésszerű alkalmazása esetén a hatásmechanizmusának megfelelően émelygés, hányás, felhasi panasz, verejtékezés, központi idegrendszeri zavar, hypertonia és boka oedema, oliguria, haematuria, légzésdepresszió, görcs és kóma léphet fel. Ezen kívül gastrointestinalis vérzés, súlyos verejtékezés, az elektrolit értékek eltolódása, máj- és veseműködési zavarok is előfordulhatnak.
Túladagolási jelenségek esetén tüneti kezelés, mint gyomormosás, a diurézis elősegítése a folyadékháztartás egyensúlyának egyidejű rendezésével és szükség esetén sokk-kezelés ajánlott.
Specifikus antidotum nem ismert.
5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK
5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok
Farmakoterápiás csoport: Nem-szteroid gyulladásgátlók és rheuma-ellenes készítmények
ATC kód: M01A B11
Hatóanyaga, az acemetacin az indolecetsav származékok csoportjába tartozik.
A farmakológiai hatásai főleg az acemetacin metabolitjának az indometacinnak a hatásaira vezethetők vissza.
Az acemetacin nem-szteroid gyulladásgátló, hatásait a prosztaglandin bioszintézis gátlásán alapuló konvencionális állatkísérletes modellekben igazolták. Emberben az acemetacin csökkenti a gyulladás okozta fájdalmat, duzzadást és lázat. Ezen kívül az acemetacin gátolja az ADP-indukált thrombocyta aggregációt.
5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok
Orális alkalmazás után az acemetacin gyorsan és teljesen felszívódik. Ismételt adás esetén (naponta háromszor 10 napon keresztül) a biohasznosulása közel 100%.
Biológiailag aktív metabolitja az indometacin.
A következő inaktív metabolitokat azonosították: az acemetacin vagy indometacin O-dezmetil, dez-p-klorobenzoil és O-dezmezil-dez-p-klorobenzoil származékai, valamint glükuronid konjugátumaik.
Az acemetacin plazmakoncentrációjának csúcsértéke kb. 0,26 mg/l, aktív metabolitjáé, az indometaciné 0,59 mg/l, átlagosan 2 – 3 óra múlva alakul ki.
Az aktív hatóanyag kb. 50%-a ürül a széklettel metabolizált formában.
A máj metabolizmussal történő lebomlás után (hidroxilezés és konjugáció), kb. 40% ürül a vesén keresztül farmakológiailag inaktív metabolitok formájában.
Az eliminációs felezési idő kb. 4,5 óra és főként a máj- és veseműködéstől függ. A plazmafehérjékhez nagymértékben kötődik.
Az acemetacin a gyulladásos területeken felhalmozódik. Hat napos kezelést követően, 6 órával az utolsó bevétel után az aktív hatóanyag szignifikánsan nagyobb koncentrációban található a synovialis folyadékban, synovialis membránban, izomban és csontokban, mint a vérben.
Biohasznosulás
Ismételt adás esetén (naponta háromszor 10 napon keresztül) a relatív biohasznosulása 100%.
A vérkoncentráció görbe alatti értékének (AUC) tekintetében nincs különbség a tartós hatóanyagleadású és azonnali hatóanyagleadású acemetacin között, ami azt jelenti, hogy a biohasznosulás tartós hatóanyag leadású készítmény esetében is biztosított.
-
Rantudil Forte
AUC 0-14 (mikrogramm x h/l)
AUC 0-∞ (mikrogramm x h/l)
632,9 (1,56)
cmax (mikrogramm/l)
258,4 (1,63)
tmax (h)
2,3 (1,39)
t1/2 (h)
1,25 (1,78)
Az értékek a geometriai átlagot és standard deviációt jelentik (egyszeri alkalmazás után).
5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei
Az acemetacin tolerabilitását különböző állatfajokban vizsgálták számos akut és krónikus toxicitási vizsgálatban
Akut toxicitás
Az állatkísérletekben akut toxicitás nem volt kimutatható. A túladagolás tüneteit lásd a 4.9 pontban.
Krónikus toxicitás:
A krónikus toxicitási vizsgálatokban a gastrointestinalis traktusban nyálkahártya-laesiot, fekélyt, megnyúlt vérzési időt, máj- és vese laesiot, vérképeltérést találtak. A no-effect dózis a patkányok esetén 1,0 mg/ttkg i.m, majmoknál 4,5 mg/ttkg, azaz az emberi terápiás tartományt meghaladó dózistartományba esnek
Mutagenitás és karcinogenitás:
Vizsgálták az acemetacin mutagén hatását. Az in-vitro kísérletek nem mutattak ki génmutációt illetve DNS károsítást. Patkányokon végzett hosszú távú in vivo kísérletek alapján az acemetacinnak nincs mutagén tulajdonsága.
Reproduktív toxicitás:
Az embrióra kifejtett toxicitás mértékét patkányban és nyulakban vizsgálták. Halva születés és fejlődésben való visszamaradás csak olyan dózistartományban lépett fel, ami már az anyára nézve is toxikus. Fejlődési zavart nem okozott. Az acemetacin megnyújtja mind a terhesség idejét, mind a szülés idejét. A fertilitásra vonatkozó gátló hatást nem találtak.
6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK
6.1 Segédanyagok felsorolása
Vízmentes kolloid szilícium-dioxid, magnézium-sztearát, talkum, laktóz-monohidrát, vörös vas-oxid (E172), sárga vas-oxid (E172), titán-dioxid (E171), zselatin, nátrium-lauril-szulfát.
6.2 Inkompatibilitások
Nem értelmezhető.
6.3 Felhasználhatósági időtartam
3 év.
6.4 Különleges tárolási előírások
Legfeljebb 30 oC-on tárolandó.
6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése
14 db, 20 db, 21 db vagy 50 db kemény kapszula PP//Al és PVC/PVDC//Al buborékcsomagolásban és dobozban.
6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk
Nincsenek különleges előírások.
Megjegyzés (egy keresztes)
Osztályozás: II. csoport
Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).
7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA
Damastown Industrial Park
Mulhuddart
Dublin 15
DUBLIN
Írország
8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMAI
OGYI-T-6085/01 20 ×
OGYI-T-6085/02 50 ×
OGYI-T-6085/03 14 ×
OGYI-T-6085/04 21 ×
9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA
A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 1998. január 1.
A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2009. február 23.
10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA
2023. július 17.
Kiszerelések
| Megnevezés | Csomagolás | Nyilvántartási szám |
|---|---|---|
| 50 X - buborékcsomagolásban | OGYI-T-06085 / 02 | |
| 14 X - buborékcsomagolásban | OGYI-T-06085 / 03 | |
| 21 X - buborékcsomagolásban | OGYI-T-06085 / 04 |
Forrás
Az adatok forrása: OGYÉI Gyógyszeradatbázis
Gyógyszer adatai
-
Hatóanyag acemetacin
-
ATC kód M01AB11
-
Forgalmazó Viatris Healthcare Ltd.
-
Nyilvántartási szám OGYI-T-06085
-
Jogalap Önálló teljes
-
Engedélyezés dátuma 1998-01-01
-
Állapot TK
-
Kábítószer / Pszichotróp nem