REFLUXON 30 mg gyomornedv-ellenálló kemény kapszula betegtájékoztató

1. A GYÓGYSZER NEVE

Refluxon 15 mg gyomornedv-ellenálló kemény kapszula

Refluxon 30 mg gyomornedv-ellenálló kemény kapszula

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

Refluxon 15 mg gyomornedv-ellenálló kemény kapszula

15 mg lanzoprazolt tartalmaz kapszulánként.

Refluxon 30 mg gyomornedv-ellenálló kemény kapszula

30 mg lanzoprazolt tartalmaz kapszulánként.

Ismert hatású segédanyag:

A Refluxon 15 mg–os kapszula 60,02 mg szacharózt tartalmaz.

A Refluxon 30 mg–os kapszula 120,03 mg szacharózt tartalmaz.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Gyomornedv-ellenálló kemény kapszula.

Refluxon 15 mg gyomornedv-ellenálló kemény kapszula

3-as méretű, átlátszatlan fehér felsőrészű és átlátszatlan fehér alsórészű kemény zselatin kapszulák. A kapszula fekete jelölőfestékkel a felső részén „L” felirattal, az alsó részén „15” felirattal jelölt. A kapszula fehér vagy bézs színű mikropelleteket tartalmaz.

Refluxon 30 mg gyomornedv-ellenálló kemény kapszula

1-es méretű, átlátszatlan fehér felsőrészű és átlátszatlan fehér alsórészű kemény zselatin kapszulák. A kapszula fekete jelölőfestékkel a felső részén „L” felirattal, az alsó részén „30” felirattal jelölt. A kapszula fehér vagy bézs színű mikropelleteket tartalmaz.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

• Duodenalis és benignus gyomorfekély kezelése.

• Reflux oesophagitis kezelése és profilaxisa.

• Tüneteket okozó gastro-oesophagealis reflux betegség (GERD).

• Tartós NSAID-kezeléssel kapcsolatos, a NSAID-ok okozta benignus gyomor- és nyombélfekély kezelése, valamint profilaxisa, továbbá tartós NSAID-kezelést igénylő betegeknél a tünetek enyhítése.

• Zollinger-Ellison-szindróma kezelése.

• Helicobacter pylori (H. pylori) eradikációja kombinációban megfelelő antibakteriális kezeléssel, és a H. pylori fertőzéssel társuló fekélyek esetén a peptikus fekély recidívájának megelőzése.

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás

Duodenalis fekély kezelése

Naponta 1-szer 30 mg, 2 héten át. Amennyiben a beteg ezen időtartam alatt nem válik tünetmentessé, a kezelés újabb 2 hétig folytatandó ugyanilyen dózis mellett.

Benignus gyomorfekély kezelése

Naponta 1-szer 30 mg, 4 héten át. A fekély általában 4 hét alatt gyógyul, de ha a beteg ezen időtartam alatt nem válik tünetmentessé, a kezelés újabb 4 hétre meghosszabbítható ugyanilyen dózis mellett.

Reflux oesophagitis kezelése

Javasolt adag 1-szer 30 mg naponta, 4 héten át. Amennyiben a beteg ezen időtartam alatt nem válik tünetmentessé, a kezelés újabb 4 hétre meghosszabbítható ugyanilyen dózis mellett.

Reflux oesophagitis profilaxisa

1-szer 15 mg. Ha szükséges, az adag napi 1-szer 30 mg-ra növelhető.

Tüneteket okozó gastro-oesophagealis reflux betegség (GERD)

15‑30 mg ajánlott naponta. A tünetek általában rövid idő alatt enyhülnek. A dózist egyedileg kell megállapítani. Amennyiben napi 1-szer 30 mg hatására a tünetek 4 héten belül nem enyhülnek, további vizsgálatok javasoltak.

Tartós NSAID-kezeléssel összefüggő benignus gyomorfekély és duodenalis fekély kezelése és a tünetek enyhítése

1-szer 30 mg lanzoprazol 4 héten át. Amennyiben a beteg ezen időtartam alatt nem válik tünetmentessé, a kezelés újabb 4 hétig folytatható. Azon betegeknél, akiknél egyéb kockázati tényező is fennáll vagy a már kialakult fekély gyógyulása nehézkes, hosszabb kezelési időre és/vagy nagyobb dózis alkalmazására lehet szükség.

Tartós NSAID-kezeléssel összefüggő benignus gyomorfekély, duodenalis fekély és a tünetek profilaxisa, fekély kialakulására hajlamos betegeknél (pl.: 65 év feletti életkor, anamnézisben gyomor- vagy duodenalis fekély)

1-szer 15 mg, ha nem elegendő, maximálisan napi 1-szer 30 mg-ra emelhető.

Zollinger-Ellison-szindróma

Ajánlott kezdő dózis 1-szer 60 mg naponta. Az adagolást és a kezelés időtartamát egyénileg kell megállapítani és fenntartani, amíg indokolt. A napi maximális dózis 180 mg. Ha a szükséges napi adag eléri vagy meghaladja a 120 mg-ot, két részletben kell alkalmazni.

Helicobacter pylori eradikációja

A megfelelő terápiás gyógyszerkombináció kiválasztásánál figyelembe kell venni a baktériumrezisztenciára, a kezelés időtartamára (leggyakrabban 7, ritkábban 14 napos kezelés) és az antibiotikum kezelésekre vonatkozó hivatalos helyi terápiás ajánlásokat.

Hét napon át napi 2-szer 30 mg lanzoprazol a következő kombinációkban bizonyult hatásosnak:

A) amoxicillin 2-szer 1 g + klaritromicin 2-szer 250-500  mg naponta,

B) klaritromicin 2-szer 250 mg + metronidazol 2-szer 400-500 mg naponta,

C) amoxicillin 2-szer 1 g + metronidazol 2-szer 400-500 mg naponta.

A legjobb (akár 90%-ot is elérő) eradikációs arányt a klaritromicin - lanzoprazol és amoxicillin vagy metronidazol kombinációjával tapasztalták.

Hat hónappal a sikeres eradikáció után a reinfekció kockázata alacsony, így a relapszus is valószínűtlen.

A napi 2-szer 30 mg lanzoprazol, 2-szer 1 g amoxicillin és 2-szer 400‑500 mg metronidazol kombinációt szintén vizsgálták. A fenti kombináció alkalmazásakor azonban alacsonyabb eradikációs arányt tapasztaltak a klaritromicin kombinációhoz viszonyítva. A fenti kombináció ezért csak azon betegeknél használható, akiknél klaritromicint tartalmazó kezelés nem alkalmazható és a metronidazol iránti rezisztencia veszélye kicsi.

Idősek

A lanzoprazol clearance csökkenéséből adódóan egyéni szükséglet szerinti dózismódosítás válhat szükségessé. Időseknél a napi 1-szer 30 mg dózis túllépése nem ajánlott, hacsak a klinikai tünetek ezt nem indokolják.

Gyermekek

A lanzoprazollal történő kezelés nem javasolt gyermekek számára, mert a klinikai adatok korlátozott számban állnak csak rendelkezésre. Mivel a rendelkezésre álló adatok még nem mutattak eredményes hatást a gastro-oesophagealis refluxbetegség kezelésében, az egy évnél fiatalabb kisgyermekek kezelése kerülendő.

Májkárosodás

Közepesen súlyos vagy súlyos májkárosodás esetén a lanzoprazol rendszeres orvosi ellenőrzés mellett alkalmazható, és a napi dózis 50%-os csökkentése javasolt (lásd 4.4 és 5.2 pont). Enyhe májkárosodás esetén a dózismódosítás nem szükséges.

Vesekárosodás

A lanzoprazollal kezelt betegeknél acut tubulointerstitialis nephritist (TIN) figyeltek meg, amely a lanzoprazol-terápia során bármikor jelentkezhet (lásd 4.8 pont). Az acut tubulointerstitialis nephritis veseelégtelenséggé progrediálhat.

TIN gyanúja esetén a lanzoprazol-kezelést le kell állítani, és azonnal meg kell kezdeni a megfelelő kezelést.

Vesekárosodás esetén dózismódosítás nem szükséges.

Az alkalmazás módja

Szájon át történő alkalmazásra.

Az optimális hatás eléréséhez a lanzoprazolt naponta egyszer kell alkalmazni reggel, kivétel, ha H. pylori eradikáció a cél, ilyenkor naponta kétszer, reggel és este, a kapszulát minimum 30 perccel étkezés előtt (lásd 5.2 pont) kell folyadékkal, egészben lenyelni.

A kapszulát egészben kell lenyelni. Nem szabad összetörni vagy szétrágni.

4.3 Ellenjavallatok

A készítmény hatóanyagával (lanzoprazol) vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

Atazanavirral együtt a lanzoprazol nem alkalmazható (lásd 4.5 pont).

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Hasonlóan a többi fekélyellenes kezeléshez, a lanzoprazol-kezelés előtt ki kell zárni a rosszindulatú gyomordaganat lehetőségét, mivel a kezelés elfedheti a tüneteket és így késleltetheti a diagnózis felállítását.

A lanzoprazolt óvatosan kell alkalmazni közepesen súlyos vagy súlyos fokú májkárosodás esetén (lásd 4.2 és 5.2 pont).

A lanzoprazolnak köszönhető csökkent savtermelés miatt nőhet azon baktériumok száma a gyomorban, amelyek fiziológiásan is megtalálhatók a gastrointestinalis traktusban. A lanzoprazol-kezelés kismértékben növelheti a gastrointestinalis fertőzések - mint pl. a Salmonella és Campylobacter - veszélyét.

Gastro-duodenalis fekély esetén a H. pylori fertőzés veszélyét is, mint etiológiai tényezőt figyelembe kell venni. Amennyiben a lanzoprazolt antibiotikumokkal való kombinációban alkalmazzák a H. pylori eradikációjára, ezen antibiotikumokra vonatkozó utasításokat is figyelembe kell venni.

Mivel korlátozott számú adat áll rendelkezésre a lanzoprazol biztonságosságáról 1 évnél hosszabb ideig tartó kezelés esetében, ezért ilyen betegeknél a kezelés szükségességének és a kockázat/haszon arányának rendszeres felülvizsgálata szükséges.

Igen ritka esetekben colitis fordult elő lanzoprazolt szedő betegeknél. Ezért súlyos és/vagy folyamatos hasmenés esetén a lanzoprazol-kezelés felfüggesztése megfontolandó.

Folyamatos NSAID-kezelés során peptikus fekély kialakulásának megelőzésére lanzoprazol-kezelés ajánlott a magas kockázatú betegcsoportokban (pl. anamnézisben korábbi gastrointestinalis vérzés, perforáció vagy fekély, idős kor, olyan gyógyszerek egyidejű alkalmazása, amelyek növelik a felső gastrointestinalis traktusban előforduló mellékhatások valószínűségét [pl. kortikoszteroidok, antikoagulánsok], súlyos társbetegség vagy az NSAID készítmény maximális napi dózisának hosszú távú alkalmazása).

A protonpumpa-gátlók főként nagy adagok és hosszú távú alkalmazás során (több mint 1 év), mérsékelten növelhetik a csípő-, csukló- és gerinctörések kockázatát, főként idősekben, vagy olyan betegeknél, akiknél egyéb ismert kockázati tényezők is fennállnak. Megfigyeléses vizsgálatok szerint a protonpumpa-gátlók 10‑40%-kal növelik meg a törések kockázatát. A kockázatnövekedéshez részben egyéb kockázati tényezők is hozzájárulhatnak. Az osteoporosis kockázatának kitett betegeknek az érvényes klinikai irányelveknek megfelelő ellátásban, valamint megfelelő D-vitamin- és kalciumbevitelben kell részesülniük.

Hypomagnesaemia

A legalább 3 hónapon, és a legtöbb esetben egy éven keresztül protonpumpa-gátlókkal, mint például lanzoprazollal kezelt betegekben súlyos hypomagnesaemiáról számoltak be. A hypomagnesaemia olyan súlyos tünetekkel jelentkezhet, mint például kimerültség, tetánia, delírium, convulsio, szédülés, kamrai ritmuszavar, mely tünetek gyakran észrevétlenül kezdődnek és eleinte figyelmen kívül hagyják őket. A legtöbb érintett betegben a hypomagnesaemia javult a magnéziumpótló terápia, és a protonpumpa-gátlókkal való kezelés abbahagyása hatására.

Az orvosnak fontolóra kell venni a magnéziumszint ellenőrzését a kezelés megkezdése előtt és rendszeres időközönként a kezelés során azoknál a betegeknél, akik várhatóan hosszú távú protonpumpa-gátló terápiában részesülnek, vagy egyidejűleg digoxint, vagy olyan gyógyszereket szednek, melyek hypomagnesaemiát okozhatnak (pl.: diuretikumok).

Bőrt érintő súlyos mellékhatások

A lanzoprazol alkalmazásával kapcsolatban nem ismert gyakorisággal jelentettek bőrt érintő súlyos mellékhatásokat (SCARs), köztük erythema multiformét, Stevens–Johnson-szindrómát (SJS), toxikus epidermalis necrolysist (TEN) és eosinophiliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakciót (DRESS), amelyek életveszélyesek vagy halálos kimenetelűek is lehetnek (lásd 4.8 pont).

A betegeket tájékoztatni kell a bőrreakciók jeleiről, valamint tüneteiről, és azokat szorosan figyelemmel kell kísérni. Amennyiben ilyen reakciók kialakulására utaló jeleket és tüneteket észlelnek, a lanzoprazol-kezelést azonnal le kell állítani és mérlegelni kell egy alternatív terápiás lehetőség alkalmazását.

Subacut cutan lupus erythematosus (SCLE)

A protonpumpa-gátlók használata nagyon ritkán kapcsolatba hozható SCLE esetekkel. Elváltozások esetén, különösen, ha ez a bőr napnak kitett területén van, valamint ha ízületi fájdalommal társul, sürgősen orvoshoz kell fordulni és meg kell fontolni a Refluxon kapszula adagolásának leállítását. Az SCLE előfordulása valamely protonpumpa-gátlóval történő korábbi kezelés esetén növelheti az SCLE esélyét más protonpumpa-gátlók használata esetén is.

Laboratóriumi vizsgálatokra gyakorolt zavaró hatás

A megnövekedett kromogranin-A- (CgA) szint zavarhatja a neuroendokrin tumorok vizsgálatait. Ezen kölcsönhatás elkerülése érdekében a lanzoprazol-kezelést legalább 5 nappal a CgA mérés előtt fel kell függeszteni (lásd 5.1 pont). Amennyiben a CgA- és gasztrinszintek az eredeti mérés után nem térnek vissza a referencia tartományba, a protonpumpa-gátló kezelés felfüggesztése után 14 nappal meg kell ismételni a mérést.

Segédanyagok

A Refluxon kapszula szacharózt tartalmaz. Ritkán előforduló, örökletes fruktóz-intoleranciában, glükóz-galaktóz malabszorpcióban vagy szacharáz-izomaltáz hiányban a készítmény nem szedhető.

A készítmény kevesebb, mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz kapszulánként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes".

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

A lanzoprazol hatása más gyógyszerekre

Gyógyszerek, amelyek felszívódása pH-függő

A lanzoprazol befolyásolhatja azoknak a gyógyszereknek felszívódását, amelyek biohasznosulása jelentősen függ a gyomor pH-jától.

Atazanavir

Klinikai vizsgálattal kimutatták, hogy a lanzoprazol (60 mg naponta egyszer) és 400 mg atanazavir együttadása egészséges önkéntesekben az atanazavir szint nagymértékű csökkenését eredményezte (körülbelül 90%‑os csökkenés az AUC és c_max értékekben). Ezért a lanzoprazol és atazanavir együttadása ellenjavallt (lásd 4.3 pont).

Ketokonazol és itrakonazol

A ketokonazol és itrakonazol gastrointestinalis traktusból való felszívódását a gyomorsav jelenléte elősegíti. Lanzoprazol alkalmazása terápiás szint alatti ketokonazol és itrakonazol koncentrációt eredményezhet, ezért együttes alkalmazásuk kerülendő.

Digoxin

A lanzoprazol és a digoxin együttes alkalmazása megemelheti a digoxin plazmaszintjét. Ezért a digoxin plazmaszintje monitorozandó, illetve módosítani kell a digoxin dózisát a lanzoprazol-kezelés kezdetekor és befejezésekor.

Citokróm P450 enzimrendszeren át metabolizálódó gyógyszerek

A lanzoprazol növelheti a CYP3A4 enzimen metabolizálódó gyógyszerek plazmaszintjét. Ezért óvatosság szükséges, ha a lanzoprazolt olyan gyógyszerekkel kombináljuk, amelyek ezen az enzimen metabolizálódnak és szűk terápiás ablakkal rendelkeznek.

Teofillin

A lanzoprazol csökkenti a teofillin plazmaszintjét, miáltal csökkenhet az adott dózistól remélt klinikai hatás. Óvatosság szükséges a két gyógyszer kombinációjakor.

Takrolimusz

A lanzoprazol megemeli a takrolimusz plazmaszintjét (CYP3A és P- glikoprotein szubsztrát). Lanzoprazol adására 81%-kal megnő a takrolimusz átlagos szintje. Ezért tanácsos a takrolimusz plazmakoncentrációjának monitorozása a lanzoprazol-kezelés kezdetekor és befejezésekor.

P-glikoproteinnel transzportálódó gyógyszerek

In vitro a lanzoprazol gátolta a P-glikoprotein transzport fehérjét. Ennek a klinikai jelentősége nem ismert.

Más gyógyszerek hatása a lanzoprazolra

A CYP2C19 enzim gátló gyógyszerek

A CYP2C19 enzim gátló gyógyszerek megemelhetik a lanzoprazol plazmakoncentrációját.

Fluvoxamin

Lanzoprazol és a CYP2C19 enzim gátló fluvoxamin együttes alkalmazásakor a lanzoprazol plazmakoncentrációja négyszeresére növekszik, ezért megfontolandó a dózis csökkentése.

CYP2C19 és CYP3A4 enzimet indukáló gyógyszerek

CYP2C19 és CYP3A4 enziminduktorok, mint a rifampicin és az orbáncfű (Hypericum perforatum) jelentős mértékben csökkenthetik a lanzoprazol plazmakoncentrációját.

Egyéb gyógyszerek

Szukralfát/antacidumok: Szukralfát/antacidumok csökkenthetik a lanzoprazol biohasznosulását, ezért a lanzoprazolt ezen gyógyszerek alkalmazása után legalább 1 órával kell bevenni.

A lanzoprazol és a nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID) között klinikailag jelentős interakciót nem mutattak ki, habár valódi interakciós vizsgálatok nem készültek.

A Helicobacter pylori fertőzés kezelése során a lanzoprazolt két antibiotikummal szokták együtt alkalmazni. Ezen kombinációk hatását szisztémásan nem vizsgálták. Elméleti megfontolások miatt elővigyázatosságból a más gyógyszerekkel való fokozott kölcsönhatásokra kell számítani. Ezért az eradikációs kezelés első hetében javasolt az egyéb gyógyszerek szérumszintjének monitorozása. Különösképpen érvényes ez azokra a gyógyszerekre, amelyek szintén a citokróm P450 enzimrendszeren keresztül metabolizálódnak.

Eddig az alábbi kölcsönhatásokat észlelték a lanzoprazol és egy/két, az eradikációs kezelésre használt antibiotikum esetén:

Együtt adott gyógyszerek	Adagolás és az együttes alkalmazás időtartama	Hatás
lanzoprazol + klaritromicin	30 mg + 500 mg 3-szor/nap 5 napig	A klaritromicin metabolit plazmaszintje 16%-kal nőtt. A lanzoprazol biohasznosulása 19%‑32%-kal nőtt.
lanzoprazol + amoxicillin	30 mg + 1000 mg 3-szor/nap 5 napig	Az amoxicillin felvétel lassul.
lanzoprazol + metronidazol	Még nem vizsgálták
lanzoprazol + klaritromicin + amoxicillin	30 mg + 500 mg + 1000 mg naponta kétszer 5 napig	A lanzoprazol biohasznosulása és felezési ideje egyaránt 30%-kal nőtt. A klaritromicin metabolit plazmaszintje 30%-kal nőtt.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség

Terhes nőkön történő alkalmazásra nincs megfelelő adat a lanzoprazol tekintetében. Az állatkísérletek nem utalnak a terhességet, az embrionális/magzati fejlődést, szülést vagy a születés utáni fejlődést közvetlenül vagy közvetett módon károsan befolyásoló hatásra.

A lanzoprazol alkalmazása terhesség alatt nem javasolt.

Szoptatás

Nem ismert, hogy a lanzoprazol kiválasztódik-e a humán anyatejbe. Állatkísérletek kimutatták, hogy a lanzoprazol kiválasztódik az anyatejbe. Annak eldöntésekor, hogy folytassák/felfüggesszék-e a szoptatást vagy folytassák/felfüggesszék-e a lanzoprazol-kezelést, számításba kell venni, hogy milyen előnyökkel jár a szoptatás a csecsemőre, illetve a lanzoprazol-kezelés az anyára nézve.

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

Ha mellékhatásként szédülés, vertigo, látászavar vagy aluszékonyság fordul elő (lásd 4.8 pont), ilyen körülmények között a reakcióképesség csökkenhet. Erre gondolni kell gépjárművezetéskor vagy gépek kezelésekor.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A lanzoprazol jól tolerálható, a mellékhatások általában enyhék és átmenetiek.

A lanzoprazol-kezelés alatt az alábbi nemkívánatos hatásokat észlelték, a következő gyakoriságokban: nagyon gyakori (≥ 1/10), gyakori (≥ 1/100‑< 1/10), nem gyakori (≥ 1/1000‑< 1/100), ritka (≥ 1/10 000‑< 1/1000), nagyon ritka (< 1/10 000; beleértve az egyedi eseteket is), nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra.

	Gyakori (≥1/100 - <1/10)	Nem gyakori (≥1/1000 - <1/100)	Ritka (≥1/10 000 - <1/1000)	Nagyon ritka (<1/10 000) ide értve az egyedi eseteket is		Nem ismert
Emésztő-rendszeri betegségek és tünetek	Hányás, hányinger, diarrhoea, gyomor-fájdalom, obstipatio, flatulentia, száj-, vagy garatszárazság, fundus mirigy polipok (benignus)		Pancreatitis, nyelőcső-candidiasis, glossitis, ízérzészavarok	Colitis, stomatitis
A bőr és a bőralatti szövet betegségei és tünetei	Bőrkiütés, urticaria, bőrviszketés		Erythema multiforme, petechia, hajhullás, fény-érzékenység, purpura	Stevens-Johnson-szindróma és toxicus epidermalis necrolysis		Subacut cutan lupus erythematosus (lásd 4.4 pont) Gyógyszerreakció eosinophiliával és szisztémás tünetekkel (DRESS)
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek						Hypomagnesaemia (lásd 4.4 pont), súlyos hypomagnesaemia, mely hypocalcaemiát eredményezhet
Idegrendszeri betegségek és tünetek	Fejfájás, szédülés		Somnolentia, vertigo, tremor, paresthaesia, nyugtalanság
Pszichiátriai kórképek		Depresszió	Álmatlanság, hallucinációk, zavartság			Vizuális hallucinációk
Máj- és epe-betegségek, illetve tünetek	A májenzim-szintek emelkedése		Hepatitis, icterus
Vese- és húgyúti betegségek és tünetek			Tubulointerstitialis nephritis (amely veseelégtelenségbe progrediálhat)
Vérképző-szervi és nyirok-rendszeri betegségek és tünetek		Thrombocyto-penia, eosinophilia, leukopenia	Anaemia	Agranulo-cytosis, pancytopenia
A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei		Arthralgia, myalgia, csípő-, csukló-, vagy gerinctörések (lásd 4.4 pont)
Szem-betegségek és szemészeti tünetek			Látászavarok
A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek				Gynecomastia
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók	Fáradtság	Oedema	Angiooedema, hyperhidrosis, anorexia, impotencia, láz	Anaphylaxiás sokk
Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei				Emelkedett koleszterin- és trigliceridszintek, hyponatraemia

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

A lanzoprazollal való túladagolás következményeiről nem állnak rendelkezésre humán adatok (habár az akut toxicitása valószínűleg enyhe), következésképpen kezelésre vonatkozó útmutatások sem adhatók. Klinikai vizsgálatokban a napi 180 mg lanzoprazol orálisan és 90 mg intravénásan való adása sem okozott jelentős mellékhatásokat.

A lanzoprazol túladagolás lehetséges tüneteiről lásd a 4.8 pontot.

Túladagolás gyanúja esetén a beteg monitorozása szükséges. A lanzoprazol haemodyalisissel érdemi módon nem eliminálható. Ha szükséges, gyomormosás, orvosi szén és tüneti kezelés ajánlott.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Protonpumpa-gátlók; ATC kód: A02BC03

A lanzoprazol gátolja a gyomor parietalis sejteiben a H⁺/K⁺-ATP-áz enzim (protonpumpa) működését, ezáltal a gyomorsav termelődését. A gátlás dózisfüggő, reverzibilis és kiterjed mind a bazális, mind a stimulált savszekréció csökkentésére. A lanzoprazol a parietalis sejtekben koncentrálódik és ebben a savas környezetben aktiválódik, majd a H⁺/K⁺-ATP-áz enzim szulfhidril-csoportjával reakcióba lépve gátolja az enzim aktivitását.

Gyomorsav szekrécióra kifejtett hatás

Specifikusan gátolja a parietális sejtekben a protonpumpa működését. Egyszeri orális lanzoprazol dózis mintegy 80%-kal csökkenti a pentagasztrin stimulálta gyomorsav elválasztást. Hét napon át tartó ismételt adagolás hatására mintegy 90%-os gyomorsav szekréció gátlás érhető el. Hasonló hatása van a bazális gyomorsav elválasztásra is. Az egyszeri 30 mg lanzoprazol mintegy 70%-kal csökkenti a bazális savszekréciót, és a betegek tünetei már az első adag bevétele után mérséklődnek. Nyolc napos ismételt adagolás után, a csökkenés 85% körüli. A tünetek gyors enyhülése érhető el napi 30 mg lanzoprazol bevételével, és duodenalis fekély esetén 2 hét, gyomorfekély és reflux oesophagitis esetén pedig 4 hét alatt teljes gyógyulás érhető el a legtöbb betegnél. A gyomor aciditásának csökkentésével a lanzoprazol olyan környezetet biztosít, hogy a megfelelő antibiotikumok hatékonyak lehetnek a H. pylori-val szemben.

A szekréciót gátló gyógyszerekkel végzett kezelés alatt a savszekréció csökkenésére adott válaszként a szérum gasztrinszint emelkedik. A gyomor csökkent aciditása miatt a CgA is emelkedik. A megnövekedett CgA-szint zavarhatja a neuroendokrin tumorok vizsgálatait.

A rendelkezésre álló, publikált bizonyítékok arra utalnak, hogy a protonpumpa-gátlókat a CgA mérések előtt 5‑14 nappal fel kell függeszteni. Ez lehetővé teszi, hogy a protonpumpa-gátló kezelést követően esetleg hamisan emelkedett CgA-szint visszatérjen a referencia tartományba.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

A lanzoprazol két aktív enantiomer racém elegye, amely biotranszformáció útján alakul át aktív formává a parietalis sejtek által biztosított savas környezetben. Mivel a lanzoprazol gyorsan inaktiválódik a gyomorsav hatására, ezért orálisan bélben oldódó (enteric-coated) formában kell bejuttatni ahhoz, hogy szisztémásan felszívódhasson.

Felszívódás

A lanzoprazolt gyorsan inaktiválja a gyomorsav. Ezért enteroszolvens granulumokként, cellulóz kapszulában formulálták. A lanzoprazol gyorsan felszívódik a duodenumból. A plazma csúcskoncentrációt 1,5‑2 órán belül eléri. Az étkezés lassítja az abszorpció sebességét, és kb. 50%-kal csökkenti a biohasznosulást.

Eloszlás

Egyszeri 30 mg-os dózis és ismétlődő napi adagolást követően a lanzoprazol biohasznosulása 80‑90%. A lanzoprazol biohasznosulása csökkenhet, ha antacidokkal és szukralfáttal szedik együtt. Plazmafehérje kötődése körülbelül 95%. Ennek nincs jelentős hatása más, fehérjéhez kötődő hatóanyagokra.

Biotranszformáció

A lanzoprazol főként a májban metabolizálódik.

A lanzoprazolt főként a CYP 2C19 enzim katalizálja. A CYP 3A4 is felelős a lanzoprazol metabolizmusáért.

A plazmában 3 metabolitot azonosítottak: a szulfon, az 5-hidroxi-lanzoprazol és a szulfid. Ezeknek a metabolitoknak elhanyagolható hatásuk van a savszekrécióra.

Elimináció

A lanzoprazol eliminációs felezési ideje 1,0‑2,0 óra. A lanzoprazol ismételt adagolásával a felezési ideje nem változik. A lanzoprazol egyszeri adagja gátolja a gyomorsav-szekréciót, ami több mint 24 órán át tart. Mivel a lanzoprazol a parietális sejtekben aktiválódik, azért plazmakoncentrációja nem függ a gyomorsav-szekréciótól.

A ¹⁴C izotóppal jelzett lanzoprazollal végzett vizsgálatok szerint a lanzoprazol 1/3 része választódik ki vizelettel és 2/3 része a széklettel. Név szerint 3 metabolitot azonosítottak a vizeletben: 5-hidroxi-szulfon, 5-hidroxi-szulfid, valamint 5-hidroxi-lanzoprazol.

Farmakokinetika májkárosodás esetén

Enyhe májkárosodás esetén a lanzoprazol szintje megduplázódik, és közepesen súlyos vagy súlyos májkárosodásban ez tovább nő.

Farmakokinetika veseelégtelenség esetén

A lanzoprazol biohasznosulása nem változott jelentősen a veseelégtelenségben szenvedő betegeknél.

Farmakokinetika időseknél

Időseknél a lanzoprazol clearance csökkent, az eliminációs felezési idő pedig mintegy 50‑100%-kal nőtt. A plazma csúcskoncentráció nem növekedett időseknél.

Farmakokinetika gyermekeknél és serdülőknél

A farmakokinetikai vizsgálati eredmények 1‑17 éves korú gyermekeknél és serdülőknél a felnőttekéhez hasonló szinteket mutattak, ha 30 kg testtömeg alatti gyermekeknek 15 mg illetve 30 kg felettieknek 30 mg lanzoprazolt adtak. A 2 hónap‑1 éves korú gyermekek esetén a 17 mg/m² testfelületre vagy 1 mg/ttkg testsúlyra számított lanzoprazol dózis adott hasonló szintet, mint a felnőtteké.

A felnőttekéhez mérten magasabb lanzoprazol szint volt látható 2‑3 hónaposnál fiatalabb csecsemők esetén mind 1 mg/ttkg, mind 0,5 mg/ttkg egyszeri dózisok alkalmazása után.

CYP2C19 lassú metabolizálók (poor metabolisers)

A CYP2C19 enzim genetikai polimorfizmust mutat, és a populáció 2‑6%-a a lassú metabolizálók (poor metabolisers) csoportjába tartozik. Ez azt jelenti, hogy ezek az emberek a CYP2C19 mutáns alléljára nézve homozigóták, és ezért náluk hiányzik a működőképes CYP2C19 enzim. A lassú metabolizáló egyénekben a lanzoprazol szintje többszöröse a gyors metabolizáló (extensive metabolisers) egyénekéhez képest.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A hagyományos – farmakológiai biztonságossági, ismételt dózistoxicitási, genotoxicitási, karcinogenitási, reprodukcióra és fejlődésre kifejtett toxicitási – vizsgálatokból származó nem klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható.

Két, patkányokon végzett karcinogenitási vizsgálatban a lanzoprazol dózisfüggő hiperpláziát idézett elő a gyomor ECL (enterokromaffin-szerű) sejtjein, valamint a savszekréció csökkenése következtében hypergastrinaemiával járó ECL sejt karcinoidokat. Intestinalis metaplasiát szintén megfigyeltek, akárcsak, Leydig‑sejt hyperplasiát, valamint benignus Leydig-sejt tumorokat. Tizennyolc-hónapos kezelést követően retina-atrófiát észleltek. Ezt nem figyelték meg majmokban, kutyákban vagy egerekben.

Egerekben a karcinogenitási vizsgálatok során a gyomor ECL sejtjeinek a dózisfüggő hiperpláziája, valamint májtumorok és a rete testis adenómája fejlődtek ki.

Ezen eredmények klinikai jelentősége nem ismert.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

15 mg-os kapszula:

Trinátrium-foszfát-dodekahidrát, titán-dioxid (E171), trietil-citrát, talkum, karboximetilkeményítő-nátrium (A-típus), nátrium-lauril-szulfát, povidon (K-30), metakrilsav-etil-akrilát kopolimer (1:1), hipromellóz (6cP), cukorgömböcskék (összetétel: szacharóz, kukoricakeményítő).

Kapszulahéj

Felső rész: titán-dioxid (E171), zselatin.

Alsó rész: titán-dioxid (E171), zselatin.

Jelölőfesték

Sellak, fekete vas-oxid (E172), propilénglikol, kálium-hidroxid.

30 mg-os kapszula

Trinátrium-foszfát-dodekahidrát, titán-dioxid (E171), trietil-citrát, talkum, karboximetilkeményítő-nátrium (A-típus), nátrium-lauril-szulfát, povidon (K-30), metakrilsav-etil-akrilát kopolimer (1:1), hipromellóz (6cP), cukorgömböcskék (összetétel: szacharóz, kukoricakeményítő).

Kapszulahéj

Felső rész: titán-dioxid (E171), zselatin.

Alsó rész: titán-dioxid (E171), zselatin.

Jelölőfesték

sellak, fekete vas-oxid (E172), propilénglikol, kálium-hidroxid.

6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

2 év

6.4 Különleges tárolási előírások

Legfeljebb 30°C-on tárolandó.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

7, 14, 28 illetve 56 db kapszula átlátszatlan PVC/Al/PA/PVDC//Al buborékcsomagolásban és dobozban.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Nincsenek különleges előírások.

Megjegyzés:  (egy keresztes)

Osztályozás: II. csoport

Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Teva Gyógyszergyár Zrt.

4042 Debrecen, Pallagi út 13.

Magyarország

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

OGYI-T-10435/01 15 mg 7× (buborékcsomagolásban)

OGYI-T-10435/02 15 mg 14× (buborékcsomagolásban)

OGYI-T-10435/03 15 mg 28× (buborékcsomagolásban)

OGYI-T-10435/04 15 mg 56× (buborékcsomagolásban)

OGYI-T-10435/05 30 mg 7× (buborékcsomagolásban)

OGYI-T-10435/06 30 mg 14× (buborékcsomagolásban)

OGYI-T-10435/07 30 mg 28× (buborékcsomagolásban)

OGYI-T-10435/08 30 mg 56× (buborékcsomagolásban)

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2005. szeptember 13.

A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2011. február 14.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2025. november 11.