RELPAX 20 mg filmtabletta betegtájékoztató

1. A GYÓGYSZER NEVE

RELPAX 20 mg filmtabletta

RELPAX 40 mg filmtabletta

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

20 mg illetve 40 mg eletriptán (eletriptán-hidrobromid formájában) filmtablettánként.

Ismert hatású segédanyagok:

A Relpax 20 mg filmtabletta 23 mg laktóz-monohidrátot és 0,036 mg narancssárga FCF-et (Sunset Yellow FCF, E 110) festéket tartalmaz filmtablettánként.

A Relpax 40 mg filmtabletta 46 mg laktóz-monohidrátot és 0,072 mg narancssárga FCF-et (Sunset YellowFCF, E 110) festéket tartalmaz filmtablettánként.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Filmtabletta (tabletta).

20 mg: narancssárga, kerek, mindkét oldalán domború felületű filmtabletta egyik oldalán „REP 20” jelzéssel, másik oldalán „VLE” jelzéssel ellátva. Törési felülete fehér színű.

40 mg: narancssárga, kerek, mindkét oldalán domború felületű filmtabletta, egyik oldalán „REP 40” jelzéssel, másik oldalán „VLE” jelzéssel ellátva. Törési felülete fehér színű.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

A Relpax felnőttek számára, aurával vagy aura nélkül jelentkező migrénes rohamoknak a fejfájás felléptének fázisában történő akut kezelésére javallott.

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás

A Relpax tablettákat a migrénes fejfájás fellépését követően olyan hamar kell bevenni, amennyire csak lehetséges, de ugyancsak hatékonyak a migrénes roham egy későbbi stádiumában bevéve is.

Nem bizonyított, hogy az aura fázisban alkalmazott Relpax megelőzné a migrénes fejfájás kialakulását, ezért a Relpax-ot csak a fejfájás felléptének fázisában szabad alkalmazni.

A Relpax filmtablettákat nem szabad profilaktikusan alkalmazni.

Felnőttek (18 és 65 év közötti életkor):

A javasolt kezdő adag 40 mg.

Ha a fejfájás 24 órán belül visszatér:

Amennyiben a kezdeti kedvező terápiás választ követő 24 órán belül visszatér a migrénes fejfájás, a második ugyanolyan erősségű dózisban adott Relpax-ról kimutatták, hogy hatékony a visszaesés kezelése terén. Amennyiben második adagra van szükség, azt nem szabad a kezdeti adagot követő 2 órán belül bevenni.

Amennyiben nem sikerül terápiás választ elérni:

Ha a beteg fejfájása nem szűnik a Relpax első dózisának bevételétől számított 2 órán belül, egy második adagot nem szabad bevenni ugyanarra a rohamra, mivel a klinikai vizsgálatok nem igazolták eddig megfelelőképpen a második dózis hatásosságát. A klinikai vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy azok a betegek, akik nem reagálnak egy roham kezelésére, még valószínűleg reagálni fognak a következő roham kezelésére.

Azok a betegek, akiknél nem érhető el kielégítő terápiás hatásosság 40 mg megfelelő kipróbálásával, (pl. jó tolerálhatóság, és a klinikai válasz hiánya három rohamból két esetben), lehetséges, hogy eredményesen kezelhetők 80 mg (pl. 2-szer 40 mg filmtabletta) alkalmazásával a következő migrénes rohamok során (lásd 5.1 pont). Egy második 80 mg-os gyógyszeradagot nem szabad 24 órán belül bevenni.

A napi maximális adag nem haladhatja meg a 80 mg-ot (lásd 4.8 pont).

Idős betegek

Az eletriptán biztonságosságát és hatásosságát 65 év feletti betegek esetében nem értékelték szisztematikusan a klinikai vizsgálatokban résztvevő ilyen betegek alacsony száma miatt. Ezért a Relpax alkalmazása idős korban nem javasolt.

Gyermekek

Serdülőkorúak (12-17 év közötti életkor)

A Relpax hatásosságát 12‑17 éves serdülőknél nem igazolták. A jelenleg rendelkezésre álló adatok leírása az 5.2 pontban található, de nincs az adagolásra vonatkozó javaslat.

Gyermekek (6-11 év közötti életkor)

A Relpax biztonságosságát és hatásosságát 6‑11 éves gyermekek esetében nem igazolták. A jelenleg rendelkezésre álló adatok leírása az 5.2 pontban található, de nincs az adagolásra vonatkozó javaslat.

Májkárosodásban szenvedő betegek

Enyhe vagy közepesen súlyos májkárosodásban nincs szükség dóziskorrekcióra. Mivel a Relpax-ot súlyos májkárosodásban szenvedő betegek esetében nem vizsgálták, adása ilyen betegeknek ellenjavallt.

Vesekárosodásban szenvedő betegek

Mivel a Relpax vérnyomásra gyakorolt hatásai vesekárosodásban felerősödnek (lásd 4.4 pont), enyhe és közepesen súlyos vesekárosodásban szenvedő betegek esetében a 20 mg-os kezdő adag alkalmazása javasolt. A maximális napi adag a 40 mg-ot nem haladhatja meg. Súlyos vesekárosodásban a Relpax alkalmazása ellenjavallt.

Az alkalmazás módja

A Relpax tablettákat vízzel kell bevenni, és egészben kell lenyelni.

4.3 Ellenjavallatok

A Relpax ellenjavallt azoknál a betegeknél, akiknél az alábbi körülmények állnak fenn:

• A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

• Súlyos máj- vagy vesekárosodás.

• Közepesen súlyos vagy súlyos hypertensio vagy kezeletlen enyhe hypertensio.

• Igazolt koszorúér-betegség, ideértve az ischaemiás szívbetegséget (angina pectoris, korábbi szívizom-infarktus vagy igazolt néma ischaemia). Arteria coronaria spasmusa (Prinzmetal‑angina), az ischaemiás szívbetegség objektív vagy szubjektív tünetei.

• Jelentős arrhythmiák vagy szívelégtelenség.

• Perifériás érbetegség.

• Stroke (CVA - cerebrovascular accident) vagy átmeneti agyi keringészavar (TIA - transient ischaemic attack) az anamnézisben.

• Ergotamin vagy ergotamin-származékok (ideértve a metiszergidet is) alkalmazása az eletriptán bevételét megelőző vagy azt követő 24 órán belül (lásd 4.5 pont).

• Egyéb 5-HT₁ receptor-agonisták egyidejű alkalmazása eletriptánnal.

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

A Relpax nem alkalmazható együtt hatásos CYP3A4 gátlószerekkel, mint például ketokonazol, itrakonazol, eritromicin, klaritromicin, jozamicin, valamint proteázgátlókkal (ritonavir, indinavir és nelfinavir).

A Relpax kizárólag akkor alkalmazható, ha a migrén egyértelmű kórisméjét felállították. A Relpax nem javallott hemiplegiás, ophtalmoplegiás vagy basilaris migrén kezelésére.

A Relpax nem adható „atípusos” fejfájások kezelésére, azaz melyek összefüggésben lehetnek olyan potenciálisan súlyos kórállapotokkal (stroke, aneurizma ruptura), amelyekben az agyi erek összehúzódása ártalmas lehet.

Az eletriptán alkalmazása átmeneti jellegű tünetekkel járhat, beleértve a mellkasi fájdalmat és szorító érzést, ami nagyfokú, a torkot érintő is lehet (lásd 4.8 pont). Amennyiben feltételezhető, hogy ezen tünetek ischaemiás szívbetegségre utalnak, nem szabad újabb adagot bevenni, és alapos kivizsgálást kell végezni.

Szívelégtelenségben szenvedő betegek

A Relpax nem adható előzetes kivizsgálás nélkül olyan betegeknek, akiknél valószínűsíthető a fel nem ismert szívbetegség jelenléte, vagy fennáll a koszorúér-betegség (coronary artery disease: CAD) kockázata (pl. magasvérnyomású, diabeteses betegek, dohányosok vagy nikotinpótló terápiában részesülők, 40 év feletti férfiak, nők a postmenopausa időszakában, valamint családban halmozódó koszorúér-betegség esetén). Kardiológiai kivizsgálás során nem minden betegnél mutatható ki kardiológiai betegség, olyan esetben, amikor az valójában fennáll, és nagyon ritkán előfordultak súlyos kardiális események 5HT₁ receptor-agonisták alkalmazásakor, olyan betegeknél, akiknek nem volt kardiovaszkuláris betegségük. A Relpax nem alkalmazható igazolt koszorúér-betegség esetén (lásd 4.3 pont).

Az 5-HT₁ receptor-agonisták alkalmazása együtt járt a coronaria vasospasmus előfordulásával. Ritkán myocardialis ischaemiát vagy infarctust jelentettek 5-HT₁ receptor-agonistákkal kapcsolatban.

A nemkívánatos hatások gyakoribbá válhatnak, ha triptánokat közönséges orbáncfű (Hypericum perforatum) tartalmú gyógynövény-készítményekkel együtt alkalmazzák.

A klinikai dózistartományon belül enyhe mértékű és átmeneti jellegű vérnyomás-emelkedést figyeltek meg 60 mg-os vagy annál nagyobb eletriptán adagok esetében, de ezen emelkedéseket nem hozták kapcsolatba klinikai következményekkel a klinikai vizsgálati program során. Ez a hatás még kifejezettebb volt a vesekárosodásban szenvedő, illetve idős betegek esetében. Vesekárosodásban szenvedő alanyok szisztolés vérnyomásának átlagos maximális növekedése 14-17 Hgmm (normál érték 3 Hgmm), a diasztolés vérnyomásé 14-21 Hgmm (normál érték 4 Hgmm) volt. Idős alanyok szisztolés vérnyomásának átlagos maximális növekedése 23 Hgmm, míg fiatal felnőttek esetében 13 Hgmm (8 Hgmm a placebo esetén) volt. 20, illetve 40 mg eletriptánt szedő betegek esetében is jelentettek vérnyomás-emelkedést a forgalomba hozatalt követően, továbbá olyan betegeknél is, akik nem időskorúak és nincs vesekárosodásuk.

Gyógyszerek túlzott használatához köthető fejfájás (medication-overuse headache (MOH))

Bármely fájdalomcsillapító fejfájás indikációban történő, hosszantartó alkalmazása ronthatja az állapotot. Amennyiben ilyen eset előfordul vagy feltételezhető, orvoshoz kell fordulni és a kezelést meg kell szüntetni. Gyógyszerek túlzott használatához köthető fejfájást (MOH) kell feltételezni olyan betegeknél, akiknél gyakori vagy napi fejfájás jelentkezik a rendszeres gyógyszeres fejfájáskezelés ellenére (vagy miatt).

Szerotonin szindróma

Triptánok és szelektív szerotonin újrafelvétel gátlók (SSRI-k) vagy szerotonin noradrenalin újrafelvétel gátlók (SNRI-k) egyidejű alkalmazása során szerotonin szindrómát (beleértve a megváltozott mentális státuszt, vegetatív instabilitást és neuromuscularis elváltozásokat) jelentettek. Ezek a reakciók súlyosak lehetnek. Ha az eletriptán és egy SSRI vagy SNRI egyidejű alkalmazása klinikailag indokolt, a beteg gondos megfigyelése javasolt, különösen a kezelés kezdetekor, dózisnövelések esetén vagy más szerotonerg gyógyszeres kezelés hozzáadásakor (lásd 4.5 pont).

Segédanyagok

Ez a készítmény laktózt tartalmaz. Ritkán előforduló, örökletes galaktóz-intoleranciában, teljes laktáz-hiányban vagy glükóz‑galaktóz malabszorpcióban a készítmény nem szedhető.

Ezen felül a készítmény narancssárga FCF-et (Sunset Yellow FCF, E 110) tartalmaz, mely allergiás reakciókat okozhat.

A Relpax 20 mg‑os és 40 mg-os tabletta kevesebb, mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz tablettánként. Az alacsony nátriumtartalmú diétában részesülő betegeket tájékoztatni lehet, hogy ez a gyógyszer gyakorlatilag „nátriummentes”.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Egyéb gyógyszerek hatása az eletriptánra

Eletriptánnal végzett döntő fontosságú (pivotalis) klinikai vizsgálatokban nem jelentettek interakciót béta-blokkolókkal, triciklusos antidepresszánsokkal, szelektív szerotonin újrafelvétel gátlókkal és flunarizinnal, azonban formális interakciós klinikai vizsgálatokból származó adatok ezen gyógyszerekkel nem állnak rendelkezésre (propranololon kívül, lásd lent).

A klinikai vizsgálatok populációs farmakokinetikai elemzése arra utal, hogy a következő gyógyszerek valószínűleg, nincsenek hatással az eletriptán farmakokinetikai jellemzőire: béta-blokkolók, triciklusos antidepresszánsok, szelektív szerotonin újrafelvétel gátlók, ösztrogén alapú hormonpótló terápia, ösztrogén-tartalmú orális fogamzásgátlók, valamint kalciumcsatorna blokkolók.

Az eletriptán nem MAO-szubsztrát, ezért nem várható kölcsönhatás eletriptán és a MAO‑gátlók között. Emiatt formális interakciós vizsgálatokat nem végeztek.

Propranolollal (160 mg) végzett klinikai vizsgálatokban az eletriptán C_max értéke 1,1-szeresére, verapamillal (480 mg) végzett klinikai vizsgálatokban az eletriptán C_max értéke 2,2-szeresére és flukonazollal (100 mg) végzett klinikai vizsgálatokban az eletriptán C_max értéke 1,4-szeresére növekedett. Az eletriptán AUC értéke 1,3; 2,7 illetve 2,0-szeresére növekedett. Ezeket a hatásokat nem tekintik klinikailag jelentősnek, mivel nem jelentkezett ezekhez kapcsolódó vérnyomás-emelkedés vagy velük összefüggő nemkívánatos esemény az önmagában alkalmazott eletriptánnal összehasonlítva.

A specifikus és hatásos CYP3A4-gátló eritromicinnel (1000 mg) és ketokonazollal (400 mg) végzett klinikai vizsgálatokban az eletriptán C_max értékének (2 és 2,7-szeres) és AUC értékének (3,6 és 5,9‑szeres) szignifikáns növekedését figyelték meg. Ez a fokozott expozíció összefüggésben állt az eletriptán felezési idejének eritromicinnel 4,6 óráról 7,1 órára és ketokonazollal 4,8 óráról 8,3 órára történő növekedésével (lásd 5.2 pont). Ezért a Relpax-ot nem szabad együtt alkalmazni hatásos CYP3A4 gátlószerekkel, pl. ketokonazollal, itrakonazollal, eritromicinnel, klaritromicinnel, jozamicinnel, és proteázgátlókkal (ritonavir, indinavir és nelfinavir).

Klinikai vizsgálatokban az eletriptán adása után egy, illetve két órával per os alkalmazott koffein/ergotamin a vérnyomás kismértékű, bár additív fokozódását figyelték meg, ami előre jelezhető a két gyógyszer farmakológiája alapján. Ezért ajánlott, hogy akár ergotamin-tartalmú, akár ergot‑típusú gyógyszereket (pl. dihidroergotamin) ne vegyenek be az eletriptán adását követő 24 órán belül. Megfordítva is, legalább 24 órának kell eltelnie egy ergotamin-tartalmú készítmény alkalmazása után, mielőtt eletriptánt lehet adni.

Az eletriptán hatása más gyógyszerekre

Nincsen arra sem in vitro, sem in vivo bizonyíték, hogy az eletriptán klinikai dózisai (és az ezekkel kapcsolatos koncentrációk) gátolnák vagy indukálnák a citokróm P450 enzimeket, beleértve a CYP3A4 gyógyszer-metabolizáló enzimeket, ezért valószínűtlen, hogy az eletriptán ezen enzimek által közvetített, klinikailag jelentős gyógyszerkölcsönhatásokat okozna.

Szelektív szerotonin újrafelvétel gátlók (SSRI-k) /szerotonin noradrenalin újrafelvétel gátlók (SNRI-k) és a szerotonin szindróma:

Szelektív szerotonin újrafelvétel gátlók (SSRI-k) vagy szerotonin noradrenalin újrafelvétel gátlók (SNRI-k) és triptánok egyidejű alkalmazása során szerotonin szindrómát (beleértve a megváltozott mentális státuszt, vegetativ instabilitást és neuromuscularis elváltozásokat) jelentettek (lásd 4.4 pont).

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség

A Relpax terhes nőknél történő alkalmazása tekintetében nem áll rendelkezésre klinikai adat. Állatkísérletek nem igazoltak direkt vagy indirekt káros hatásokat a terhesség, az embrionális/magzati fejlődés, szülés vagy a postnatalis fejlődés tekintetében (lásd 5.3 pont). A Relpax-ot a terhesség ideje alatt nem szabad alkalmazni, illetve csak akkor, ha erre egyértelműen szükség van.

Szoptatás

Az eletriptán kiválasztódik a humán anyatejbe. Egy vizsgálatban 8 nőnek adtak egyetlen dózisban 80 mg eletriptánt; ebben a csoportban az anyatejben megjelenő eletriptán átlagos összmennyisége 24 óra lefolyása alatt az alkalmazott dózis 0,02%-a volt. Mindazonáltal, körültekintő mérlegelést kíván a Relpax adása szoptató anyáknak. A csecsemő expozíciója minimálisra csökkenthető, ha a kezelést követő 24 órás időtartamban kerülik a szoptatást.

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A Relpax közepes mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. A migrén, illetve a Relpax-kezelés álmosságot vagy szédülést okozhat bizonyos betegeknél. A betegek figyelmét fel kell hívni arra, hogy migrénes roham alatt és a Relpax alkalmazását követően mérlegeljék a komplex feladatok teljesítéséhez, mint pl. gépjárművezetéshez szükséges képességeiket.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A biztonságossági profil összefoglalása

A Relpax-ot klinikai vizsgálatokban több mint 5000 alanynál alkalmazták, akik egy vagy két 20, 40 vagy 80 mg-os dózist szedtek. A leggyakrabban észlelt nemkívánatos hatás az asthenia, aluszékonyság, hányinger és szédülés volt. Randomizált klinikai vizsgálatokban 20, 40 és 80 mg-os adag alkalmazásakor a nemkívánatos események gyakoriságának dózisfüggő tendenciáját figyelték meg.

A mellékhatások táblázatos felsorolása

Az alábbi mellékhatásokat (melyek előfordulási gyakorisága ≥1% és nagyobb mint a placebo esetében) jelentették terápiás adagok alkalmazása mellett a klinikai vizsgálatokban. Az események gyakoriság szerint vannak csoportosítva: gyakori (≥1/100 - <1/10), nem gyakori (≥1/1000 - <1/100) és ritka (≥1/10 000 - <1/1000).

Szervrendszer	Gyakori	Nem gyakori	Ritka
Fertőző betegségek és parazitafertőzések	pharyngitis, rhinitis		légzőrendszeri infekciók
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek			lymphadenopathia
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek		anorexia
Pszichiátriai kórképek		kóros gondolkodás, agitatio, zavartság, deperszonalizáció, eufória, depresszió, álmatlanság	érzelmi labilitás
Idegrendszeri betegségek és tünetek	somnolentia, fejfájás, szédülés, bizsergés vagy szokatlan érzékelés, izomtónus-fokozódás, hypaesthesia, izomgyengeség	remegés, hyperaesthesia, ataxia, hypokinesia, beszédzavar, stupor, ízérzés megváltozása
Szembetegségek és szemészeti tünetek		kóros látás, szemfájdalom, photophobia, könnyezési rendellenesség	conjunctivitis
A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei	vertigo	fülfájdalom, fülzúgás
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek	palpitatio, tachycardia		bradycardia
Érbetegségek és tünetek	kipirulás	periferiás érbetegség	shock
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek	szorító érzés a torokban	dyspnoea, légzési rendellenesség, ásítás	asthma, hangváltozás
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek	hasi fájdalom, hányinger, szájszárazság, dyspepsia	hasmenés, glossitis	obstipatio, oesophagitis, nyelv ödéma, eructatio
Máj- és epebetegségek és tünetek			hyperbilirubinaemia, megnövekedett aszpartát-amino-transzferázszint (AST)
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei	verítékezés	bőrkiütés, viszketés	bőr rendellenességek, urticaria
Csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei	hátfájdalom, izomfájdalom	arthralgia, arthrosis, csontfájdalom	arthritis, myopathia, izomrángás
Vese- és húgyúti betegségek és tünetek		gyakoribb vizeletürítés, húgyúti rendellenesség, polyuria
A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek			emlőfájdalom, menorrhagia
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók	forróság-érzés, asthenia, mellkasi tünetek (fájdalom, szorítás, nyomásérzés), hidegrázás, fájdalom	rossz közérzet, arcoedema, szomjúság, oedema, periferiás oedema

Az eletriptánnal észlelt gyakori nemkívánatos események az 5-HT₁ receptor-agonistákra, mint gyógyszercsoportra jellemző nemkívánatos események.

A forgalomba hozatalt követően az alábbi nemkívánatos hatásokat jelentették:

Immunrendszeri betegségek és tünetek: allergiás reakciók, melyek közül némely súlyos is lehet, beleértve az angiooedemát.

Idegrendszeri betegségek és tünetek: szerotonin szindróma, ritka syncope esetek, agyi érkatasztrófa.

Érbetegségek és tünetek: hypertensio.

Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek: myocardialis ischaemia vagy infarctus, arteria coronaria spasmusa.

Emésztőrendszeri betegségek és tünetek: más 5-HT_1B/1D receptor-agonistákhoz hasonlóan ritka ischaemiás colitis esetekről érkeztek jelentések; hányás.

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

Vizsgálati alanyoknak egyetlen dózisban 120 mg-ot adtak, de jelentős nemkívánatos hatások nem alakultak ki. Mindazonáltal ezen gyógyszercsoport farmakológiája miatt hypertensio vagy egyéb súlyosabb szív- és érrendszeri tünetek előfordulhatnak túladagolás esetén.

A túladagolás esetén standard támogató intézkedéseket kell alkalmazni, szükség szerint. Az eletriptán eliminációs felezési ideje mintegy 4 óra, ezért eletriptán túladagolást követően a betegek monitorozását és az általános tüneti kezelést legalább 20 órán keresztül kell folytatni, illetve amíg a panaszok és tünetek fennállnak.

Nem ismert, hogy a hemodialízis vagy a peritoneális dialízis milyen hatást gyakorolt az eletriptán szérumkoncentrációjára.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Szelektív szerotonin (5-HT₁) receptor-agonisták

ATC kód: N02CC06

Hatásmechanizmus

Az eletriptán a vaszkuláris 5-HT_1B és a neuronális 5-HT_1D receptorok szelektív agonistája. Az eletriptán ugyancsak nagy affinitást mutat az 5-HT_1F receptorokhoz, ami hozzájárulhat migrén ellenes hatásmechanizmusához. Az eletriptán mérsékelt affinitással bír a humán rekombináns 5-HT_1A, 5-HT_2B, 5-HT_1E és 5-HT₇ receptorokhoz.

Klinikai hatásosság és biztonságosság

A Relpax hatásosságát és biztonságosságát a migrén akut kezelésében több mint 6000 betegre (összes kezelési csoport) kiterjedő 10 placebo-kontrollos vizsgálatban értékelték, ahol a betegek 20-80 mg–os adagban kaptak Relpax-ot. A fejfájás enyhülése már 30 perccel a per os adagolást követően bekövetkezett. A kezelésre reagálók aránya (közepesen súlyos illetve súlyos fejfájás csökkenése enyhe fejfájásra, illetve a fájdalom megszűnése) 2 órával az adagolás után 59-77% volt 80 mg-os adagnál, 54-65% 40 mg-os adagnál, 47-54% 20 mg-os adagnál, és 19-40% placebónál. A Relpax ugyancsak hatékony volt a migrénnel kapcsolatos olyan tünetek kezelése terén, mint a hányás, hányinger, photophobia és phonophobia.

Az a javaslat, hogy a gyógyszer adagja 80 mg-ra emelhető nyílt, hosszú távú vizsgálatokból és egy kettős vak rövid távú vizsgálatból származik, amelyekben csak a statisztikai szignifikancia irányába mutató trend volt megfigyelhető.

A Relpax hatékony marad menstruációval összefüggő migrénben. Az aura fázisban bevett Relpax‑ról nem mutatták ki, hogy megelőzné a migrénes fejfájást, ezért a Relpax-ot csak a migrén fejfájásos fázisa alatt szabad bevenni.

Egy nem placebo-kontrollos, farmakokinetikai vizsgálatban, vesekárosodásban szenvedő betegeknél 80 mg-os Relpax adag beadása után a vérnyomás nagyobb mértékű emelkedését írták le, mint egészséges önkénteseknél (lásd 4.4 pont). Ez semmilyen farmakokinetikai változással nem magyarázható, valószínűleg a csökkent veseműködésű betegek eletriptánra adott specifikus farmakodinámiás válaszának tekinthető.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Felszívódás

Az eletriptán per os adagolást követően gyorsan és jól szívódik fel a gyomor-béltraktusból (legalább 81%). Az abszolút orális biohasznosulása a férfiak és nők körében egyaránt megközelítőleg 50%. Per os alkalmazást követően a medián T_max 1,5 óra. A klinikai dózistartományban (20-80 mg) lineáris farmakokinetikát mutattak ki.

Az eletriptán AUC és C_max értéke magas zsírtartalmú étkezést követő orális alkalmazás után megközelítőleg 20-30%-kal növekedett. A migrénes roham alatti per os alkalmazást követően az AUC megközelítőleg 30%-kal csökkent és a T_max 2,8 órára növekedett.

Mintegy 5-7 napon keresztül alkalmazott ismételt dózisokat (20 mg naponta háromszor) követően az eletriptán farmakokinetikája lineáris maradt, és az akkumuláció megjósolható volt. Nagyobb adagok többszöri alkalmazása során (40 mg naponta háromszor és 80 mg naponta kétszer) az eletriptán akkumulációja 7 nap után a vártnál nagyobb volt (megközelítőleg 40%).

Eloszlás

Az eletriptán megoszlási térfogata intravénás beadást követően 138 l, ami a szövetekbe történő eloszlásra utal. Az eletriptán csak mérsékelten kötődik fehérjékhez (megközelítőleg 85%).

Biotranszformáció

Az in vitro vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy az eletriptánt elsődlegesen a CYP3A4 hepatikus citokróm P450 enzim metabolizálja. Ezt a megállapítást alátámasztja az eletriptán plazma koncentrációjának növekedése eritromicinnel és ketokonazollal történő együttadást követően, amelyek ismert szelektív és hatékony CYP3A4 gátlók. Az in vitro vizsgálatok a CYP2D6 kisfokú érintettségére is utalnak, jóllehet a klinikai vizsgálatok nem hoztak semmilyen arra utaló bizonyítékot, hogy polimorfizmus volna jelen ezzel az enzimmel kapcsolatban.

Két olyan fő metabolitot azonosítottak a keringésben, ami szignifikánsan hozzájárul a ¹⁴C izotóppal jelzett eletriptán adagolást követő plazma radioaktivitáshoz. Az N-oxidáció útján képződött metabolit állati in vitro modellekben nem mutatott aktivitást. Az N-demetilációval képződött metabolitról állati in vitro modellekben az eletriptánhoz hasonló aktivitást mutattak ki. A plazmában észlelhető radioaktivitás harmadik területét formálisan nem azonosították, de az legnagyobb valószínűséggel azoknak a hidroxilált metabolitoknak a keveréke, amelyeket ugyancsak megfigyeltek a vizeletben és a székletben kiválasztva.

Az N-demetilált aktív metabolit plazmakoncentrációja csak mintegy 10-20%-a az eredeti hatóanyagnak, és így nem várható, hogy jelentős mértékben hozzájárulna az eletriptán terápiás hatásához.

Elimináció

Az intravénás adagolást követően az eletriptán átlagos teljes plazma clearance-e 36 l/óra, melynek eredményeképpen a plazma felezési idő megközelítőleg 4 óra. Az átlagos vese clearance per os adagolást követően megközelítőleg 3,9 l/óra. A nem-renális clearance a teljes clearance megközelítőleg 90%-át teszi ki, ami azt jelzi, hogy az eletriptán eliminációja elsősorban metabolizmus útján történik.

Farmakokinetika speciális betegcsoportokban

Nem

A klinikai farmakológiai vizsgálatok összesítésével végrehajtott meta-analízis és a klinikai vizsgálatok adatainak alapján végzett populációs farmakokinetikai analízis eredményei azt jelzik, hogy a nemi hovatartozásnak nincs klinikailag jelentős hatása az eletriptán plazma-koncentrációjára.

Időskorúak (65 év fölött)

Jóllehet statisztikailag nem szignifikáns mértékben, de kissé csökken (16%-kal) az idősek (65‑93 évesek) clearance-e, amihez a felezési idő statisztikailag szignifikáns növekedése (megközelítőleg 4,4 óráról 5,7 órára) társul fiatalabb felnőtt alanyokkal összehasonlítva.

Serdülőkorúak (12-17 éves életkor)

Az eletriptán (40 mg és 80 mg) farmakokinetikája serdülőkorú migrénes betegeknél a rohamok között adva hasonló volt ahhoz, mint amit egészséges felnőttek esetében tapasztaltak.

Gyermekek (6-11 éves életkor)

Az eletriptán clearance-e gyermekek esetében nem mutat eltérést a serdülőkhöz képest. Ugyanakkor a megoszlási térfogat gyermekek esetében kisebb, ami magasabb plazma-koncentrációkat eredményez, mint amelyek ugyanazon dózis alkalmazásával felnőttek esetében várhatóak.

Májkárosodásban szenvedő betegek

Májkárosodásban szenvedő (Child-Pugh A és B stádium) vizsgálati alanyok esetében mind az AUC (34%), mind a felezési idő szignifikáns növekedését mutatták ki. A C_max esetében kismértékű növekedés volt megfigyelhető (18%). Az expozíció ezen kis változását nem tekintik klinikailag relevánsnak.

Vesekárosodásban szenvedő betegek

Enyhe (kreatinin-clearance: 61-89 ml/perc), mérsékelt (kreatinin-clearance: 31-60 ml/perc) vagy súlyos (kreatinin-clearance <30 ml/perc) vesekárosodásban szenvedő vizsgálati alanyok esetében nem észleltek statisztikailag szignifikáns mértékű változást az eletriptán farmakokinetikája vagy plazmafehérjékhez kötődése terén. A vérnyomás emelkedését figyelték meg ebben a betegcsoportban.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A hagyományos – farmakológiai biztonságossági, ismételt dózistoxicitási, genotoxicitási, karcinogenitási, reprodukcióra kifejtett toxicitási – vizsgálatokból származó nem klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

Magnézium-sztearát

Kroszkarmellóz-nátrium

Laktóz-monohidrát

Mikrokristályos cellulóz

Opadry Orange (OY-LS-23016) (amely hipromellózt, laktóz-monohidrátot, triacetint, narancssárga FCF-et (Sunset Yellow FCF, E 110), titán-dioxidot (E 171) tartalmaz)

Opadry Clear (YS-2-19114-A) (amely hipromellózt és triacetint tartalmaz)

6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

3 év

6.4 Különleges tárolási előírások

Legfeljebb 30 °C-on tárolandó.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

2, 4, 5 vagy 6 db filmtabletta Aclar buborékcsomagolásban és dobozban.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

Megjegyzés  (egy kereszt)

Osztályozás: II. csoport

Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Viatris Healthcare Limited

Damastown Industrial Park

Mulhuddart,

Dublin 15

DUBLIN

Írország

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

Relpax 20 mg filmtabletta

OGYI-T-8249/01 2 db

OGYI-T-8249/02 4 db

OGYI-T-8249/03 6 db

OGYI-T-8249/07 5 db

Relpax 40 mg filmtabletta

OGYI-T-8249/04 2 db

OGYI-T-8249/05 4 db

OGYI-T-8249/06 6 db

OGYI-T-8249/08 5 db

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2001. december 10.

A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2008. június 2.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2024. március 11.