RILMENIDIN-TEVA 1 mg tabletta betegtájékoztató

1. A GYÓGYSZER NEVE

Rilmenidin-Teva 1 mg tabletta

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

1 mg rilmenidint tartalmaz tablettánként, amely 1,544 mg rilmenidin-dihidrogén-foszfátnak felel meg.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Tabletta.

Kerek, mindkét oldalán domború, fehér tabletta.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

Artériás hypertonia

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás

Felnőttek

Az ajánlott dózis naponta 1 db tabletta, egyszeri adagként, reggelente.

Ha egyhavi kezelést követően a vérnyomáskontroll nem kielégítő, az adag naponta 2 db tablettáig emelhető, kétszeri adagra bontva (étkezések előtt 1 tabletta reggel, 1 tabletta este).

Különleges betegcsoportok

A jó klinikai és biológiai tolerálhatósága miatt, a rilmenidin adható idős vagy diabeteses betegeknek is.

Azoknál a vesekárosodásban szenvedő betegeknél, akiknek a kreatinin-clearance-értéke nagyobb 15 ml/percnél, a dózis módosítása nem szükséges.

A kezelés korlátlanul folytatható.

Gyermekek és serdülők

Adatok hiányában a rilmenidin alkalmazása gyermekeknél nem javasolt (lásd 4.4 pont).

Az alkalmazás módja

Szájon át történő alkalmazásra.

4.3 Ellenjavallatok

• A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

• Súlyos depresszió.

• Súlyos veseelégtelenség (kreatinin-clearance < 15 ml/perc).

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Különleges figyelmeztetés

Ne hagyja hirtelen abba a kezelést, a dózist fokozatosan kell csökkenteni.

Az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések:

• A többi vérnyomáscsökkentőhöz hasonlóan azoknak a betegeknek, akiknek a kórtörténetében érbetegségek szerepelnek (pl. stroke, szívinfarktus), a rilmenidin csak szoros orvosi ellenőrzés mellett adható.

• A rilmenidin alkalmazásával járó szívfrekvencia-csökkenés és a bradycardia kialakulásának kockázata miatt a kezelés megkezdését gondosan mérlegelni kell a bradycardiás betegeknél, illetve azoknál, akiknél a bradycardia rizikófaktorai fennállnak (mint például idős betegek, sick sinus szindróma, AV-blokk, szívelégtelenség fennállása, vagy bármely olyan állapot, amelyben a szívfrekvenciát fokozott szimpatikus tónus tartja fent). Ezeknél a betegeknél a szívfrekvencia monitorozása szükséges, különösen a kezelés első 4 hetében.

• A kezelés alatt az alkoholfogyasztást kerülni kell (lásd 4.5 pont).

• A rilmenidin együttadása szívelégtelenség kezelésére alkalmazott béta‑blokkolókkal nem javasolt (lásd 4.5 pont).

• Orthostaticus hypotonia kialakulásának lehetősége miatt az idős betegeket figyelmeztetni kell az elesés fokozott kockázatára.

• A rilmenidin együttadása nátrium-oxibáttal nem javasolt (lásd 4.5 pont).

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Az egyidejű alkalmazás nem javasolt (lásd 4.4 pont)

Alkohol (italként vagy gyógyszer-segédanyagként):

A vegyületek szedatív hatását az alkohol fokozza. A csökkent éberség miatt a gépjárművezetés és gépek kezelése veszélyes lehet. Kerülje az alkoholos italok, és az alkoholtartalmú gyógyszerek fogyasztását.

Szívelégtelenség kezelésére alkalmazott béta-blokkolók:

Béta-blokkolóval és vazodilatátorral kezelt szívelégtelenségben szenvedő betegek számára káros lehet a szimpatikus tónus centrális csökkentése és a központi hatású vérnyomáscsökkentők vazodilatátor hatása.

Nátrium-oxibát:

A központi idegrendszeri depresszió fokozódik. A csökkent éberség miatt a gépjárművezetés és a gépek kezelése veszélyes lehet.

Óvatossággal alkalmazható kombinációk

Béta-blokkolók (kivéve ezmolol):

Jelentősen emelkedhet a vérnyomás, ha a centrálisan ható vérnyomáscsökkentő alkalmazását hirtelen abbahagyják.

Kerülni kell a centrálisan ható vérnyomáscsökkentő hirtelen abbahagyását. Klinikai monitorozás szükséges.

Kombinációk, amelyeket figyelembe kell venni

Urológiai okokból alkalmazott alfa-blokkolók (alfuzozin, doxazozin, prazozin, szilodozin, tamszulozin, terazozin):

Fokozott vérnyomáscsökkentő hatás. Fokozott az orthostaticus hypotensio veszélye.

Alfa-blokkoló vérnyomáscsökkentők:

Fokozott vérnyomáscsökkentő hatás. Fokozott az orthostaticus hypotensio veszélye.

Egyéb központi idegrendszeri depresszánsok: morfin-származékok (fájdalomcsillapítók, köhögéscsillapítók és szubsztitúciós szerek), neuroleptikumok, barbiturátok, benzodiazepinek, benzodiazepinektől eltérő anxiolitikumok (pl. meprobamát), altatók, szedatív antidepresszánsok (amitriptilin, doxepin, mianszerin, mirtazapin, trimipramin), szedatív H₁ hisztamin-antagonisták, egyéb centrálisan ható vérnyomáscsökkentő szerek, baklofén és talidomid:

A központi idegrendszeri depresszió fokozódik. A koncentrációra kifejtett hatás miatt a gépjárművezetés és a gépek kezelése veszélyes lehet.

Nitrát-származékok:

A hypotensio, és különösen az orthostaticus hypotensio veszélye fokozott.

Gyógyszerek, melyek orthostaticus hypotoniát okozhatnak:

Nő az orthostaticus hypotonia kockázata.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség

A rilmenidin terhes nőknél történő alkalmazása tekintetében nincs, vagy csak korlátozott mennyiségű információ (kevesebb, mint 300 terhességi vizsgálati eredmény) áll rendelkezésre.

Állatkísérletek nem igazoltak direkt vagy indirekt káros hatásokat a reproduktív toxicitás tekintetében (lásd 5.3 pont).

A rilmenidin alkalmazása elővigyázatosságból kerülendő a terhesség alatt.

Szoptatás

Nem ismert, hogy a rilmenidin vagy metabolitjai kiválasztódnak-e a humán anyatejbe.

A rendelkezésre álló, állatkísérletek során nyert farmakodinámiás/toxikológiai adatok a rilmenidin és/vagy a rilmenidin metabolitjainak kiválasztódását igazolták az anyatejbe.

Az anyatejjel táplált csecsemőre nézve a kockázatot nem lehet kizárni.

A rilmenidin alkalmazása nem javallt a szoptatás alatt.

Termékenység

Patkányokon végzett reprodukciós vizsgálatokban nem figyeltek meg a termékenységet befolyásoló hatást (lásd 5.3 pont).

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre

Nem végeztek vizsgálatot a készítmény hatásáról a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre.

Figyelembe véve azonban, hogy az aluszékonyság gyakori mellékhatás, a betegeket figyelmeztetni kell, hogy ez hatással lehet a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeikre.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A biztonságossági profil összefoglalása

Kontrollos vizsgálatok során, a napi egyszer 1 mg rilmenidinnel kezelt betegek esetében a mellékhatások előfordulási gyakorisága hasonló volt a placebocsoportban tapasztaltakéhoz.

Kontrollos összehasonlító vizsgálatokban a mellékhatások előfordulási gyakorisága szignifikánsan alacsonyabb volt a napi 2 mg rilmenidinnel kezelt csoportban, mint a klonidin (0,15‑0,30 mg/nap) vagy alfa‑metildopa (500‑1000 mg/nap) esetében.

A mellékhatások táblázatos összefoglalása:

A következő mellékhatásokat vagy nemkívánatos eseményeket jelentették az alábbi gyakorisági kategóriák szerint: nagyon gyakori ( 1/10), gyakori ( 1/100 ‑ < 1/10), nem gyakori ( 1/1000 ‑ < 1/100), ritka ( 1/10 000 ‑ < 1/1000), nagyon ritka (< 1/10 000), nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból a gyakoriság nem állapítható meg).

Szervrendszer	Gyakoriság	Mellékhatás
Pszichiátriai kórképek	Gyakori	Szorongás Depresszió Álmatlanság
Idegrendszeri betegségek és tünetek	Gyakori	Aluszékonyság Fejfájás Szédülés
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek	Gyakori	Palpitatio
Nem ismert	Bradycardia
Érbetegségek és tünetek	Gyakori	Hideg végtagok
Nem gyakori	Hőhullám Orthostaticus hypotonia
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek	Gyakori	Gyomortáji fájdalom Szájszárazság Hasmenés Székrekedés
Nem gyakori	Hányinger
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei	Gyakori	Viszketés Bőrkiütés
A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei	Gyakori	Izomgörcsök
A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek	Gyakori	Szexuális diszfunkció
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók	Gyakori	Gyengeség Fáradékonyság Ödéma

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

Tünetek

Túladagolással kapcsolatban korlátozott adat áll rendelkezésre. A leginkább várható tünetek a jelentős hypotensio és az éberségi zavarok.

Kezelés

Tüneti kezelést kell alkalmazni. A gyomormosás mellett, az ajánlott kezelés részeként, jelentős hypotensio esetén szimpatomimetikumok adása is szükséges lehet.

A rilmenidin gyengén dializálható.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Antihipertenzív szerek, központilag ható antiadrenerg szerek, imidazolin‑receptor‑agonisták

ATC-kód: C02AC06

Hatásmechanizmus

A rilmenidin egy vérnyomáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkező oxazolin vegyület, amely a gerincvelői és perifériás vazomotor struktúrákra is hat. A rilmenidin nagyobb affinitást mutat az imidazolin-receptorok iránt, mint az agyi alfa-2-adrenerg-receptorok iránt, ami megkülönbözteti a referencia alfa-2-agonistáktól.

A rilmenidin dózisfüggő vérnyomáscsökkentő hatást fejt ki a genetikailag hypertoniás patkányokon. A rilmenidin hatása nem köthető azokhoz a centrális neurofarmakológiai hatásokhoz, amelyek alfa-2‑agonisták esetén megfigyelhetők, kivéve az állatoknál a vérnyomáscsökkentőnél nagyobb dózisok alkalmazása esetén. Úgy tűnik, különösen a centrális szedatív hatás kevésbé kifejezett.

Farmakodinámiás hatások

A vérnyomáscsökkentő és neurofarmakológiai hatások ilyen disszociációját emberben is megerősítették.

A rilemenidin dózisfüggő vérnyomáscsökkentő hatást fejt ki a szisztolés és diasztolés vérnyomásra mind fekvő mind pedig álló helyzetben. Terápiás dózisokban, naponta egyszer 1 mg, vagy naponta kétszer 1 mg, a kettős vak, kontrollos vizsgálatok a placebóval és a referens készítménnyel szemben is kimutatták a rilmenidin vérnyomáscsökkentő hatását enyhe és középsúlyos hypertoniában.

Ez a hatékonyság 24 órán át, és terhelésre is fennmaradt. Ezeket az eredményeket hosszú távú vizsgálatokban is megerősítették, és a terápiás hatás csökkenését nem észlelték.

Naponta egyszer 1 mg rilmenidin esetén a kettős vak, placebokontrollos vizsgálatok azt mutatták, hogy a rilmenidin nem módosítja az éberségi próbákat; a mellékhatások gyakorisága (álmosság, szájszárazság, székrekedés) nem különbözött a placebo esetén megfigyelttől.

Napi 2 mg-os dózis esetén a kettős vak vizsgálatok a hasonló vérnyomáscsökkenést eredményező dózisban adott referens alfa₂-agonistával szemben azt mutatták, hogy a mellékhatások gyakorisága és súlyossága a rilmenidin esetén jelentősen alacsonyabb volt.

Terápiás dózisban a rilmenidin nem változtatja meg a szívműködést, nem okoz folyadékretenciót és nem változtatja meg a metabolikus egyensúlyt:

• A rilmenidin szignifikáns vérnyomáscsökkentő hatást okoz a bevételt követően 24 órán át, a perifériás ellenállás csökkentésével, de a perctérfogat megváltozása nélkül. A kontraktilitási mutatók és a szív elektrofiziológiája nem változnak.

• A rilmenidin nem okoz orthostaticus hypotoniát (különösen az idősebb betegeknél), és nem befolyásolja a terhelésre kialakuló fiziológiás szívfrekvencia-növekedést.

• A rilmenidin nem változtatja meg a vese vérátáramlását, a glomerulus filtrációs rátát vagy a filtrációs frakciót, és nem befolyásolja a veseműködést.

• A rilmenidin nem befolyásolja a cukoranyagcserét, beleértve a diabeteses betegeket is (függetlenül attól, hogy IDDM-ben vagy NIDDM-ben szenvednek), valamint nem befolyásolja a lipidanyagcserét sem.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Felszívódás

• gyors: a 3,5 ng/ml-es plazma csúcskoncentráció egyetlen 1 mg-os rilmenidin dózis bevételét követően 1,5‑2 órával kialakul

• teljes: az abszolút biohasznosulás 100%, nincs hepatikus first-pass hatás;

• szabályos: az interindividuális variabilitás alacsony és az egyidejű étkezés a biohasznosulás mennyiségét nem befolyásolja. A felszívódás sebessége a javasolt terápiás dózis esetén nem változik.

Eloszlás

A fehérjekötődés kevesebb, mint 10%. A megoszlási térfogat 5 l/kg.

Biotranszformáció

A rilmenidin csak kismértékben metabolizálódik. A metabolitok a vizeletben csak nyomokban találhatók meg és az oxazolin-gyűrű hidrolíziséből vagy oxidációjából származnak. Ezeknek a metabolitoknak nincs alfa₂-agonista aktivitásuk.

Elimináció

A rilmenidin alapvetően a veséken keresztül választódik ki: a beadott dózis 65%-a választódik ki a vizelettel változatlan formában. A renális clearance a teljes clearance kétharmadát teszi ki.

Az eliminációs felezési idő 8 óra, melyet nem módosít a beadott dózis nagysága vagy az ismételt adagolás. A farmakológiai hatás ideje ennél hosszabb, mivel a vérnyomáscsökkentő hatás az utolsó dózist követően 24 óráig fennmarad napi egyszer 1 mg-mal kezelt hypertoniás betegeknél.

Ismételt adagolás esetén az egyensúlyi állapot a harmadik napra alakul ki; a plazmaszintek stabilak maradtak a 10 napon át tartó megfigyelés során.

A plazmaszintek hosszú távú vizsgálata hypertoniás betegeknél (2 éves kezelés) azt mutatta, hogy a plazma rilmenidin koncentrációi stabilak maradnak.

Idős betegek

Idős (70 évesnél idősebb) betegeken végzett farmakokinetikai vizsgálatokban 12 órás eliminációs felezési időt találtak.

Májkárosodás

Az eliminációs felezési idő 11 óra.

Vesekárosodás

Mivel a gyógyszer eliminációja alapvetően renális, a veseelégtelenség mértékével arányosan csökkent eliminációt figyeltek meg. Súlyos veseelégtelenségben szenvedő betegeknél (kreatinin-clearance kevesebb, mint 15 ml/perc), az eliminációs felezési idő körülbelül 35 óra.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A hagyományos – farmakológiai biztonságossági, ismételt adagolású dózistoxicitási, genotoxicitási, karcinogenitási, reprodukcióra, és fejlődésre kifejtett toxicitási – vizsgálatokból származó nem klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható.

A peri- és posztnatális fejlődésre vonatkozó mellékhatásokat (csökkent születési súly) az anyára toxikus dózisoknál figyeltek meg.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

mikrokristályos cellulóz

kroszpovidon B típus

mikronizált sztearinsav

mikronizált talkum

vízmentes, kolloid szilícium-dioxid

6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

3 év

6.4 Különleges tárolási előírások

Legfeljebb 30 °C-on tárolandó.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

28, 30, 56, 60, 90, 98 vagy 100 db tabletta alumínium/alumínium buborékcsomagolásban (alumíniumfólia CFF (Cold Formable Foil, hidegen formázható fólia)/hőálló lakkal bevont alumíniumfólia).

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

Megjegyzés:  (egy keresztes)

Osztályozás: II. csoport

Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Teva Gyógyszergyár Zrt.

4042 Debrecen

Pallagi út 13.

Magyarország

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

OGYI-T-21606/01 28×

OGYI-T-21606/02 30×

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK / MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2011. január 17.

A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2019. február 7.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2024. május 9.