SILODOSIN ARISTO 4 mg kemény kapszula betegtájékoztató

Gyógyszer alapadatai

Hatóanyag: silodosin
ATC kód: G04CA04
Nyilvántartási szám: OGYI-T-24030
Állapot: TK


Betegtájékoztató: Információk a beteg számára


Silodosin Aristo 4 mg kemény kapszula

Silodosin Aristo 8 mg kemény kapszula

szilodoszin


Mielőtt elkezdi alkalmazni ezt a gyógyszert, olvassa el figyelmesen az alábbi betegtájékoztatót, mert az Ön smára fontos információkat tartalmaz.

  • Tartsa meg a betegtájékoztatót, mert a benne szereplő információkra a későbbiekben is szükge lehet.

- További kérseivel forduljon kezelőorvosához vagy gyógyszerészéhez.

- Ezt a gyógyszert az orvos kizárólag Önnek írta fel. Ne adja át a készítményt másnak, mert számára ártalmas lehet még abban az esetben is, ha a betegge tünetei az Öhez hasonlóak.

- Ha Önnél bármilyen mellékhatás jelentkezik, tájékoztassa erről kezelőorvosát vagy gyógyszerészét. Ez a betegtájékoztatóban fel nem sorolt bármilyen lehetséges mellékhatásra is vonatkozik. Lásd 4. pont.



A betegtájékoztató tartalma:


1. Milyen pusú gyógyszer a Silodosin Aristo és milyen beteggek esetén alkalmazható?

2. Tudnivalók a Silodosin Aristo szedése előtt

3. Hogyan kell szedni a Silodosin Aristo-t?

4. Lehetges mellékhatások

5. Hogyan kell a Silodosin Aristo-t tárolni?

6. A csomagolás tartalma és egyéb információk



  1. Milyen pusú gyógyszer a Silodosin Aristo és milyen betegségek esetén alkalmazható?

Milyen pusú gyógyszer a Silodosin Aristo?


A Silodosin Aristo az alfa1A-adrenoreceptor blokkoló gyógyszerek csoportjába tartozik. A Silodosin Aristo szelekv a prosztatában, a gylyagban és a húgycsőben található receptorokra. Ezen receptorok blokkolása révén az említett szövetekben található simaizmok elernyednek. Ez megkönnyíti az Ön számára a vizeletürítést, továbbá enyhíti a tüneteit.


Milyen betegségek esetén alkalmazható a Silodosin Aristo?


A Silodosin Aristo-t olyan felnőtt férfiak kezelésére alkalmazzák, akiknek a prosztata jóindulamegnagyobbodásával (prosztatahiperplázia) kapcsolatos gyúti tünetei vannak, mint ldául:

  • a vizelet nehezebben indul el,

  • a gylyag nem teljes kiürülésének érzete,

  • gyakoribb vizelési inger, még éjszaka is.



2. Tudnivalók a Silodosin Aristo szedése előtt


Ne szedje a Silodosin Aristo-t


Ha allergiás a szilodoszinra vagy a gyógyszer (6. pontban felsorolt) egyéb összetejére.


Figyelmeztetések és óvintézkedések


A Silodosin Aristo szedése előtt beszéljen kezelőorvosával vagy gyógyszerészével.


Ha a szemlencse homályossága miatt szemműtétet terveznek Önnél végezni (szürkehályogműtét) fontos, hogy haladéktalanul tájékoztassa szemorvosát arról, ha Silodosin Aristo-t szed vagy korábban szedett. Ez azért fontos, mert hány olyan beteg esetében, akiket ilyen típugyógyszerrel kezeltek, a szivárványhártya (a szem színes, kör alakú része) izmának tónusckkenése lépett fel hasonló szemműtét során. A szakorvos így a gyógyszernek és a haszlni kívánt sebészeti technikának megfelelő óvintézkedéseket tud alkalmazni. Kérdezze meg kezelőorvosát, hogy el kell-e halasztania, vagy átmenetileg fel kell-e függesztenie a Silodosin Aristo szedését, ha szürkehályog-műtétje lesz.


  • Ha korábban hirtelen felállást követően egyszer is elájult vagy megszédült, akkor kérjük, hogy erről tájékoztassa kezelőorvosát, mielőtt elkezdené szedni a Silodosin Aristo-t. Felállást követően szédülés és ha ájulás is előfordulhat a Silodosin Aristo szedése során, különösen a kezelés kezdetén, vagy akkor, ha más vérnyomáscsökkentő gyógyszert is szed. Amennyiben ez történik, azonnal üljön vagy feküdjön le addig, amíg a tünetek el nem múlnak, és mihelyst lehetges értesítse kezelőorvosát (lásd aA készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükges képességekre” pontot is).


Ha súlyos májproblémája van, akkor nem szabad szednie a Silodosin Aristo-t, mivel ilyen betegség fennállása esetén nem vizsgálták a készítményt.


  • Amennyiben veseproblémája van, kérje ki kezelőorvosa tanácsát. Amennyiben közepes fokú veseproblémája van, akkor a kezelőorvosa elővigyázatossággal fogja megkezdeni a Silodosin Aristo-kezelést, és lehetséges, hogy alacsonyabb adagot alkalmaz majd (lásd 3. pont: adagolás). Amennyiben súlyos veseproblémája van, nem szabad szednie a Silodosin Aristo-t.


Mivel a jóindulatú prosztata-megnagyobbodás és a prosztatarák ugyanolyan tüneteket mutathat, a Silodosin Aristo kezelés megkezdése előtt kezelőorvosa kivizsgálja Önt, hogy nincs-e prosztatarákja. A Silodosin Aristo nem a prosztatarák kezelésére való.


A Silodosin Aristo kezelés abnormális ejakulációhoz (csökken a nemi aktus során kibocsátott ondó mennyige) vezethet, amely átmenetileg befolyásolhatja a férfiak termékenygét. Ez a hatás az Silodosin Aristo kezelésének abbahagyásával megszűnik. Kérjük, tájékoztassa kezelőorvosát, amennyiben gyermeknemzést tervez.


Gyermekek és serdülők

Ne adja ezt a gyógyszert gyermekeknek és 18 évesnél fiatalabb serdülőknek, mivel erre a korcsoportra vonatkozóan nincsen javallat.


Egyéb gyógyszerek és a Silodosin Aristo

Feltétlenül tájékoztassa kezelőorvosát vagy gyógyszerészét a jelenleg vagy nemrégiben szedett,

valamint szedni tervezett egyéb gyógyszereiről.


Különösen fontos, hogy tájékoztassa kezelőorvosát, ha Ön szed:

vérnyomáscsökkentő ggyszereket (különösem az alfa1-blokkolók közé tartozó gyógyszereket, mint pélul a prazozin vagy doxazozin), mivel lehetséges, hogy a Silodosin Aristo szedése mellett ezen gyógyszerek hatása fokozódik.

  • gombaellenes gyógyszereket (mint lul ketokonazol vagy itrakonazol), a HIV-fertőzés/AIDS kezelésre alkalmazott gyógyszereket (mint pélul ritonavir), vagy szervátültetés után, a szervkilökődés megakadályozására alkalmazott gyógyszereket (mint például ciklosporin), mivel ezek a gyógyszerek velhetik a Silodosin Aristo vérszintjét.

merevedés zavar esetén a merevedés előidézésére vagy fenntartására alkalmazott gyógyszereket (mint például szildenafil vagy tadalafil), mivel a Silodosin Aristo-val történő egyidejű alkalmazás enyhe vérnyomáscsökkenéshez vezethet.

epilepszia kezelésére alkalmazott gyógyszereket vagy rifampicint (a tuberkulózis kezelésére szolgáló gyógyszer), mivel a Silodosin Aristo hatása csökkenhet.


Terhesség és szoptatás


Terhesség

A Silodosin Aristo férfiak jóindulatú prosztatamegnagyobbodásának kezelésére való, k esetében nem alkalmazható.


Termékenység

A Silodosin Aristo csökkentheti a sperma mennyiségét, így átmenetileg befolyásolhatja a nemzőképességet.


A szítmény hatásai a pjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

Ne vezessen gépjárművet vagy kezeljen gépet, ha ájulás környékezi, szédül, álmos vagy a látása elhomályosodik.


A Silodosin Aristo nátriumot tartalmaz

A készítmény kevesebb mint 1 mmol (23 mg) triumot tartalmaz kapszulánként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.



3. Hogyan kell szedni a Silodosin Aristo-t?


A gyógyszert mindig a kezelőorvosa vagy gyógyszerésze által elmondottaknak megfelelően szedje. Amennyiben nem biztos az adagolást illetően, kérdezze meg kezelőorvosát vagy gyógyszerészét.


A készítmény ajánlott adagja naponta egy kapszula Silodosin Aristo 8 mg, szájon át bevéve.


A kapszulát étkezés közben, lehetőség szerint minden nap ugyanabban az időben kell bevenni. Ne törje össze vagy rágja szét a kapszulát, hanem egyben, lehetőség szerint egy pohár vízzel vegye be.


Veseproblémában szenvedő betegek

Amennyiben közepes fokú veseproblémában szenved, lehet, hogy kezelőorvosa más adagot ír elő. Erre alra a Silodosin Aristo 4 mg kemény kapszula szolgál.


Ha az előírtnál több Silodosin Aristo-t vett be

Amennyiben egynél több kapszulát vett be, mihelyt lehetséges, értesítse kezelőorvosát. Ha szédülni kezd vagy gyengeséget érez, azonnal tájékoztassa kezelőorvosát.


Ha elfelejtette bevenni a Silodosin Aristo-t

Amennyiben korábban elfelejtette bevenni a gyógyszert, akkor ugyanazon a napon később is beveheti az aznapi kapszulát. Ha már a következő adag lenne esedékes, akkor hagyja ki az elmulasztott adagot. Ne vegyen be kétszeres adagot a kihagyott kapszula pótlára.


Ha idő előtt abbahagyja a Silodosin Aristo szedését

Ha abbahagyja a kezelést, tünetei visszatérhetnek.


Ha rmilyen további kérdése van a gyógyszer alkalmazásával kapcsolatban, kérdezze meg kezelőorvosát vagy gyógyszerészét.



4. Lehetséges mellékhatások


Mint minden gyógyszer, így ez a gyógyszer is okozhat mellékhatásokat, amelyek azonban nem mindenkinél jelentkeznek.

Haladéktalanul lépjen kapcsolatba kezelőorvosával, ha az alábbi allergiás reakciók rmelyikét észleli, mivel ezek következményei lyossá válhatnak: arc- vagy torokduzzanat, nehézlégzés, ájulásérzés, bőrviszketés vagy csalánkiütés.


A leggyakoribb mellékhatás a nemi aktus során kibocsátott onmennyigének csökkenése. Ez a hatás a Silodosin Aristo szedésének abbahagyásával megszűnik. Kérjük, tájékoztassa kezelőorvosát, amennyiben gyermeknemzést tervez.


Szédülés, beleértve a felálláskor tapasztalt szédülést is, valamint néha ájulás is előfordulhat. Amennyiben gyengének érzi magát vagy szédül, akkor a tünetek megszűnéséig azonnal üljön vagy feküdjön le. Amennyiben felálláskor szédülés vagy ájulás lép fel, kérjük, hogy mihelyt lehetséges, tájékoztassa kezelőorvosát.


A Silodosin Aristo komplikációkat okozhat szürkelyog-műtét során (a szemlencse homályossága miatt végzett szemműtét, lásd „Figyelmeztetések és óvintézkedések pontot). Fontos, hogy tájékoztassa szemorvosát arról, ha Silodosin Aristo-t szed vagy korábban szedett.


A lehetges mellékhatások alább kerülnek felsorolásra:


Nagyon gyakori mellékhatások (10 beteg közül több mint 1 beteget érinthet)

  • Abnormális ejakuláció (a nemi aktus során kevesebb vagy nem észlelhető mennyiségű az ondóürítés, lásd a „Figyelmeztetések és óvintézkedések” című pontot)


Gyakori mellékhatások (10 beteg közül legfeljebb 1 beteget érinthet)

  • Szédülés, beleértve a felálláskor tapasztalható szédülést (lásd fent, ugyanebben a pontban)

  • Orrfolyás vagy orrdugulás

  • Hasmenés


Nem gyakori mellékhatások (100 beteg közül legfeljebb 1 beteget érinthet)

  • Csökkent szexuális érdeklődés

  • Émelygés

  • Szájszárazság

  • Nehézségek az erekció kialakulásában és fenntartásában

  • Szaporább szívverés

  • A bőrt érintő allergiás reakció tünetei, úgymint kiütés, viszketés, csalánkiütés és gyógyszer által okozott kiütés

  • Kóros májfunkciós vizsgálati eredmények

  • Alacsony vérnyomás


Ritka mellékhatások (1000 beteg közül legfeljebb 1 beteget érinthet)

  • Szapora szívverés vagy szívritmuszavar (amit palpitációnak neveznek)

  • Ájulás vagy eszméletvesztés


Nagyon ritka mellékhatások (10 000 beteg közül legfeljebb 1 beteget érinthet)

  • Arc- vagy torok duzzanattal járó egyéb allergiás reakciók


Nem ismert (a gyakoriság arendelkezésre álló adatokból a gyakoriság nem állapítható meg)

  • Ernyedt pupilla szürkehályog-műtét során (lásd fent, ugyanebben a pontban)


Amennyiben úgy érzi, hogy a kezelés a szexuális életére kihatással van, kérjük, keresse fel kezelőorvosát.


Mellékhatások bejelentése

Ha Önnél bármilyen mellékhatás jelentkezik, tájékoztassa kezelőorvosát vagy gyógyszerészét. Ez a betegtájékoztatóban fel nem sorolt bármilyen lehetséges mellékhatásra is vonatkozik. A mellékhatásokat közvetlenül a hatóság részére is bejelentheti bejelentheti az V. függelékben található elérhetőségeken keresztül. A mellékhatások bejelentésével Ön is hozzájárulhat ahhoz, hogy minél több információ álljon rendelkezésre a gyógyszer biztonságos alkalmazásával kapcsolatban.



5. Hogyan kell a Silodosin Aristo-t tárolni?


A gyógyszer gyermekektől elzárva tartandó!


A dobozon, illetve a buborékcsomagoláson feltüntetett lejárati idő (Lejárat:) után ne alkalmazza ezt a gyógyszert. A lejárati idő az adott hónap utolsó napjára vonatkozik.


A fénytől és nedvességtől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó.


Ne alkalmazza ezt a gyógyszert, ha a doboz sérült, vagy azon manipuláció jelei látszódnak.


Semmilyen gyógyszert ne dobjon a szennyvízbe vagy a háztartási hulladékba. Kérdezze meg gyógyszerészét, hogy mit tegyen a már nem használt gyógyszereivel. Ezek az intézkedések elősegítik a környezet védelmét.



6. A csomagolás tartalma és egyéb információk


Mit tartalmaz a Silodosin Aristo?


Silodosin Aristo 4 mg kemény kapszula

A készítmény hatóanyaga a szilodoszin. Minden kapszula 4 mg szilodoszint tartalmaz.


Egyéb összetevők:

  • Kapszulatöltet: mannit (E421), hidegen duzzadó (kukorica) keményítő, nátrium-lauril-szulfát, glicerin-dibehenát (E471)

  • Kapszulahéj: zselatin, titán-dioxid (E171), sárga vas-oxid (E172)

  • Fekete jelölőfesték: sellak (E904), propilén-glikol (E1520), tömény ammónium-hidroxid oldat (E527), fekete vas-oxid (E172), kálium-hidroxid (E525)


Silodosin Aristo 8 mg kemény kapszula

A készítmény hatóanyaga a szilodoszin. Minden kapszula 8 mg szilodoszint tartalmaz.


Egyéb összetevők:

  • Kapszulatöltet: mannit (E421), hidegen duzzadó (kukorica) keményítő, nátrium-lauril-szulfát, glicerin-dibehenát (E471)

  • Kapszulahéj: zselatin, titán-dioxid (E171)

  • Fekete nyomdafesték: sellak (E904), propilén-glikol (E1520), tömény ammóniaoldat (E527), fekete vas-oxid (E172), kálium-hidroxid (E525)


Milyen a Silodosin Aristo külleme és mit tartalmaz a csomagolás?


Silodosin Aristo 4 mg kemény kapszula

rga, átlátszatlan, 3-as méretű kemény zselatin kapszula, a kapszulafedélen feketével nyomtatott “4” felirattal.


A Silodosin Aristo 8 mg kemény kapszula

fehér, átlátszatlan, 0s méretű kemény zselatin kapszula, a kapszulafedélen feketével nyomtatott “8” felirattal.


Silodosin Aristo 4 mg kemény kapszula

10, 30, 50 vagy 100 db kemény kapszula Al-PVC/PE/PVDC-ből készült buborékcsomagolásban és dobozban.


Silodosin Aristo 8 mg kemény kapszula

30, 50 vagy 100 db kemény kapszula Al-PVC/PE/PVDC-ből készült buborékcsomagolásban és dobozban.


Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.


A forgalomba hozatali engedély jogosultja

Aristo Pharma GmbH

Wallenroder Straße 8–10.

13435 Berlin

Németország


Gyártó


Rontis Hellas Medical and Pharmaceutical Products S.A

Larissa Industrial Area, P.O. Box 3012

Larissa 41500

Görögország


Aristo Pharma GmbH

Wallenroder Straße 8–10.

13435 Berlin

Németország


Silodosin Aristo 4 mg kemény kapszula

OGYI-T-24030/01 10× PVC/PE/PVDC//Al buborékcsomagolás

OGYI-T-24030/02 30× PVC/PE/PVDC//Al buborékcsomagolás

OGYI-T-24030/03 50× PVC/PE/PVDC//Al buborékcsomagolás

OGYI-T-24030/04 100× PVC/PE/PVDC//Al buborékcsomagolás


Silodosin Aristo 8 mg kemény kapszula

OGYI-T-24030/05 30× PVC/PE/PVDC//Al buborékcsomagolás

OGYI-T-24030/06 50× PVC/PE/PVDC//Al buborékcsomagolás

OGYI-T-24030/07 100× PVC/PE/PVDC//Al buborékcsomagolás


A betegtájékoztató legutóbbi felülvizsgálatának dátuma: 2024. december.



NNGYK/GYSZ/66235/2024

NNGYK/GYSZ/66236/2024

  1. A GYÓGYSZER NEVE


Silodosin Aristo 4 mg kemény kapszula

Silodosin Aristo 8 mg kemény kapszula



  1. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL


Silodosin Aristo 4 mg kemény kapszula

4 mg szilodoszint tartalmaz kemény kapszulánként.


Silodosin Aristo 8 mg kemény kapszula

8 mg szilodoszint tartalmaz kemény kapszulánként.


A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.



  1. GYÓGYSZERFORMA


Kemény kapszula.


Silodosin Aristo 4 mg kemény kapszula

rga, átlátszatlan, 3-as méretű kemény zselatin kapszula, a kapszulafedélen feketével nyomtatott “4” felirattal.


Silodosin Aristo 8 mg kemény kapszula

Fehér, átlátszatlan, 0s méretű kemény zselatin kapszula, a kapszulafedélen feketével nyomtatott “8” felirattal.



  1. KLINIKAI JELLEMZŐK


4.1 Terápiás javallatok


A jóindulatú prosztata-megnagyobbodás (benignus prosztatahiperplázia BPH) jeleinek és tüneteinek kezelése felnőtt férfiakl.


4.2 Adagolás és alkalmazás


Adagolás


Az ajánlott adag napi egy Silodosin Aristo 8 mg kapszula. Különleges betegcsoportok esetében napi egy Silodosin Aristo 4 mg kapszula javasolt (lásd alább).


Isek

Isek esetében nincs szükség az adagolás módosítására (lásd 5.2 pont).


Vesekárosodás

Enyhe fokú vesekárosodásban szenvedő betegek esetében (CLCR 50 és 80 ml/perc között) nincs szükség az adagolás módosítára.

Közepes fokú vesekárososban szenvedő betegek esetében (CLCR 30 és < 50 ml/perc között) a javasolt kezdőadag napi 4 mg, amely egyheti kezelés után, a beteg gyógyszerválaszától függően, napi

8 mg-ra velhető. Súlyos fokú vesekárosodásban szenvedő betegek esetében (CLCR < 30 ml/perc) a gyógyszer alkalmazása nem javasolt (lásd 4.4 és 5.2 pont).


Májrosodás

Enyhe vagy közepes fokú májkárosodásban szenvedő betegek esetében nincs szükség az adagolás módosítására. A gyógyszer alkalmazása súlyos fokú májkárosodásban szenvedő betegek esetében nem javasolt, mivel erre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre (lásd 4.4 és 5.2 pont).


Gyermekek és serlők

A Silodosin Aristo-nak gyermekeknél és serdülőknél a jóindulatú prosztata-megnagyobbodás (benignus prosztatahiperplázia - BPH) javallata esetén nincs releváns alkalmazása.


Az alkalmazás módja


Oralis alkalmazás.

A kapszulát étkezés közben, lehetőség szerint minden nap ugyanabban az időben kell bevenni. A kapszulát nem szabad összetörni vagy szétrágni, hanem egyben, lehetőség szerint egy pohár vízzel kell bevenni.


4.3 Ellenjavallatok


A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenyg.


4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések


Intraoperav floppy iris szindróma (IFIS)

Cataracta-műtét során IFIS-t (a szűk pupilla szindróma egyik változata) észleltek néhány α1-blokkoló kezelés alatt álló, illetve előzőleg ilyen kezelésben részesült betegl. Ez az eljárási szövődmények fokozott előfordulásához vezethet a műtét során.

A szilodoszin kezelés megkezdése nem ajánlott azon betegek esetében, akiknél cataracta-műtétet terveznek. Az α1-blokkolóval végzett kezelés felfüggesztése 1-2 héttel a cataracta-műtét előtt ajánlott, azonban a kezelés felfüggesztésének előnyeit, illetve a cataracta-műtét előtti kezelésmentes időszak hosszát még nem határozták meg.

A preoperav vizsgálatok során a cataracta-műtétet gző orvosnak és a szemészeti csoportnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy a cataracta-műtétre kerülő beteg szilodoszin kezelés alatt áll-e vagy állt-e, annak érdekében, hogy megfelelő intézkedések álljanak készen, ha a műtét alatt IFIS lép fel.


Ortosztatikus hatások

Az ortosztatikus hatások előfordulása a szilodoszin alkalmazása során nagyon ritka. Ugyanakkor egyes betegek esetében vérnyomáscsökkenés léphet fel, amely ritkán ájuláshoz vezethet. Az ortosztatikus hipotónia el jeleinek (pl. poszturális szédülés) észlelésekor a betegnek le kell ülnie vagy feküdnie, amíg a tünetek el nem múlnak. Ortosztatikus hipotóniában szenvedő betegek esetében a szilodoszin alkalmazása nem javasolt.


Vesekárosodás

lyos fokú vesekárosodásban szenvedő betegeknél (CLCR < 30 ml/perc) a szilodoszin alkalmazása nem javasolt (lásd 4.2 és 5.2 pont).


Májkárosodás

Mivel súlyos fokú májkárosodásban szenvedő betegekkel kapcsolatban nem állnak rendelkezésre adatok, ezért a szilodoszin alkalmazása ezen betegeknél nem javasolt (lásd 4.2 és 5.2 pont).


Prosztatakarcima

Mivel a BPH és a prosztatakarcima hasonló tünetekkel járhatnak és egyidejűleg is fennállhatnak, azon betegeket, akiknek feltételezhetően BPH-juk van, a szilodoszin kezelés megkezdés előtt a prosztatakarcima kizárása céljából meg kell vizsgálni. A kezelés megkezdése előtt és a kezelés alatt rendszeres iközönként rectalis digitalis vizsgálatot kell végezni, és amennyiben szükges, meg kell határozni a prosztataspecifikus antigént (PSA). A szilodoszin kezelés az orgazmus során kibocsátott ondó mennyigének csökkenéséhez vezet, amely átmenetileg befolyásolhatja a férfiak termékenygét. Ez a hatás a szilodoszin kezelés abbahagyásával megszűnik (lásd 4.8 pont).


Ez a készítmény kevesebb mint 1 mmol (23 mg) triumot tartalmaz kapszulánként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.


4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók


A szilodoszin jelentős mértékben metabolilódik, főleg a CYP3A4, az alkohol-dehidrogenáz és az UGT2B7 által. A szilodoszin a P-glikoproteinnek is szubsztrátja. Azon gyógyszerek, amelyek gátolják (mint lul a ketokonazol, itrakonazol, ritonavir vagy ciklosporin) vagy indukálják (mint pélul a rifampicin, barbiturátok, karbamazepin, fenitoin) ezeket az enzimeket és transzportereket, befolyásolhatják a szilodoszin és annak akv metabolitjainak plazmakoncentrációját.


Alfa-blokkolók

Nem áll rendelkezésre elegendő információ arra vonatkozóan, hogy a szilodoszin más α-adrenoreceptor antagonistákkal együtt alkalmazva biztonságos-e. Ezért a gyógyszer más α-adrenoreceptor antagonistákkal történő egyidejű alkalmazása nem javasolt.


CYP3A4 gátlók

Egy interakciós vizsgálatban a szilodoszin maximális plazmakoncentrációjában 3,7-szeres vekedést, továbbá a szilodoszin expozíciójában (azaz AUC) 3,1-szeres vekedést észleltek, amennyiben a gyógyszerrel egyidejűleg erős CYP3A4-gátlót (400 mg ketokonazol) adtak be. A gyógyszer erős CYP3A4-gátlókkal (mint lul ketokonazol, itrakonazol, ritonavir vagy ciklosporin) történő egyidejű alkalmazása nem javasolt.

Amikor a szilodoszinnal egyidejűleg olyan közepes hatáserősségű CYP3A4-gátlót alkalmaztak, mint például a diltiazem, a szilodoszin AUC-jének hozzávetőlegesen 30%-os vekedését figyelték meg, míg a szer Cmax-értéke és felezési ideje nem változott. Ez a változás klinikailag nem releváns, ezért az adag módosítása nem szükséges.


PDE-5 gátlók

A szilodoszin és a maximális adagú szildenafil vagy tadalafil között csak minimális farmakodimiás interakciót figyeltek meg. Egy 24 fős, 4578 év közötti személyek bevonásával végzett placebo-kontrollos vizsgálat során, a betegek a szilodoszinnal egyidejűleg 100 mg szildenafilt, vagy 20 mg tadalafilt kaptak, amely az ortosztatikus próbák szerint (álló helyzetben illetve hanyatt fekve mért) nem indukált klinikailag jelentős szisztolés vagy diasztolés vérnyomáscsökkenést. A 65 év feletti személyek esetében a különböző ipontokban tapasztalható átlagos ckkenés 5 és 15 Hgmm (szisztolés), illetve 0 és 10 Hgmm (diasztolés) volt. A pozitív eredményű ortosztatikus próbák csak elenyésző mértékben voltak gyakoribbak az egyidejű alkalmazás során, ugyanakkor nem fordult elő tünetekkel járó ortosztázis vagy szédülés. A szilodoszinnal egyidejűleg PDE-5 gátlókat szedő betegeket a lehetséges mellékhatások miatt figyelemmel kell kírni.


Vérnyomáscsökkentők

A klinikai vizsgálati programban számos beteg esetében egyidejűleg vérnyomáscsökkentő kezelést (többnyire a renin-angiotenzin rendszerre ható, béta-blokkoló, kalciumantagonista és diuretikus szerek) alkalmaztak anélkül, hogy az ortosztatikus hipotónia gyakoribb előfordulását észlelték volna. Mindemellett elővigyázatosság szükges a vérnyomáscsökkentőkkel egyidejűleg történő alkalmazás megkezdésekor és a betegeket a lehetges mellékhatások miatt figyelemmel kell kírni.


Digoxin

A P-glikoprotein szubsztrátjaként ismert digoxin egyensúlyi koncentrációját nem befolyásolta szignifikánsan az egyidejűleg adott napi egyszeri 8 mg szilodoszin. Nincs szükség az adagolás módosítására.


4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás


Terhesség és szoptatás

Nem értelmezhető, mivel a szilodoszin kizárólag férfiak kezelésére szolgál.


Termékenység

Klinikai vizsgálatok során csökkent mennyiségű ondóval járó vagy ondó nélküli ejakuláció előfordulását figyelték meg a szilodoszi- kezelés alatt (lásd 4.8 pont) a szilodoszin farmakodimiás tulajdonságai miatt. A kezelés megkezdése előtt a beteget tájékoztatni kell ezen, a rfiak termékenygét átmenetileg befolyásoló hatás lehetséges fellépéséről.


4.7 A készítmény hatásai a pjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre


A Silodosin Aristo kis- vagy közepes mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükges képességeket. A betegek figyelmét fel kell hívni a poszturális hipotóniához kapcsolódó tünetek (mint lul szédülés) lehetséges előfordulára, és elővigyázatosságra kell őket inteni a gépjárművezetéssel, illetve gépek kezelésével kapcsolatban mindaddig, amíg a szilodoszin rájuk gyakorolt hatását ki nem tapasztalják.


4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások


A biztonságossági profil összefoglalása

A szilodoszin biztongosságát gy II. és III. fázisú, kettős vak, kontrollos klinikai vizsgálat során (931 beteg kapott napi 8 mg szilodoszint, míg 733 beteg kapott placebót), valamint két hosszú távú, nyílt, meghosszabbított vizsgálatban értékelték. Összesen 1581 beteg kapott napi 8 mg szilodoszint, beleértve 961 beteget, akiket legalább 6 hónapig és 384 beteget, akiket 1 évig kezeltek.


A placebo-kontrollos klinikai vizsgálatok és a hosszú távú haszlat során a leggyakrabban jelentett szilodoszinnal kapcsolatos mellékhatások az ejakulációs rendellenességek voltak, mint a retrográd ejakuláció és az anejakuláció (az ejakulátum nagyon kis mennyigű vagy teljességgel hiányzik), amelynek előfordulása 23% volt. Ez átmenetileg befolyásolhatja a férfiak termékenységét. A kezelés végeztével ez néhány napon belül rendeződik (lásd 4.4 pont).


A mellékhatások táblázatos felsorolása

Az alábbi táblázatban a MedDRA szervrendszeri és gyakorisági osztályozás szerint kerülnek felsorolásra az összes klinikai vizsgálat során és a forgalomba hozatalt követően világszerte jelentett olyan mellékhatások, amelyeknél ésszerű oki összefüggés áll fenn: nagyon gyakori ( 1/10), gyakori ( 1/100 - < 1/10), nem gyakori ( 1/1000 - < 1/100), ritka ( 1/10 000 - < 1/1000), nagyon ritka (< 1/10 000), nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg). Az egyes gyakorigi kategóriákon belül az észlelt mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra.



Szervrendszeri


Nagyon gyakori


Gyakori


Nem gyakori


Ritka


Nagyon ritka


Nem ismert


Immunrendszeri betegségek és tünetek





Allergiás típusú reakciók, beleértve az arcduzzanatot, nyelvduzzanatot és a pharyngealis oedemát1



























Pszichiátriai kórpek



Csökkent libido









Idegrendszeri betegségek és tünetek


Szédülés


Ájulás, Eszméletvesztés1











Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek



Tachycardia1

Palpitatio1















Érbetegségek és tünetek


Ortosztatikus hipotenzió

Hypotensio1








gzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek


Orrdugulás

























Esztőrendszeri betegségek és tünetek


Hasmenés

Émelygés, Szájsrazság












Máj- és epebetegségek illetve tünetek



Kóros májfunkciós vizsgálati eredmények1



















A r és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei



Bőrkiüs1, Viszkes1, Csalánkiütés1, Gyógyszer okozta kiüs1
























A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek

Ejakulációs rendellenességek, többek között retrográd ejakuláció, anejakuláció


Erectilis dysfunctio
























Sérüs, rgezés és a beavatkozással kapcsolatos szövődnyek






Intraoperatív floppy iris szindróma






















1 – a forgalomba hozatalt követő alkalmazás során, világszerte kapott spontán jelentésekből származó mellékhatások (a gyakoriságokat az I-IV. fázisú klinikai és beavatkozással nem járó vizsgálatok során jelentett eseményekből számították).


Egyes kiválasztott mellékhatások leírása


Ortosztatikus hipotónia

Az ortosztatikus hipotónia előfordulása a placebo-kontrollos klinikai vizsgálatok során szilodoszin mellett 1,2%, míg placebo mellett 1,0% volt. Az ortosztatikus hipotónia ha ájuláshoz vezethet (lásd 4.4 pont).


Intraoperatív floppy iris szindróma (IFIS)

Cataracta-műtét során IFIS-ról számoltak be (lásd 4.4 pont).


Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kírni. Az egészgügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.


4.9 Túladagolás


A szilodoszint egészges férfiakon napi 48 mg-os maximális adagban vizsgálták. Az adagot korlátozó mellékhatás a poszturális hipotónia volt. Amennyiben a gyógyszer bevétele nem régen történt, a hánytatás vagy a gyomormosás megfontolandó. Amennyiben a szilodoszin túladagolása hipotóniához vezet, kardiovaszkuláris rendszert támogató kezelést kell biztosítani. Valószínűtlen, hogy a dialízis jelentős előnnyel járna, mivel a szilodoszin fehérjekötőse jelentős (96,6%).



  1. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK


5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok


Farmakoterápiás csoport: urológiai készítmények, alfa-adrenoreceptor antagonisták, ATC kód: G04CA04.


Hatásmechanizmus

A szilodoszin erősen szelekv az α1A-adrenoreceptorokra, amelyek elsősorban az emberi prosztatában, a hólyagalapon, a hólyagnyakban, a prosztata tokjában és a gycső prosztatai szakaszában találhatók meg. Ezen α1A-adrenoreceptorok gátlása a szövetekben található simaizmok elernyedéséhez vezet, ezáltal ckken a gylyag kimeneti ellenállása anélkül, hogy a detruzor simaizomzatának kontraktilitása megváltozna. Ez javítja a jóindulatú prosztatahiperpláziával összefüggő tárolási (irritav) és vizeletürítési (obstruktív) tüneteket (alsó húgyúti tünetek, lower urinary tract symptoms - LUTS) is.

A szilodoszin jóval kisebb affinitással rendelkezik a α1B-adrenoreceptorok iránt, amelyek elsősorban a kardiovaszkuláris rendszerben találhatók. In vitro körülmények között kimutatták, hogy a szilodoszin α1A:α1B kötődési aránya (162:1) rendkívül magas.


Klinikai hatásosság és biztonságosság

Egy, a szilodoszin napi egyszeri 4 vagy 8 mg-os adagjával végzett, II. fázisú, dóziskereső, kettős vak, placebo-kontrollos klinikai vizsgálat során az Amerikai Urológus Társaság (American Urologic Association - AUA) által alkalmazott tüneti indexpontszám nagyobb mértékű javulását tapasztalták 8 mg szilodoszin (-6,8 ± 5,8, n = 90; p = 0,0018) és 4 mg szilodoszin (-5,7 ± 5,5, n = 88; p = 0,0355) alkalmazása esetén, a placebóhoz (-4,0 ± 5,5, n = 83) képest.


Két III. fázisú placebo-kontrollos, az Egyesült Államokban végzett és egy placebo- és akv-kontrollos Európában végzett klinikai vizsgálat során, több mint 800 közepestől súlyos fokúig terjeBPH-s tüneteket mutató (Nemzetzi prosztata tünetpontszám [International Prostate Symptom Score – IPPS] kiindulási érték 13) beteg kapott napi egyszer 8 mg szilodoszint. A vizsgálatokban a gyhetes, placebóval végzett bevezető fázisban a placebóra nem reagáló betegeket randomizálták, majd ennek megfelelően vonták be a vizsgálati kezelésbe. A szilodoszinnal kezelt betegek esetében minden vizsgálatban nagyobb csökkenést észleltek a BPH tárolási (irritav) és a vizeletürísi (obstrukv) tüneteinek tekintetében a placebóhoz képest, amint azt a 12 hetes kezelés után végzett felmérés kimutatta. A vizsgálatok beválasztás szerinti (Intent-to-treat) populációjában észlelt adatai az alábbi táblázatban láthatók:


Vizsgálat

Kezelési csoport

Betegszám

IPSS Összpontszám

IPSS

Irritatív tünetek

IPSS

Obstruktív tünetek

Kiindulási érték

(± SD)

Változás a kiindulási értékhez képest

Különbség (95%-os KI) vs

placebo

Változás a kiindulási értékhez képest

Különbség (95%-os KI) vs

placebo

Változás a kiindulási értékhez képest

Különbség (95%-os KI) vs

placebo

US-1

Szilodoszin

233

22 ± 5

-6,5

-2,8*
(-3,9; -1,7)

-2,3

-0,9*
(-1,4; -0,4)

-4,2

-1,9*
(-2,6; -1,2)

Placebo

228

21 ± 5

-3,6

-1,4

-2,2

US-2

Szilodoszin

233

21 ± 5

-6,3

-2,9*
(-4,0; -1,8)

-2,4

-1,0*
(-1,5; -0,6)

-3,9

-1,8*
(-2,5; -1,1)

Placebo

229

21 ± 5

-3,4

-1,3

-2,1


Európa

Szilodoszin

371

19 ± 4

-7,0

-2,3*
(-3,2; -1,4)

-2,5

-0,7°
(-1,1; -0,2)

-4,5

-1,7*
(-2,2; -1,1)

Tamszulozin

376

19 ± 4

-6,7

-2,4

-4,2

-2,0*
(-2,9; -1,1)

-0,6°
(-1,1; -0,2)

-1,4*
(-2,0; -0,8)

Placebo

185

19 ± 4

-4,7

-1,8

-2,9

* p < 0,001 vs placebo; ° p = 0,002 vs placebo


Az Európában végzett, aktív-kontrollos klinikai vizsgálat során a napi egyszeri 8 mg szilodoszin nem bizonyult kevésbé hatásosnak, mint a napi egyszeri 0,4 mg tamszulozin. A protokoll szerinti populációban, a kezelések közötti korrigált átlagos különbség (95%-os KI esetén) az IPSS összpontszám tekintetében 0,4 (-0,4 és 1,1 között) volt. A reagáló betegek (azaz az IPSS összpontszám legalább 25%-os javulása) aránya szignifikánsan magasabb volt a szilodoszin (68%) és a tamszulozin (65%) csoportban a placebo csoporthoz (53%) képest.


Ezen kontrollos vizsgálatok hosszútávú, nyílt, meghosszabbított fázisában, melynek során a betegek legfeljebb 1 évig szilodoszint kaptak, a szilodoszin által a 12 hetes kezelési időszak során előidézett tünetjavulás maradandónak bizonyult 1 éven keresztül.


Egy Európában végzett, IV. fáziklinikai vizsgálatban – amelyben az IPSS átlagos kiindulási összpontszáma 18,9 volt 77,1% volt a szilodoszinra reagálók aránya (amit a kiindulási IPSS összpontszámban bekövetkezett legalább 25%-os változás alapján értékeltek). A férfiaknak szóló ICS kérívek (International Continence Society male questionnaire) kiértékelése alapján a betegek megközelítőleg fele számolt be a vizsgálat kezdetekor a betegek által legzavaróbbnak tartott tünetek javulásáról (pl. nocturia, gyakori, illetve csökkent sugarú vizeletürítés, sürgető vizelési inger, a vizelet elcseppese a vizelés végén és a lyag nem teljes kiürülése).


Egyetlen szilodoszinnal végzett klinikai vizsgálat során sem figyelték meg a hanyatt fekvő helyzetben mért vérnyomás szignifikáns csökkenését.


Napi egyszeri 8 mg, illetve 24 mg szilodoszinnak a placebóval összehasonlítva nem volt statisztikailag szignifikáns hatása az EKG intervallumokra vagy a kardiális repolarizációra.


Gyermekek és serdülők

Az Európai Gyógyszerügykség a gyermekek esetén minden korosztálynál eltekint az szilodoszin BPH-ra való vizsgálati eredményeinek benyújtási kötelezettgétől (lásd 4.2 pont, gyermekgyógyászati alkalmazásra vonatkozó információk).


5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok


A szilodoszin és fő metabolitjainak farmakokinetiját felnőtt, BPH-ban szenvedő, illetve ilyen szempontból egészges férfiakon vizsgálták, a szer napi 0,1-48 mg-os egyszeri és többszöri adagjának beadása után. Ebben az adagolási tartományban a szilodoszin farmakokinetija lineáris. Egyensúlyi állapotban, a plazmában található fő metabolittal, a szilodoszin-glükuroniddal (KMD-3213G) kapcsolatos expozíció körülbelül háromszoros az alapvegyülethez képest. A szilodoszin a kezelés harmadik napja után, glükuronidja a kezelés ötödik napja után éri el az egyensúlyi állapotát.


Felszívódás

A szájon át alkalmazott szilodoszin jól felszívódik és a felszívódás zisarányos. Az abszolút biológiai hasznosulás hozzávetőlegesen 32%.

A Caco-2 sejtekkel végzett in vitro vizsgálatok kimutatták, hogy a szilodoszin a P-glikoprotein szubsztrátja.

A táplálék hozzávetőlegesen 30%-kal csökkenti a Cmax-értéket, hozzávetőlegesen 1 órával meghosszabítja a tmax-értéket és csak kis mértékben befolyásolja az AUC-értéket.

A lkorcsoportban (n = 16, átlagéletkor: 55 ± 8 év) lévő egészges férfiak részvételével, a szer 7 napon keresztül, napi egyszeri, 8 mg-os adag közvetlenül reggeli után, sjon át történő alkalmazásával a következő farmakokinetikai paramétereket kapták: Cmax 87 ± 51 ng/ml (SD), tmax 2,5 óra (tartomány: 1,0-3,0), AUC: 433 ± 286 ng × óra/ml.


Eloszlás

A szilodoszin eloszlási térfogata 0,81 l/kg, és 96,6%-ban kötődik a plazmafehérjékhez. A szer nem jut be a vérsejtekbe.

A szilodoszin-glükuronid fehérjekötődése 91%-os.


Biotranszformáció

A szilodoszin jelentős metabolizmuson esik át a glükuronidáció során (UGT2B7), az alkohol- és aldehid-dehidrogenáz által és az oxidatív útvonalakon, főleg a CYP3A4-en keresztül. Kimutatták, hogy a plazmában található fő metabolit, a szilodoszin glükózzal konjugált formája (KMD-3213G) in vitro körülmények között is akv, elnjtott felezési ideje van (körülbelül 24 óra) és a plazmakoncentrációja a szilodoszinhoz képest hozzávetőlegesen gyszer magasabb. Az in vitro adatok azt jelzik, hogy a szilodoszinnak nincs gátló vagy indukáló potenciálja a citokróm P450 enzimrendszerekre.


Elimic

A 14C izotóppal jelzett szilodoszin sjon át történő alkalmazását követően, a hét nap alatt visszanyert radioaktivitás a vizeletben hozzávetőlegesen 33,5% és a székletben hozzávetőlegesen 54,9% volt. A szilodoszin test-clearance-e körülbelül 0,28 l/óra/kg volt. A szilodoszin főleg metabolitjai formájában választódik ki, nagyon kis mennyisége változatlan formában található meg a vizeletben. Az alapvegyület és glükuronidjának terminális felezési ideje hozzávetőlegesen 11, illetve 18 óra.


Különleges betegpopulációk


Isek

A szilodoszinnal és fő metabolitjaival kapcsolatos expozíció nem változik jelentősen az életkor függvényében, még 75 éves életkor feletti betegekben sem.


Gyermekek

A szilodoszint nem vizsgálták 18 évesnél fiatalabb betegekben.


Májrosodás

Egy egyszeri zisú vizsgálatban, a szilodoszin farmakokinetija kilenc, közepes fokú májkárosodásban szenvedő beteg esetében (Child-Pugh-pontérték: 7-9), kilenc egészges önkéntessel összehasonlítva, nem módosult. Az ebből a vizsgálatból származó eredményeket elővigyázatossággal kell értékelni, mivel a bevont betegek normális biokémiai értékekkel rendelkeztek, amelyek normális metabolikus működésre utalnak, és közepes fokú májkárososban szenvedő betegként való osztályozásuk az ascites és a hepaticus encephalopathia megléte alapján történt.

A szilodoszin farmakokinetiját lyos fokú májkárosodásban szenvedő betegeknél nem vizsgálták.


Vesekárosodás

Egy egyszeri zisú vizsgálat során, az enytől (n = 8) a közepes fokig (n = 8) terjedő vesekárosodásban szenvedő betegek szilodoszinnal (nem kötött forma) történő expozíciójára vonatkozóan, a normális vesefunkcióval rendelkező önkéntesekhez (n = 8) képest, a Cmax-érték (1,6-szoros) és az AUC-érték (1,7-szeres) átlagos vekedését figyelték meg. A súlyos fokú vesekárosodásban szenvedő betegek (n = 5) esetében az expozíció vekedése 2,2-szeres volt a Cmax-érték, míg 3,7-szeres az AUC-érték tekintetében. A fő metabolitokkal, azaz a szilodoszin-glükuroniddal és a KMD-3293-mal szembeni expozíció is vekedett.

Egy III. fáziklinikai vizsgálat során a plazmaszintek monitorozása azt mutatta, hogy az össz-szilodoszin szint 4 hetes kezelést követen nem változott enyhe fokú vesekárosodásban szenvedő betegek esetében (n = 70) a normális vesefunkciójú betegekhez képest (n = 155), miközben a koncentrációértékek átlagosan megduplázódtak a közepes fokú vesekárosodásban szenvedőknél (n = 7).

Az összes klinikai vizsgálatba bevont beteg biztonságossági adatainak áttekintése során nem találták azt, hogy a normális vesefunkcióval rendelkező betegekhez képest (n = 955) az enyhe fokú vesekárosodásban szenvedők (n = 487) fokozott biztonságossági kockázatnak lennének kitéve a szilodoszinnal végzett kezelés során (mint például a szédülékenység vagy az ortosztatikus hipotónia fokozódása). Ennek megfelelően, enyhe fokú vesekárosodásban szenvedő betegeknél nincs szükség az adagolás módosítára. Mivel csak korlátozott tapasztalat áll rendelkezésre közepes fokú vesekárosodásban szenvedő betegekkel kapcsolatban (n = 35), ezért az alacsonyabb, 4 mg-os kezdőadag ajánlott ilyen esetben. Súlyos fokú vesekárosodásban szenvedő betegeknél a Silodosin Aristo alkalmazása nem ajánlott.


5.3 A preklinikai biztonságossági vizslatok eredményei


A hagyományos farmakológiai biztonságossági, karcinogenitási, mutagenitási és teratogenítási vizsgálatokból származó nem klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható. Az állatkísérletek során csak a maximális humán expozíciót jóval meghaladó expozíciónak voltak következményei (rágcsálók pajzsmirigyének érintettge), melyeknek a klinikai alkalmazás szempontjából csekély a jelentősége.

Hím patkányokban csökkent fertilitást észleltek a maximálisan ajánlott emberi adaghoz tartozó expozíció körülbelül kétszeresének megfelelő érték felett. Az észlelt hatás reverzíbilis volt.



  1. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK


6.1 Segédanyagok felsorolása


Kapszulatöltet

mannit (E421)

hidegen duzzadó (kukorica) keményítő

nátrium-lauril-szulfát

glicerin-dibehenát (E471)


Kapszulahéj

Silodosin Aristo 4 mg kemény kapszula

zselatin

titán-dioxid (E171)

rga vas-oxid (E172)


Silodosin Aristo 8 mg kemény kapszula

zselatin

titán-dioxid (E171)


Fekete jelölőfesték

sellak (E904)

propilén-glikol (E1520)

tömény ammóniaoldat (E527)

fekete vas-oxid (E172)

kálium-hidroxid (E525)


6.2 Inkompatibilitások


Nem értelmezhető.


6.3 Felhaszlhatósági időtartam


3 év.


6.4 Különleges tárolási előírások


A fénytől és nedvességtől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó.


6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése


Silodosin Aristo 4 mg kemény kapszula

10, 30, 50 vagy 100 db kemény kapszula Al-PVC/PE/PVDC-ből készült buborékcsomagolásban és dobozban.


Silodosin Aristo 8 mg kemény kapszula

30, 50 vagy 100 db kemény kapszula Al-PVC/PE/PVDC-ből készült buborékcsomagolásban és dobozban.


Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.


6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk


Bármilyen fel nem haszlt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.


Megjegyzés: (egy kereszt)

Osztályozás: II. csoport

Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).



  1. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA


Aristo Pharma GmbH

Wallenroder Straße 8–10.

13435 Berlin

Németország



  1. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)


Silodosin Aristo 4 mg kemény kapszula

OGYI-T-24030/01 10× PVC/PE/PVDC//Al buborékcsomagolás

OGYI-T-24030/02 30× PVC/PE/PVDC//Al buborékcsomagolás

OGYI-T-24030/03 50× PVC/PE/PVDC//Al buborékcsomagolás

OGYI-T-24030/04 100× PVC/PE/PVDC//Al buborékcsomagolás


Silodosin Aristo 8 mg kemény kapszula

OGYI-T-24030/05 30× PVC/PE/PVDC//Al buborékcsomagolás

OGYI-T-24030/06 50× PVC/PE/PVDC//Al buborékcsomagolás

OGYI-T-24030/07 100× PVC/PE/PVDC//Al buborékcsomagolás



  1. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA


A forgalomba hozatali engedély első kiadásának tuma: 2022. március 18.

A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának tuma:



  1. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA


2022. március 18.



OGYÉI/41235/2018

OGYÉI/41238/2018

OGYÉI/76233/2020

OGYÉI/76234/2020

Kiszerelések

Megnevezés Csomagolás Nyilvántartási szám
30 X - buborékcsomagolásban PVC/PE/PVDC//Al OGYI-T-24030 / 02
50 X - buborékcsomagolásban PVC/PE/PVDC//Al OGYI-T-24030 / 03
100 X - buborékcsomagolásban PVC/PE/PVDC//Al OGYI-T-24030 / 04

Forrás

Az adatok forrása: OGYÉI Gyógyszeradatbázis

Gyógyszer adatai
  • Hatóanyag silodosin
  • ATC kód G04CA04
  • Forgalmazó Aristo Pharma GmbH
  • Nyilvántartási szám OGYI-T-24030
  • Jogalap Generikus
  • Engedélyezés dátuma 2022-03-18
  • Állapot TK
  • Kábítószer / Pszichotróp nem