1. A GYÓGYSZER NEVE

Somnogen 10 mg filmtabletta

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

10 mg zolpidem-tartarátot tartalmaz filmtablettánként.

Ismert hatású segédanyag:

47 mg laktózt tartalmaz filmtablettánként.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Filmtabletta.

Fehér vagy csaknem fehér, hosszúkás alakú filmtabletta, az egyik oldalán a bemetszés két oldalán „ZM” és „10’ jelöléssel, a másik oldalán „G” jelöléssel ellátva.

A tabletta egyenlő adagokra osztható.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

Az álmatlanság rövid távú kezelésére javasolt felnőttek számára olyan esetekben, amikor az álmatlanság súlyos fokú, a beteg életét nagymértékben zavarja, és életminőségét rontja.

4.2 Adagolás és alkalmazás

Az adagolás időtartama

A kezelés a lehető legrövidebb legyen. A kezelés időtartama általában néhány naptól két hétig, illetve, a kezelés fokozatos elhagyásának időszakával együtt, legfeljebb négy hétig terjedhet. A kezelés fokozatos elhagyásának módját egyénre szabottan kell meghatározni.

Mint minden egyéb altató esetében, a zolpidem hosszan tartó alkalmazása sem ajánlott és a kezelés időtartama nem haladhatja meg a négy hetet. Bizonyos esetekben a kezelés időtartamának a maximális időtartamnál tovább történő meghosszabbítására lehet szükség. Amennyiben ez a helyzet, erre a beteg állapotának újraértékelése nélkül nem kerülhet sor, mivel az abúzus és dependencia kialakulásának kockázata a kezelés időtartamával növekszik (lásd 4.4 pont).

A Somnogen gyorsan fejti ki hatását, ezért közvetlenül lefekvés előtt vagy lefekvéskor folyadékkal együtt kell bevenni.

A készítmény csak olyan helyzetekben alkalmazható, amikor elegendő alvásidő (8 óra) biztosítható.

Adagolás

Felnőttek

A kezelés egyszeri gyógyszerbevétellel történjen, mely ugyanaznap éjjel nem ismételhető.

Felnőtteknek a napi javasolt adag 10 mg, amit közvetlenül lefekvéskor kell bevenni. A zolpidem legkisebb hatásos adagját kell alkalmazni, és a 10 mg‑ot nem szabad túllépni.

Idősek (65 éven felül) vagy legyengült betegek

Idősek vagy legyengült betegek számára, akik különösen érzékenyek lehetnek a Somnogen hatására, az ajánlott adag 5 mg. Az ajánlott adagot nem szabad túllépni.

Májkárosodás

Mivel májkárosodás esetén a Somnogen kiürülése és metabolizmusa csökkent mértékű, ezért 5 mg‑os adaggal kell kezdeni a kezelést. Az idős betegekre fokozott figyelmet kell fordítani. Ha a terápiás válasz nem megfelelő, és ha a gyógyszert jól tolerálják, az adag felnőttek esetében (65 éves kor alatt) 10 mg-ra növelhető.

A Somnogen napi összdózisa egyetlen beteg esetében sem haladhatja meg a 10 mg‑ot!

Gyermekek és serdülők

A zolpidem alkalmazása nem javasolt 18 év alatti gyermekeknél és serdülőknél az ennél a korcsoportnál történő alkalmazását alátámasztó adatok hiánya miatt. Placebo-kontrollos klinikai vizsgálatokból származó, jelenleg rendelkezésre álló adatok leírását lásd az 5.1 pontban.

Az alkalmazás módja

Szájon át történő alkalmazásra.

4.3 Ellenjavallatok

A zolpidem ellenjavallt az alábbi állapotok esetén:

• A hatóanyaggal vagy a készítmény 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

• Súlyos májelégtelenség.

• Alvási apnoe szindróma.

• Myasthenia gravis.

• Akut és/vagy súlyos légzési elégtelenség.

• Olyan betegeknél, akiknél korábban a zolpidem bevételét követően már jelentkeztek alvó állapotban viselkedészavarok (lásd 4.4 pont).

4. Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Általános szempontok

Az álmatlanság okát, amikor csak lehet, diagnosztizálni kell. A kiváltó okokat a hipnotikum felírása előtt kezelni kell. Amennyiben az álmatlanság 7‑14 napos kezelés után sem enyhül, az pszichiátriai vagy szervi betegségre utalhat, aminek az irányába a beteget ki kell vizsgálni.

Az alábbi általános információk a benzodiazepinek vagy egyéb altatók alkalmazását követően megfigyelt hatásokra vonatkoznak, amelyeket a készítményt felíró kezelőorvosnak figyelembe kell vennie.

Tolerancia

A rövid hatású benzodiazepinek és benzodiazepin-szerű vegyületek hatékonysága (hipnotikus hatása) valamelyest csökkenhet a készítmények néhány hétig tartó ismételt adását követően.

Dependencia

A zolpidem alkalmazása fizikai és pszichés függőség kialakulásához vezethetnek. A függőség kockázata a kezelés során adott dózissal és a kezelés időtartamával arányosan emelkedik. Az abózus és a függőség kockázata szintébb nagyobb olyan betegek esetében, akiknek a kórtörténetében pszichiátriai rendellenességek, gyógyszerfüggőség, alkoholizmus, szer- vagy gyógyszerabúzus szerepel. A zolpidem igen nagy körültekintéssel alkalmazható ezeknél a betegeknél.

Függőség terápiás dózisok mellett is kialakulhat és/vagy olyan betegeknél, akik nem mutatnak egyéni kockázati tényezőt. Amennyiben a fizikai függőség kialakult, a kezelés hirtelen megszakítása megvonási tünetek megjelenéséhez vezet. Megvonási tünetként fejfájás vagy izomfájdalom, extrém szorongás és feszültség, nyugtalanság, zavartság, ingerlékenység és álmatlanság jelentkezhet. Súlyos esetekben a következő tünetek léphetnek fel: derealisatio, depersonalisatio, hyperacusis, a végtagok zsibbadása és bizsergése, fényingerekkel, zajjal és fizikai kontaktussal szembeni túlérzékenység, hallucinációk, delírium vagy epilepsziás görcsrohamok.

Rebound álmatlanság

Olyan átmeneti szindróma, melynek kapcsán azok a tünetek, melyek miatt a benzodiazepinekkel vagy benzodiazepinszerű vegyületekkel végzett kezelésre sor került, fokozott formában a hipnotikum megvonását követően újra megjelennek. Egyéb reakciók, így hangulatváltozások, szorongás és nyugtalanság is társulhatnak hozzá.

Fontos, hogy a betegek legyenek tisztában a rebound álmatlanság lehetőségével, így minimálisra csökkenthető a gyógyszer adásának az abbahagyása után esetleg fellépő tünetekkel kapcsolatos félelem. Vannak arra utaló adatok, hogy a rövid hatású benzodiazepinekkel vagy benzodiazepinszerű vegyületekkel végzett kezelés során már két adag bevétele között is felléphetnek megvonási tünetek, különösen, ha nagy adagokat kap a beteg.

Mivel a megvonási/rebound tünetek nagyobb valószínűséggel alakulnak ki a kezelés hirtelen megszakítását követően, javasolt a terápia abbahagyása előtt az adagot fokozatosan leépíteni.

A kezelés időtartama

A kezelés időtartama minél rövidebb legyen (lásd 4.2 pont), és a dózismegvonási időszakkal együtt nem haladhatja meg a 4 hetet. Ezen időtartam után a kezelést nem lehet meghosszabbítani anélkül, hogy a beteg állapotát ne értékeljék újra.

A kezelés megkezdésekor javasolt a beteget arról tájékoztatni, hogy a kezelés időtartama korlátozott.

Amnesia

A benzodiazepinek vagy benzodiazepinszerű vegyületek anterograd amnesiát válthatnak ki. Ez a mellékhatás általában több órával a zolpidem bevételét követően lép fel. A kockázat csökkentése érdekében a betegeknek meg kell arról bizonyosodniuk, hogy 8 óra megszakítatlan alvásidő áll a rendelkezésükre (lásd 4.8 pont).

Pszichiátriai és „paradox” reakciók

Nyugtalanság, agitatio, irritabilitás, agresszivitás, érzékcsalódások, dühkitörések, rémálmok, hallucinációk, pszichotikus tünetek, delírium, alvajárás, egyéb éjszakai tudattalan viselkedések, mint az evés és gépjárművezetés, nem megfelelő viselkedés, fokozott álmatlanság és egyéb magatartászavarok fordulhatnak elő benzodiazepinekkel vagy benzodiazepinszerű vegyületekkel végzett kezelés során. Amennyiben ilyen mellékhatás jelentkezik, a kezelést abba kell hagyni. Ezek a mellékhatások nagyobb valószínűséggel fordulnak elő idős betegeknél.

Alvajárás és az azzal összefüggő viselkedésformák

Alvajárást és az azzal összefüggő egyéb viselkedésformákat, mint az „alvás közbeni vezetés”, ételkészítésre és elfogyasztására, telefonálásra vagy közösülésre vonatkozó amnéziát jelentettek, azoknál a betegeknél, akik zolpidemet szedtek, és nem voltak teljesen éber állapotban. Ezek az események előfordulhatnak a zolpidem első, vagy az azt követő bármely adagjának bevétele után. A zolpidem szedését haladéktalanul abba kell hagyni, ha a betegnél alvó állapotban jelentkező viselkedészavart tapasztalnak, mert a beteg saját magát, és másokat is veszélyeztetheti (lásd 4.3 pont). Az alkohol és egyéb központi idegrendszeri depresszánsok együttes alkalmazása zolpidemmel, és a javasolt maximális adagnál nagyobb adagban alkalmazott zolpidem fokozzák ezen viselkedésformák előfordulásának valószínűségét. A zolpidem-kezelés megszakítása erősen mérlegelendő azoknál a betegeknél, akiknél ilyen viselkedésformákat jelentenek (lásd 4.5 és 4.8 pont).

Másnapi pszichomotoros képességromlás

A zolpidemnek, más szedatívumokhoz/hipnotikumokhoz hasonlóan központi idegrendszeri szuppresszív hatása van. A másnapi pszichomotoros képesség romlásának – beleértve a gépjárművezetési képesség romlását is – kockázatát növeli, ha

• a zolpidem bevétele után kevesebb, mint 8 óra telik el a mentális éberséget igénylő tevékenységekig (lásd 4.7 pont);

• a beteg az ajánlott adagnál nagyobb adagot vesz be;

• a zolpidemet más központi idegrendszeri depresszánsokkal, a zolpidem vérszintjét megemelő gyógyszerekkel, alkohollal, vagy tiltott szerekkel együtt alkalmazzák (lásd 4.5 pont).

A zolpidemet egyszeri adagban kell bevenni közvetlenül lefekvéskor, és nem szabad ugyanaznap éjjel újabb adagot bevenni.

Hosszú QT-szindrómában szenvedő betegek

Egy in vitro vizsgálat azt mutatta, hogy kísérleti körülmények között, nagyon nagy koncentrációkat alkalmazva a zolpidem csökkentheti a hERG ioncsatornák kálium áramát. Ennek potenciális következménye a veleszületett hosszú QT-szindrómás betegeknél nem ismert. Elővigyázatossági intézkedésként az ismert veleszületett hosszú QT-szindrómás betegek zolpidem kezelésének haszon/kockázat arányát gondosan mérlegelni kell.

Különleges betegcsoportok

Idősek

Idős vagy legyengült betegeknek kisebb dózist kell kapniuk (lásd 4.2 pont).

Elsősorban idős betegeknél, ha éjszaka felkelnek, a szer szedatív és izomrelaxáns hatása miatt fennáll az elesés, illetve ennek következtében a sérülés kockázata.

Vesekárosodás

Bár dózismódosítás nem szükséges, fokozott óvatosság szükséges veseelégtelenségben szenvedő betegek kezelésekor (lásd 5.2 pont).

Légzéskárosodás

Fokozott óvatosság szükséges akkor, amikor zolpidemet krónikus légzési elégtelenségben szenvedő betegeknek írják fel, mivel ismert, hogy a légzési ingert a benzodiazepinek gátolják. Figyelembe kell venni, hogy a szorongás és izgatottság a légzési elégtelenség rosszabbodásának a tünete is lehet.

Az ópiátok egyidejű alkalmazásának kockázata

Az ópiátok egyidejű alkalmazása benzodiazepinekkel vagy egyéb szedatívumokkal/hipnotikumokkal, mint pl. a zolpidem is szedációt, légzésdepressziót, kómát és halálozást okozhat. E kockázatok miatt a szedatív gyógyszerek, köztük a benzodiazepinek, illetve rokon gyógyszerek, így a zolpidem ópiátokkal való egyidejű alkalmazását olyan betegekre kell korlátozni, akiknél alternatív kezelési opciók nem lehetségesek. Ha a zolpidem és ópiátok egyidejű rendelésére születik döntés, a legalacsonyabb hatásos dózist kell alkalmazni a lehető legrövidebb ideig (lásd az általános dózisajánlásokat is a 4.2 pontban).

A betegeket szorosan követni kell a légzésdepresszió, illetve a szedáció jeleire és tüneteire. Ebben a tekintetben nyomatékosan ajánlott a betegek és (ha releváns) gondozóik tájékoztatása, hogy tudatában legyenek ezeknek a tüneteknek (lásd 4.5 pont).

Májkárosodás

A benzodiazepinek és benzodiazepin-szerű vegyületek adása nem javasolt súlyos májelégtelenségben szenvedő betegek esetében, mivel ezek a szerek elősegíthetik az encephalopathia kialakulását.

Pszichotikus betegek kezelése

Benzodiazepinek vagy benzodiazepin-szerű vegyületek adása ilyen esetben elsődleges kezelésként nem javasolt.

Depresszió és öngyilkosság

Benzodiazepineket vagy benzodiazepin-szerű vegyületeket nem szabad monoterápiaként adni depresszió vagy depresszióval járó neurózisban (ezekben a kórképekben a kezelés mellett nőhet az öngyilkosság kockázata), továbbá korábban szuicid hajlamot mutató betegeknél. A zolpidem kizárólag óvatossággal adható depressziós tüneteket mutató betegeknek. Ilyen esetekben fennállhat az öngyilkossági hajlam. A szándékos túladagolás lehetősége miatt ezeknek a betegnek a lehető legkisebb mennyiségű gyógyszert kell felírni. A zolpidem-kezelés során, egy már korábban fennálló depresszió felszínre kerülhet. Mivel az álmatlanság a depresszió egyik tünete lehet, a javulást nem mutató álmatlanság esetén a beteg felülvizsgálatára van szükség.

Számos epidemiológiai vizsgálat mutatja az öngyilkosságok és az öngyilkossági kísérletek előfordulási gyakoriságának emelkedését benzodiazepinekkel és egyéb altatókkal, köztük zolpidemmel kezelt betegeknél, függetlenül attól, hogy depresszióban szenvednek-e vagy sem. Ok-okozati összefüggést nem állapítottak meg.

A beteg anamnézisében szereplő kábítószer- vagy alkoholabúzus

A benzodiazepineket vagy benzodiazepinszerű vegyületeket fokozott óvatossággal kell adni azoknak a betegeknek, akiknek a kórtörténetében kábítószer- vagy alkoholabúzus szerepel. Ezeknek a betegeknek a zolpidem-kezelés során gondos felügyelet alatt kell állniuk, mivel náluk nagyobb a megszokás és a pszichológiai függőség kockázata.

Segédanyagok

Mivel ez a gyógyszer laktózt tartalmaz, ritkán előforduló, örökletes galaktóz-intoleranciában, teljes laktáz-hiányban vagy glükóz‑galaktóz malabszorpcióban a készítmény nem szedhető.

4. Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Egyéb pszichoaktív gyógyszerek alkalmazása esetén elővigyázatosságra van szükség.

A Somnogen és alkohol egyidejű fogyasztása nem javasolt. A szedatív hatás fokozódhat, amikor a zolpidemet alkohollal együtt alkalmazzák. Ez érinti a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket is

Központi idegrendszeri depresszánsokkal történő kombináció

Fokozott központi idegrendszeri depressziós hatás alakulhat ki antipszichotikumokkal (neuroleptikumokkal), hipnotikumokkkal, anxiolitikumokkal/szedatívumokkal. antidepresszánsokkal, kábító fájdalomcsillapítókkal, epilepszia-ellenes gyógyszerekkel, anesztetikumokkal, szedatív antihisztaminokkal történő együttes alkalmazáskor. Ezért, a zolpidem együttes alkalmazása ezekkel a gyógyszerekkel fokozhatja az álmosságot és a másnapi pszichomotoros képességromlást, beleértve a csökkent gépjárművezetési képességet is (lásd 4.4 és 4.7 pontok). Vizuális hallucináció izolált eseteiről is beszámoltak zolpidemet antidepresszánsokkal (mint pl. a bupropion, dezipramin, fluoxetin, szertralin és venlafaxin) együtt szedő betegeknél.

A fluvoxamin hatásos CYP1A2- és közepes, illetve enyhe CYP2C9 és CYP3A4-gátló. Fluvoxaminnel történő együttes alkalmazása megemelheti a zolpidem vérszintjét, együttes alkalmazásuk nem javasolt.

Kábító fájdalomcsillapítók esetén az eufóriás hatás fokozódhat, ami a pszichés dependencia fokozódásához vezet.

A zolpidem-tartarát vélhetően kölcsönhatásba lép a szertralinnal. Ez a kölcsönhatás fokozott álmosságot okozhat. Néhány egyedi esetben beszámoltak vizuális hallucinációkról is.

Ópiátok

A szedatív gyógyszerek, mint a benzodiazepinek vagy a rokon hatóanyagok, pl. a zolpidem egyidejű alkalmazása ópiátokkal fokozza a szedáció, a légzésdepresszió, a kóma és a halálozás kockázatát az additív központi idegrendszeri depresszáns hatás miatt. Az egyidejű adagolást és az alkalmazás időtartamát korlátozni kell (lásd 4.4 pont).

CYP450 gátlók és indukálók

A zolpidemet a citokróm P450-családba tartozó egyes enzimek metabolizálják. A metabolizmusban elsődlegesen a CYP3A4 enzim, de kisebb mértékben a CYP1A2 enzim is szerepet játszik. Mivel a CYP3A4 enzim fontos szerepet játszik a zolpidem-tartarát metabolizmusában, figyelembe kell venni a CYP3A4-szubsztrát és -induktor hatóanyagokkal való esetleges kölcsönhatásokat.

Ciprofloxacinnal történő együttes alkalmazás megemelheti a zolpidem vérszintjét, együttadásuk nem javasolt.

A zolpidem farmakodinámiás hatása csökken, ha egyidejűleg alkalmazzák CYP3A4-induktorral, pl. rifampicinnel vagy közönséges orbáncfűvel. A közönséges orbáncfűről kimutatták, hogy kölcsönhatásba lép a zolpidemmel. A közönséges orbáncfűvel egyidejűleg adott zolpidem átlagos c_max értéke 33,7%-kal, míg AUC értéke 30,0%-kal csökkent az önmagában alkalmazott zolpidemhez képest. A közönséges orbáncfű egyidejű alkalmazása csökkentheti a zolpidem vérszintjét, ezért az egyidejű alkalmazás nem ajánlott. A rifampicin (CYP3A4 induktor) a zolpidem metabolizmusát fokozza, aminek az eredményeképp a zolpidem plazma csúcskoncentrációja körülbelül 60%‑kal csökken, és csökkenhet a zolpidem hatásossága is. A citokróm P450 enzimrendszer más hatékony induktorainak az együttadása kapcsán is hasonló hatásra lehet számítani. A zolpidem-tartarát és az itrakonazol (CYP3A4 gátló) együttes adása azonban a zolpidem farmakokinetikáját és farmakodinámiáját nem befolyásolta szignifikáns mértékben. Ezeknek az eredmények klinikai relevanciája nem ismert.

Zolpidem együttes alkalmazása naponta kétszer adott 200 mg ketokonazollal (erős CYP3A4 gátló), a zolpidem eliminációs felezési idejének megnyúlását, a teljes AUC érték emelkedését és a clearance érték csökkenését okozta, a zolpidem és placebo együttes alkalmazásához képest. A zolpidem teljes AUC értéke, ketokonazollal történő együttes alkalmazása esetén 1,83-szorosára nőtt a zolpidem önmagában történő alkalmazásához képest. A zolpidem rutinszerű adagmódosítása nem szükséges, de a betegeket figyelmeztetni kell, hogy a zolpidem ketokonazollal történő együttes alkalmazása fokozza a szedatív hatást.

Egyéb gyógyszerek

A zolpidem együttes adása warfarinnal, haloperidollal, digoxinnal, ranitidinnel nem vezetett szignifikáns mértékű farmakokinetikai interakcióhoz. A klórpromazinnal való egyidejű alkalmazás nem változtatja meg a zolpidem farmakokinetikáját, de a zolpidem a c_max csökkenését okozza és az eliminációs felezési idő is megnövekedett.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Nem áll rendelkezésre elég adat, aminek alapján a zolpidem biztonságosságát terhesség vagy szoptatás alatt meg lehetne állapítani.

Terhesség

Bár az állatkísérletek eredményei nem utaltak teratogén vagy embriotoxikus hatásokra, emberben a gyógyszer biztonságossága terhesség alatt nem igazolt. Ezért a zolpidem nem adható terhesség alatt, különösen az első trimeszterben.

A zolpidem átjut a placentán. Kohorsz-vizsgálatokból összegyűjtött terhes nőkre vonatkozó nagyszámú adat alapján (több mint 1000 terhesség kimenetele) a terhesség első trimeszterében a benzodiazepin expozíciója következtében kialakuló születési rendellenességeknek nem volt bizonyítéka, ugyanakkor bizonyos eset-kontroll vizsgálatokban az ajak- és szájpadhasadék megnövekedett incidenciáját figyelték meg benzodiazepin-expozíció mellett.

Csökkent magzati mozgás és magzati szívfrekvencia variabilitás eseteit jegyezték le benzodiazepinek vagy benzodiapinszerű hatóanyagok adását követően a terhesség második és/vagy harmadik trimeszterében.

Amennyiben a terhesség utolsó harmadában vagy a szülés alatt igen indokolt esetben zolpidemet adnak, a gyógyszer farmakológiai hatásainak a következtében az újszülöttön tünetek, így hypothermia, izomtónus-csökkenés, szopási nehézség, légzésdepresszió fellépése várható. Újszülötteknél súlyos légzési elégtelenség eseteit jelentették.

A benzodiazepineket vagy benzodiazepin-szerű vegyületeket a terhesség utolsó stádiumában huzamosabb ideig szedő anyák újszülöttjeinél a postnatalis időszakban a fizikai függőség eredményeképp megvonási tünetek léphetnek fel. A postnatalis periódusban az újszülöttek megfelelő monitorozása ajánlott.

Amennyiben a zolpidemet fogamzóképes korú nőnek írják fel, a beteget biztatni kell, hogy a kezelés abbahagyásának az érdekében vegye fel a kapcsolatot kezelőorvosával, amennyiben a közeljövőben gyermeket szeretne vállalni, vagy úgy gondolja, hogy gyermeket vár.

Szoptatás

A zolpidem kis mértékben átjut az anyatejbe. Ennélfogva szoptató anyák a zolpidemet nem szedhetik, mert csecsemőkre gyakorolt hatásait még nem vizsgálták.

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A Somnogen nagymértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.

A gépjárművezetőket, illetve gépeket használókat figyelmeztetni kell arra, hogy - mint az egyéb hipnotikumok esetében – fennállhat a gyógyszer bevételét követő reggelen az álmosság, megnyúlt reakcióidő, szédülés, aluszékonyság, homályos/kettős látás, valamint az éberség és a gépjárművezetési képesség csökkenésének lehetséges kockázata (lásd 4.8 pont). A kockázat minimalizálásának érdekében legalább 8 óra pihenőidő javasolt a zolpidem bevétele és a gépjárművezetés, a gépek kezelése, valamint magasban folytatott munkavégzés között.

A gépjárművezetési képesség romlása és olyan viselkedés, mint az „alva-vezetés” előfordult zolpidemet önmagában, terápiás adagban alkalmazva.

Továbbá, a zolpidem alkohollal és egyéb központi idegrendszeri depresszánsokkal történő együttes bevétele növeli az ilyen viselkedés kockázatát (lásd 4.4 és 4.5 pontok). A betegeket figyelmeztetni kell arra, hogy ne fogyasszanak alkoholt vagy egyéb pszichoaktív szert, amikor zolpidemet szednek.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A mellékhatások táblázatos felsorolása

Úgy tűnik, a mellékhatások elsősorban egyéni érzékenységgel kapcsolatosak és gyakran a gyógyszer bevételét követő órában jelennek meg, ha a bevétel után a beteg nem fekszik le vagy alszik el azonnal (lásd 4.2 pont).

A táblázatban felsorolt mellékhatások gyakoriságát az alábbi megállapodás alapján került megadásra: nagyon gyakori (>1/10); gyakori (>1/100 – <1/10); nem gyakori (>1/1000 – <1/100); ritka (>1/10 000 – <1/1000); nagyon ritka (<1/10 000), nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

A zolpidem mellékhatásai dózisfüggők, különösen egyes központi idegrendszeri hatások és gastrointestinalis események tekintetében. Elméletileg enyhébbek, ha a gyógyszerbevétel közvetlenül lefekvés előtt történik. Idős betegeknél a mellékhatások gyakoribbak.

MedDRA Szervrendszer	Gyakoriság
Gyakori	Nem gyakori	Ritka	Nagyon ritka	Nem ismert
Fertőző betegségek és parazitafertőzések	felső légúti fertőzés, alsó légúti fertőzés
Immunrendszeri betegségek és tünetek					angioneurotikus oedema
Pszichiátriai kórképek	hallucinációk, izgatottság, rémálmok, depresszió (lásd 4.4 pont)	ingerlékenység, zavartság, nyugtalanság, agresszió, alvajárás és alvó állapotban jelentkező viselkedészavarok (lásd 4.4 pont), euforikus hangulat	libido rendellenességek	érzékcsalódás, függőség (elvonási tünetek, vagy a kezelés megszakítását követően rebound hatás fordulhat elő)	dührohamok, pszichózis, kóros viselkedés, delírium (lásd 4.4 pont)
Idegrendszeri betegségek és tünetek	aluszékonyság1, fejfájás, szédülés, az álmatlanság súlyosbodása, kognitív zavarok, mint pl. anterograd amnézia (az amnesztikus hatás inadekvát viselkedéssel társulhat)	tremor, figyelemzavar, beszédzavar			lecsökkent tudatszint, paraesztézia, ataxia
Szembetegségek és szemészeti tünetek		kettős látás			homályos látás
A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei					szédülés
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek				légzésdepresszió (lásd 4.4 pont)
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek	hasmenés, hányinger, hányás, hasi fájdalom
Máj- és epebetegségek, illetve tünetek		megemelkedett májenzimszintek	hepatocelluláris, cholestatikus vagy kevert típusú májkárosodás
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek					étvágycsökkenés
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei		kiütés, viszketés, fokozott verejtékezés	csalánkiütés
A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei	hátfájás	izomgyengeség			ízületi fájdalom, izomfájdalom
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók	fáradtság		paradox reakciók, járászavarok, elesés (főleg idős betegeknél fordult elő és azokban az esetekben, amikor a beteg nem az előírás szerint alkalmazta a zolpidemet) (lásd 4.4 pont)		hozzászokás

¹ A következő napon is.

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

Tünetek

Zolpidem-monoterápiában, vagy a zolpidem központi idegrendszeri depresszáns szerekkel (beleértve az alkoholt) együtt történő túladagolása az aluszékonyságtól a kómáig terjedő tudatzavart légzésdepressziót/légzési elégtelenséget okozhat, de fatális kimenetelről is beszámoltak.

Kezelés

Általános tüneti és támogató kezelést kell végezni. Amikor lehetőség van rá, azonnal gyomormosást kell végezni. Szükség szerint intravénás folyadékpótlást kell végezni. Amennyiben a gyomor kiürítésére tett kísérletek nem járnak sikerrel, aktív szenet kell adni a felszívódás csökkentése érdekében. Mérlegelni kell a légzőszervi, illetve szív- és érrendszeri funkciók monitorozását. A szedatív szerek kerülendők, még excitáció kialakulásakor is.

Súlyos tünetek fellépése estén flumazenil adása megfontolandó. A flumazenil 40‑80 perces eliminációs felezési idővel rendelkezik. A beteg szoros megfigyelése szükséges a rövid időtartam miatt, ugyanis további flumazenil adagolás válhat szükségessé. Ugyanakkor a flumazenil alkalmazása hozzájárulhat neurológia tünetek (convulsio) megjelenéséhez.

A zolpidem nagy megoszlási térfogata és fehérjekötődése miatt a hemodialízis és a forszírozott diurézis nem hatékony.

Bármely gyógyszer-túladagolás kezelése esetén nem szabad megfeledkezni arról, hogy potenciálisan többféle szerrel történhetett a mérgezés.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Altatók és nyugtatók, benzodiazepinnel rokon gyógyszerek

ATC kód: N05CF02

A zolpidem-tartarát egy imidazopiridin vegyület, amely elsősorban az alfa‑1 alegységet is tartalmazó GABA‑A receptor csoporton elhelyezkedő omega‑1 receptor alegységhez kötődik (amelyet benzodiazepin‑1 alegységnek is neveznek). A bezodiazepinek ezzel szemben nem szelektív módon mind az omega‑1, és az omega‑2 alegységhez kötődnek. A klorid anioncsatornában receptoron keresztüli modulációja vezet zolpidem-tartarát specifikus szedatív hatásához. Ezt a szedatív hatást a benzodiazepin-antagonista flumazenil visszafordítja.

Állatkísérletek: A zolpidem-tartarát szelektív omega‑1 alegységhez való kötődése magyarázhatja azt a tényt, hogy a zolpidem altatószerként alkalmazott dózisban semmilyen izomrelaxáns és anticonvulsiv hatást nem mutat állatokban, míg ezen hatások az omega‑1 alegységhez nem szelektíven kötődő benzodiazepinek alkalmazása után tapasztalhatók.

Humán alkalmazás: A zolpidem-tartarát lerövidíti az elalváshoz szükséges időt, csökkenti az éjszakai felébredések számát, megnyújtja az éjszakai alvástartamot, és javítja az alvás minőségét.

Ezek a hatások tipikus EEG eredményekkel is igazolhatók, melyek különböznek a benzodiazepineknél mért értékektől. Az egyes alvási fázisok relatív időtartamát vizsgálva igazolták, hogy a zolpidem‑tartarát megőrzi az alvás szerkezetét. Az ajánlott adagokban a zolpidem-tartarát nem befolyásolja a paradox alvási (REM) fázis tartamát. A mély alvás (az ún. lassú hullámú alvás III. és IV. fázisa) arányának megtartása a zolpidem-tartarát omega‑1 receptorokhoz történő szelektív kötődésével magyarázható. A zolpidem-tartarát valamennyi ismert hatása antagonizálható flumazenil adagolásával.

A randomizált vizsgálatok csak a 10 mg zolpidem hatásosságának meggyőző bizonyítékát mutatták.

Egy randomizált, kettős vak vizsgálatban 462 nem idős, átmeneti alvászavarban szenvedő egészséges önkéntesnél a 10 mg zolpidem 10 perccel csökkentette az átlagos elalvási időt a placebóhoz képest, miközben az 5 mg zolpidem esetén ez 3 perc volt.

Egy randomizált, kettős vak vizsgálatban 114 nem idős, krónikus álmatlanságban szenvedő betegnél a 10 mg zolpidem 30 perccel csökkentette az átlagos elalvási időt a placebóhoz képest, miközben az 5 mg zolpidem esetén ez 15 perc volt.

Egyes betegeknél az alacsonyabb 5 mg-os adag is hatásos lehet.

Gyermekek és serdülők

A zolpidem 18 év alatti gyermekeknél és serdülőknél történő biztonságos és hatásos alkalmazását nem bizonyították. Egy randomizált, placebo-kontrollos, 201 figyelemhiányos/hiperaktivitás zavarral (ADHD) küzdő, insomniában szenvedő, 6‑17 év közötti gyermek és serdülő bevonásával végzett vizsgálat során a zolpidem 0,25 mg/ttkg/nap dózisban (maximum 10 mg/nap dózisban) nem bizonyult hatékonynak a placebóval összehasonlítva. A zolpidem-kezelés következtében leggyakrabban előforduló mellékhatások a placebóval szemben pszichiátriai és idegrendszeri eredetűek voltak, beleértve a szédülést (23,5% versus 1,5%), fejfájást (12,5% versus 9,2%), és hallucinációkat (7,4% versus 0%) (lásd 4.2 pont).

2. Farmakokinetikai tulajdonságok

Felszívódás

A zolpidem gyorsan felszívódik, így a hipnotikus hatás is gyorsan fellép. Oralis alkalmazást követően biohasznosulása 70%. A terápiás dózistartományban lineáris farmakokinetikát mutat. A terápiás plazmaszint 80 és 200 ng/ml között változik. A plazma csúcskoncentrációt a bevétel után 0,5‑3 órán belül éri el.

Eloszlás

A megoszlási térfogat felnőttekben 0,54 l/ttkg; idős betegekben 0,34 l/ttkg‑ra csökken.

Fehérjekötődése 92%. A májban a first-pass metabolizmus körülbelül 35%. Kimutatták, hogy a fehérjéhez való kötődés mértéke az adagok ismételt bevétele során sem változik, ami arra utal, hogy a kötőhelyekért nem áll fenn versengés a zolpidem és metabolitjai között.

Elimináció

Az eliminációs felezési idő rövid, átlagosan 2,4 óra. A hatástartam legfeljebb 6 óra.

Az összes metabolit farmakológiailag inaktív; a zolpidem és metabolitjai a vizelettel (56%‑ban) és a széklettel (37%‑ban) ürülnek.

A klinikai vizsgálatok során kimutatták, hogy a zolpidem nem dializálható.

Különleges betegcsoportok

Vesekárosodás

Veseelégtelenségben szenvedő betegek esetében a clearance mérsékelt csökkenését figyelték meg (függetlenül az esetleges dialízistől). A többi farmakokinetikai paraméter nem változott.

Idősek

Idős betegek, illetve májelégtelenségben szenvedő betegek esetében a zolpidem biohasznosulása nő. A clearance értéke csökken, és az eliminációs felezési idő nő (körülbelül 10 órára).

Májkárosodás

Májcirrhosisban szenvedő betegeknél az AUC érték ötszörös, a felezési idő háromszoros emelkedését figyelték meg.

2. A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A zolpidem általában alacsony toxicitású; a patkányoknál és majmoknál lejegyzett tünetek többsége a – különösen nagy adagok alkalmazása esetén jelentkező – fokozott altatóhatás következménye.

Patkányoknál 62,5 mg/kg/nap dózis alkalmazásakor a májenzimek indukcióját figyelték meg, valószínűleg az adaptív folyamatnak köszönhetően. Majmoknál nem figyeltek meg célszervi károsodást, és a zolpidem 180 mg/kg/nap dózisban nem bizonyult toxikusnak.

A génmutációra, kromoszóma rendellenességre vonatkozó és a DNS‑reparációs vizsgálatokban a zolpidem nem bizonyult genotoxikusnak. Patkányoknál és egereknél végzett hosszú távú (2 éves) karcinogenitási vizsgálatokban karcinogén hatás nem volt kimutatható.

Reproduktív toxicitási vizsgálatokat végeztek olyan adagok alkalmazása mellett, amelyek a humán expozícióhoz képest nagyobb altató hatást és magasabb szisztémás expozíciót eredményeztek.

A zolpidem és metabolitjai átjutottak a placentán, és kis mennyiségben megjelentek a foetalis szövetekben.

Ezekben a vizsgálatokban a zolpidem nem bizonyult teratogénnek, nem volt káros hatással a fertilitásra és a magzati fejlődésre.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

Tablettamag

laktóz-monohidrát

mikrokristályos cellulóz

hidegen duzzadó kukoricakeményítő

magnézium-sztearát

Filmbevonat

hipromellóz

titán-dioxid (E171)

poliszorbát 80 (E433)

makrogol 400

6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

2 év.

4. Különleges tárolási előírások

Legfeljebb 25°C‑on tárolandó. Az eredeti csomagolásban tárolandó.

5. Csomagolás típusa és kiszerelése

4, 7, 10, 14, 20, 28, 30, 50, 100 vagy 250 db filmtabletta átlátszó PVC/PVDC//Al buborékcsomagolásban vagy PP kupakkal lezárt HDPE tablettatartályban és dobozban.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

Megjegyzés: (egy üres keresztes) altatószer

Osztályozás: II. csoport

Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).

1. 7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Viatris Limited

Damastown Industrial Park

Mulhuddart, Dublin 15, DUBLIN

Írország

2. 8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

OGYI-T-20043/01 28 × buborékcsomagolásban

OGYI-T-20043/06 28× tartályban

OGYI-T-20043/03 30× buborékcsomagolásban

OGYI-T-20043/07 30× tartályban

OGYI-T-20043/05 20× buborékcsomagolásban

4. 9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK /MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2006. február 6.

A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2010. március 16.

6. 10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2025. március 14.