STANDACILLIN 200 mg/ml por oldatos injekcióhoz betegtájékoztató

Gyógyszer alapadatai

Hatóanyag: ampicillin
ATC kód: J01CA01
Nyilvántartási szám: OGYI-T-05601
Állapot: TK

7


Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára


Standacillin 200 mg/ml por oldatos injekcióhoz


ampicillin


Mielőtt elkezdik alkalmazni Önnél ezt a gyógyszert, olvassa el figyelmesen az alábbi betegtájékoztatót, mely az Ön számára fontos információkat tartalmaz.

  • Tartsa meg a betegtájékoztatót, mert a benne szereplő információkra a későbbiekben is szüksége lehet.

  • További kérdéseivel forduljon kezelőorvosához, gyógyszerészéhez vagy a gondozását végző egészségügyi szakemberhez.

  • Ha Önnél bármilyen mellékhatás tájékoztassa erről kezelőorvosát, gyógyszerészét vagy a gondozását végző egészségügyi szakembert. Ez a betegtájékoztatóban fel nem sorolt bármilyen lehetséges mellékhatásra is vonatkozik. Lásd 4. pont.


A betegtájékoztató tartalma:

    1. Milyen típusú gyógyszer a Standacillin 200 mg/ml por oldatos injekcióhoz (a továbbiakban Standacillin) és milyen betegségek esetén alkalmazható?

    2. Tudnivalók a Standacillin alkalmazása előtt

3. Hogyan kell alkalmazni a Standacillint?

4. Lehetséges mellékhatások

5 Hogyan kell a Standacillint tárolni?

6. A csomagolás tartalma és egyéb információk



1. Milyen típusú gyógyszer a Standacillin és milyen betegségek esetén alkalmazható?


A Standacillin hatóanyaga az ampicillin, amely egy széles spektrumú antibiotikum (az aminopenicillinek csoportjába tartozó penicillin).


A Standacillin a következő fertőzések kezelésére javallott:


Légúti fertőzések:

  • felső légúti és fül-orr-gégészeti fertőzések, pl. melléküreg-gyulladás, középfülgyulladás, illetve kevert fertőzések;

  • alsó légúti fertőzések, mint az akut és krónikus hörghurut, tüdőgyulladás.

Bőr- és lágyrészfertőzések

A húgy- és ivarszervek fertőzései:

  • akut és krónikus vesemedence- és vesegyulladás, hólyaghurut, húgyvezeték-gyulladás, prosztatagyulladás stb.;

  • gonorrhoea (azaz kankó vagy tripper);

  • nőgyógyászati- és kismedencei fertőzések, pl. lázas vetélés, a női belső nemi szervek gyulladásai, petevezeték-gyulladás, a méhnyálkahártya gyulladása, a méh körüli kötőszövet gyulladása, a medencei hashártya gyulladása, gyermekágyi láz stb.

A gyomor- és bélrendszer fertőzései:

  • bakteriális hasmenés, szalmonellózis, vérhas (dizentéria), tífusz, paratífusz;

  • az epe- és az epeutak fertőzései (epeutak gyulladása, epehólyag-gyulladás).

Akut és lappangó Leptospira baktérium okozta fertőzés és Listeria baktérium okozta fertőzés (amennyiben szükséges, gentamicinnel vagy kanamicinnel kombinálva), agyhártyagyulladás (amennyiben szükséges, klóramfenikollal kombinálva), szívbelhártya-gyulladás (pl. Enterococcus baktérium eredetű), aminoglikoziddal kombinálva, bakteriális agyhártyagyulladás.

Ampicillinre érzékeny kórokozók által kiváltott vérmérgezés (szepszis).

Az ampicillin sikerrel alkalmazható ágyéki granulóma (a külső nemi szervek fekélyes gyulladásával járó nemi betegség) és Leptospira baktérium által okozott fertőzés kezelésére.

Baktériumok által okozott fertőzések megelőzése: a fertőzések megelőzésére a műtét körüli időszakban (és a műtét utáni 24 (-48) óráig).



2. Tudnivalók a Standacillin alkalmazása előtt


Nem alkalmazható a Standacillin

  • ha allergiás az ampicillinre;

  • a kórelőzményben szereplő penicillinekkel és cefalosporinokkal szembeni igazolt és feltételezett túlérzékenység esetén.

  • Az ampicillin nem alkalmazható mononukleózis infekcióza esetén (Pfeiffer-féle mirigyláz), citomegalovírus fertőzésekben vagy limfoid leukémiában szenvedő betegeknél, mert gyakrabban fordulhatnak elő nemkívánatos bőrtünetek.


Figyelmeztetések és óvintézkedések

A Standacillin alkalmazása előtt beszéljen kezelőorvosával.

  • Feltétlenül közölje kezelőorvosával, ha a kezelés során Önnél bőrkiütés jelentkezik. Orvosa eldönti, hogy szükség van-e kezelés megszakítására.

Fennáll a súlyos allergiás reakciók (anafilaxiás sokk, angioödéma) kialakulásának esélye. Ezek tünetei lehetnek: mellkasi szorítás, szédülés, légzési nehézség, hányinger, ájulásérzés, illetve az arc, ajkak, nyelv, torok duzzanata, nyelési nehézség. Ha ezen tünetek bármelyikét észleli, haladéktalanul forduljon a kezelőorvosához.

Fokozott elővigyázatosság szükséges, ha Ön allergiára hajlamos, illetve asztmás vagy gombás megbetegedésben szenved.

  • Az antibiotikum önmagában csak akkor alkalmas az epeutak és az epehólyag gyulladásának kezelésére, ha az nem társul súlyos epepangással.

  • Csökkent vesefunkció esetén a kezelőorvosa dönthet a maximális napi dózis csökkentéséről.

  • A kezelés során az orvosa a következő vizsgálatokat rendelheti el:

  • hosszan tartó, nagy adaggal való kezelés esetén a májműködést ellenőrző laborvizsgálatot;

  • az Ön kórelőzményében szereplő vesekárosodás vagy bőrelváltozások esetén vizeletvizsgálatot és veseműködési vizsgálatot;

  • rendszeres vérképvizsgálatot a vörösvértestek szétesése miatt kialakuló vérszegénység (anémia) felismerésére.

  • Hosszan tartó kezelésnél a kórokozók ellenállóvá válhatnak az antibiotikumokkal szemben, illetve gombás fertőzések alakulhatnak ki.

  • Súlyos és elhúzódó hasmenés, véres-nyálkás, vizes széklet, hasi fájdalom, láz vagy fájdalmas székelési inger esetén azonnal forduljon kezelőorvosához, mert ez az állapot (úgynevezett álhártyás vastagbélgyulladás) életveszélyes lehet. A tünetek több héttel a kezelés befejezése után is megjelenhetnek. Bélmozgást gátló készítmények szedése ilyen esetben tilos!

  • Súlyos bőrreakciókat, például Stevens–Johnson-szindrómát (SJS), toxikus epidermális nekrolízist (TEN), eozinofíliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakciókat (DRESS) és akut generalizált exantémás pusztulózist (AGEP) jelentettek standacillint kapó betegeknél (Lásd. 4. pont "Lehetséges mellékhatások"). Ha nagy kiterjedésű kiütést tapasztal hólyagokkal és a bőr hámlásával, különösen a száj, az orr, a szem és a nemi szervek környékén, vagy súlyosabb formát, amely kiterjedt bőrhámlást okoz, azonnal forduljon orvoshoz.


Egyéb gyógyszerek és a Standacillin

Feltétlenül tájékoztassa kezelőorvosát a jelenleg vagy nemrégiben szedett, valamint szedni tervezett egyéb gyógyszereiről.


Különösen fontos kezelőorvosát tájékoztatnia, ha a következőket szedi:

  • egyéb antibiotikumok, mivel az ampicillin csak olyan antibiotikumokkal együtt adható hatásosan, amelyek a kórokozók szaporodását nem gátolják;

  • probenecid (köszvény kezelésére alkalmazzák), mivel növeli az ampicillin vérszintjét;

  • allopurinol (köszvény kezelésére alkalmazzák), mivel növeli a bőrkiütések kialakulásának kockázatát;

  • atenolol (vérnyomás-csökkentő gyógyszer), mivel az ampicillin csökkenti ennek kiválasztását;

  • warfarin vagy fenindion (véralvadásgátló szerek), mivel az ampicillin ezek hatásosságát csökkentheti;

  • szájon át adott tífusz elleni oltás, mivel az ampicillin csökkentheti ennek hatásosságát;

  • metotrexát (sokízületi gyulladás és pikkelysömör, valamint daganatos betegségek kezelésére alkalmazzák), mivel az ampicillin csökkenti ennek kiválasztását.


Az ampicillin megváltoztathatja egyes laboratóriumi vizsgálatok (például a vizelet papír-kromatográfiás aminosav-meghatározás, a vizeletcukor enzimatikus meghatározása és az urobilinogén meghatározása) eredményeit.


Terhesség, szoptatás és termékenység

Ha Ön terhes vagy szoptat, illetve ha fennáll Önnél a terhesség lehetősége vagy gyermeket szeretne, a gyógyszer alkalmazása előtt beszéljen kezelőorvosával.


Terhesség

Ez idáig nincs semmilyen bizonyíték a terhesség alatt adott ampicillin magzatkárosító, génmutációt okozó vagy fejlődési rendellenességet okozó hatására. Az emberre vonatkozó kisszámú rendelkezésre álló adat alapján az ampicillint csak olyan esetekben szabad alkalmazni, amikor a kezelés feltétlenül javallt, és az előny-kockázat arányát a kezelőorvos alaposan megfontolta.


Szoptatás

Ismert, hogy az ampicillin kiválasztódik az anyatejbe. Figyelembe kell venni, hogy a szoptatott csecsemő túlérzékennyé válhat (allergia kockázata), és a bélflóra rezisztenssé (antibiotikummal szemben ellenállóvá) válhat.


A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

Az ampicillin nem befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.


Ez a gyógyszer 65,8 mg nátriumot (a konyhasó fő összetevője) tartalmaz injekciós üvegenként, ami megfelel a nátrium ajánlott maximális napi bevitel 3%-ának felnőtteknél.


3. Hogyan kell alkalmazni a Standacillint?


A kezelőorvos fogja megállapítani a dózist és az alkalmazás időtartamát.


Adagolás


Általános adagolási útmutató:

A készítmény ajánlott adagja felnőtteknek naponta (1-)2-6 g.


Adagolás agyhártyagyulladás, vérmérgezés és egyéb súlyos fertőzések esetében:

300(-400) mg/testtömeg-kilogramm/nap vagy 8-16 g/nap gyors intravénás infúzióban.


A napi adagot 2-4 egyenlő részre osztva kell beadni. Felnőtteknél a beadott legkisebb mennyiség ne legyen kevesebb, mint 1 g/nap.


Klinikai javulást mutató betegeknél a kezelés szájon át alkalmazandó aminopenicillin készítményekkel folytatható.


A kezelés időtartama

A húgy- és ivarszervek fertőzései: legalább 4-10 nap

Béta-hemolizáló Streptococcus baktériumok által okozott fertőzések: legalább 10 nap

Tüdőgyulladás: 10-14 nap

Tífusz: 14 nap

Szívbelhártya-gyulladás: 4-6 hét

Egyéb fertőzések: a klinikai gyógyulás vagy a baktériumok kiirtása után 48 órával, illetve legfeljebb 7 napig a láz megszűnése és a klinikai javulás után.


Adagolás csökkent vesefunkció esetén

Súlyos veseelégtelenségben szenvedő betegeknél az adagokat vagy az adagolási intervallumokat a csökkent veseklírenszhez kell igazítani. A súlyos vesebetegségben szenvedő betegeknél a 8 óránkénti 1 g adagot nem szabad túllépni. A 10 ml/perc alatti kreatinin-klírensznél az adagolási intervallumot meg kell növelni 12-15 órára.


Alkalmazása gyermekeknél és serdülőknél

A készítmény ajánlott adagja serdülőknek: naponta (1-)2-6 g.

A készítmény ajánlott adagja gyermekeknek: (25-)50-100 mg/testtömeg-kilogramm/nap.

Koraszülötteknek és újszülötteknek 25-50 mg/testtömeg-kilogramm/nap adandó, és az adagokat vagy az adagolási intervallumokat a csökkent veseklírenszhez kell igazítani.


Az alkalmazás módja

Intravénás (vénába történő) vagy intramuszkuláris (izomba történő) injekció vagy intravénás infúzió formájában.


Ha az előírtnál több Standacillint alkalmaztak Önnél

A túladagolás egyedi esetekben húgyúti tüneteket okoz– mint például vér vagy kristályok megjelenése a vizeletben, vérzéses hólyaggyulladás, a vese szövetközti állományának gyulladása (intersticiális nefritisz), csökkent vizeletmennyiség, káliumszint emelkedése a vérben és/vagy vesekárosodás –, amelyek viszont visszafordíthatóak, és maradandó károsodást nem okoznak.

Ha az ampicillin szintje a gerincvelő-folyadékban megnő, idegrendszeri zavarok (beleértve a görcsrohamokat is) jelentkezhetnek.


A túladagolásnak nincs specifikus ellenszere. Túladagolás esetén a gyógyszeres kezelés megszakítása, tüneti kezelés és kórházban történő beavatkozások szükségesek.

Az ampicillint a vérkeringésből hemodialízissel el lehet távolítani.


Ha bármilyen további kérdése van a gyógyszer alkalmazásával kapcsolatban, kérdezze meg kezelőorvosát vagy a gondozását végző egészségügyi szakembert.



4. Lehetséges mellékhatások


Mint minden gyógyszer, így ez a gyógyszer is okozhat mellékhatásokat, amelyek azonban nem mindenkinél jelentkeznek.


A következő súlyos, adott esetben életveszélyes mellékhatások fordulhatnak elő:


Ritka mellékhatások (1000 beteg közül legfeljebb 1 esetében jelentkezhetnek):

  • A bőr súlyos, égéshez hasonló hólyagosodása, leválása (Lyell-szindróma).

  • Hólyagos elváltozások a szájüregben, a szem, a hüvely, stb. területén, melyek kifekélyesed(het)nek, foltos kiütések a bőrön (Stevens–Johnson-szindróma).

  • Gégeödéma.


Nagyon ritka mellékhatások (10 000 beteg közül legfeljebb 1 esetében jelentkezhetnek)

  • Mellkasi szorítás, szédülés, légzési nehézség, hányinger, ájulásérzés (anafilaxiás reakciók), melyek gyakrabban jelentkeznek az ampicillin injekcióban történő alkalmazása után, illetve olyan betegeknél, akiknek kórelőzményében penicillin-túlérzékenység szerepel.

  • Arc, ajkak, nyelv, torok duzzanata, nyelési nehézség (angioödéma).

  • Egész bőrfelületre kiterjedő, erős bőrpírral és hámlással járó súlyos gyulladás (exfoliatív dermatitisz).

  • Szimmetrikus, bőrpírral, vizenyővel vagy hólyagokkal járó gyulladásos foltok a bőrön és a nyálkahártyákon (eritéma multiforme).


Egyéb lehetséges mellékhatások:


Gyakori mellékhatások (10 beteg közül legfeljebb 1 esetében jelentkezhetnek):

  • Bőrkiütés rendszerint a kanyaróhoz hasonló (morbilliform) vagy göbcsés foltok formájában az alkalmazás kezdete után 8-10 nappal jelentkezik. Ampicillin ismételt alkalmazásakor 2-3 nap múlva jelenik meg. Rendszerint néhány napon belül megszűnik, akkor is, ha a kezelés folytatódik. Gyakrabban fordul elő bőrkiütés azoknál, akiknek vírusfertőzésük van vagy károsodott a veseműködésük, illetve a napi 6 g feletti adagok mellett.


Nem gyakori mellékhatások (100 beteg közül legfeljebb 1 esetében jelentkezhetnek):

  • Emésztőrendszeri zavarok (hányinger, hányás, hasmenés), melyek a kezelés alatt rendszerint megszűnnek. Ha a kezelés alatt hasmenés alakul ki, feltétlenül tájékoztassa kezelőorvosát vagy a gondozását végző egészségügyi szakembert, mivel ez egyedi esetekben súlyos bélgyulladás (álhártyás vastagbélgyulladás) tünete is lehet.


Ritka mellékhatások (1000 beteg közül legfeljebb 1 esetében jelentkezhetnek):

  • Gyógyszer által kiváltott láz;

  • Szérumbetegség;

  • Allergiás érgyulladás;

  • Májgyulladás (hepatitisz), sárgaság (a bőr és a szemfehérje besárgulása).

  • Kristályok megjelenése a vizeletben (elsősorban nagy adagoknál és intravénás alkalmazás esetén);


Nagyon ritka mellékhatások (10 000 beteg közül legfeljebb 1 esetében jelentkezhetnek):

  • Vérképváltozások, pl. a vérlemezkék-, és fehérvérsejtek számának csökkenése és az eozinofil sejtek számának emelkedése, vérszegénység;

  • Megnyúlt vérzési- és protrombin-idő;

  • Ízületi fájdalom;

  • A vese szövetközti állományának gyulladása (intersticiális nefritisz);

  • Láz.


Nem ismert gyakoriságú mellékhatások (a rendelkezésre álló adatokból gyakoriságuk nem állapítható meg):

  • Ellenálló kórokozókkal vagy élesztőgombákkal történő felülfertőződés (tartós és ismételt alkalmazás esetén);

  • Gombafertőzés fellángolása, amely már az ampicillin kezdeti alkalmazását követően is jelentkezhet;

  • Jarisch‑Herxheimer reakció (tífusz, leptospira-fertőzés vagy szifilisz kezelésekor a kórokozók pusztulásának következtében kialakuló nem-allergiás típusú, gyógyszerhatásra létrejövő immunválasz);

  • Központi idegrendszeri izgalom, izomrángás és görcsroham (nagyon magas ampicillinszint mellett, vesebetegségben vagy nagyon nagy adagok adása következtében alakulhat ki);

  • Nyelvgyulladás, szájnyálkahártya-gyulladás;

  • A transzamináz-szintek (a máj működésének károsodását jelző anyagok a vérben) átmeneti emelkedése;

  • Influenzaszerű tünetek bőrkiütéssel, lázzal, duzzadt mirigyekkel és kóros vérvizsgálati eredményekkel (beleértve a fehérvérsejtek (eozinofília) és a májenzimek szintjének emelkedését) (eozinofíliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakció (DRESS));

  • Vörös, pikkelyes kiütés bőr alatti dudorokkal és hólyagokkal (exantémás pusztulózis).


Mellékhatások bejelentése

Ha Önnél bármilyen mellékhatás jelentkezik, tájékoztassa kezelőorvosát vagy a gondozását végző egészségügyi szakembert. Ez a betegtájékoztatóban fel nem sorolt bármilyen lehetséges mellékhatásra is vonatkozik. A mellékhatásokat közvetlenül a hatóság részére is bejelentheti az V. függelékben található elérhetőségeken keresztül.

A mellékhatások bejelentésével Ön is hozzájárulhat ahhoz, hogy minél több információ álljon rendelkezésre a gyógyszer biztonságos alkalmazásával kapcsolatban.



5. Hogyan kell a Standacillint tárolni?


Legfeljebb 25°C-on tárolandó.


A gyógyszer gyermekektől elzárva tartandó!


A dobozon (Felhasználható:) és az injekciós üvegen (Felh.:) feltüntetett lejárati idő után ne alkalmazza ezt a gyógyszert. A lejárati idő az adott hónap utolsó napjára vonatkozik.


Semmilyen gyógyszert ne dobjon a szennyvízbe vagy a háztartási hulladékba. Kérdezze meg gyógyszerészét, hogy mit tegyen már nem használt gyógyszereivel. Ezek az intézkedések elősegítik a környezet védelmét.



6. A csomagolás tartalma és egyéb információk


Mit tartalmaz a Standacillin?

  • A készítmény hatóanyaga: 1,00 g ampicillin (1,0628 g ampicillin-nátrium formájában) injekciós üvegenként.


Milyen a Standacillin külleme és mit tartalmaz a csomagolás?

Fehér illetve krém árnyalatú, steril por.

1,0628 g por rolnizott alumínium kupakkal és gumidugóval lezárt, színtelen injekciós üvegbe tölte. 100 db injekciós üveg dobozban.


A forgalomba hozatali engedély jogosultja és a gyártó

Sandoz GmbH

Biochemiestrasse 10., A-6250 Kundl

Ausztria


OGYI-T-5601/01 (100 db)



A betegtájékoztató legutóbbi felülvizsgálatának dátuma: 2024. október.


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


Az alábbi információk kizárólag egészségügyi szakembereknek szólnak:


Felhasználásra/kezelésre vonatkozó utasítások

Kizárólag tiszta, közvetlenül az alkalmazást megelőzően elkészített oldat használható.

Meg kell győződni arról, hogy a por teljes mértékben feloldódott.

Az elkészített oldatot egyszerre kell be adni, nem lehet több részletben beadni.

Az intravénás injekciót lassan, legalább 3-5 perc alatt kell beadni.


Oldatok intramuscularis injekcióhoz

Az injekciós üveg 1 g por tartalmát fel kell oldani 5 ml injekcióhoz való vízben.

Ha az intramuscularis injekció fájdalmas, az oldathoz 0,5%-os prokain-hidroklorid oldatot lehet adni.


Oldatok intravénás injekcióhoz

Az injekciós üveg 1 g por tartalmát fel kell oldani 5 ml injekcióhoz való vízben.

Az intravénás injekciót lassan, legalább 3-5 percen keresztül kell beadni.


Oldatok intravénás infúzióhoz

Az injekciós üveg 1 g por tartalmát fel kell oldani 5 ml injekcióhoz való vízben.

A kész oldatot tetszés szerinti mennyiségű izotóniás 0,9%-os nátrium-klorid oldathoz adva kell 15‑20 perc alatt infundálni.


Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.


Inkompatibilitások

Ampicillin és valamely aminoglikozid együttes alkalmazása esetén az antibiotikumokat nem szabad a fecskendőben, az infúziós tasakban vagy adagoló eszközben összekeverni, mert ez az aminoglikozid inaktiválódását eredményezheti.


A nemkívánatos kémiai reakciók kivédése érdekében az injektálásra vagy infundálásra szánt oldathoz nem szabad más gyógyszert adni. Amennyiben elkerülhetetlen, egyéb gyógyszereket (antibiotikumok) az ampicillin adagolása előtt vagy azt követően kell alkalmazni. Egyéb oldatokkal (pl. teljes vér, plazma, invertcukrok vagy dextránok) történő összekeverést kerülni kell.



8


1. A GYÓGYSZER NEVE


Standacillin 200 mg/ml por oldatos injekcióhoz



2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL


1 g ampicillin (1,0628 g ampicillin-nátrium formájában) injekciós üvegenként.



3. GYÓGYSZERFORMA


Por oldatos injekcióhoz.

Fehér, ill. krém árnyalatú, steril por.



4. KLINIKAI JELLEMZŐK


4.1 Terápiás javallatok


Ampicillinre érzékeny kórokozók okozta fertőzések bevezető kezelésére és súlyos fertőzések kezelésére, különösen, ha per os alkalmazás nem lehetséges.


Légúti infekciók:

  • felső légúti és fül-orr-gégészeti fertőzések, pl. sinusitis, otitis media, ill. kevert fertőzések;

  • alsó légúti fertőzések, mint az akut és krónikus bronchitis, pneumonia.

Bőr- és lágyrészfertőzések

Az urogenitalis rendszer fertőzései:

  • akut és krónikus pyelonephritis, pyelitis, cystitis, urethritis, prostatitis stb.;

  • gonorrhoea;

  • nőgyógyászati és kismedencei fertőzések, pl. abortus febrilis, adnexitis, salpingitis, endometritis, parametritis, pelveoperitonitis, gyermekágyi láz stb.

A gastrointestinalis rendszer fertőzései:

  • bakteriális diarrhoea, salmonellosis, shigellosis, typhus, parathypus;

  • a biliaris rendszer fertőzései (cholangiolitis, cholangitis, cholecystitis).

Akut és latens leptospirosis és listeriosis (amennyiben szükséges, gentamicinnel vagy kanamicinnel kombinálva), meningitis (amennyiben szükséges, klóramfenikollal kombinálva), endocarditis (pl. Enterococcus eredetű) aminoglikoziddal kombinálva, bakteriális meningitis.

Ampicillinre érzékeny kórokozók által kiváltott septikaemia

Az ampicillin sikerrel alkalmazható granuloma inguinale és leptospirosis kezelésére

Antibakteriális profilaxis: a fertőzések megelőzésére perioperatív szakban (posztoperatívan 24(-48) óráig).


Az antibakteriális szerek megfelelő alkalmazására vonatkozó hivatalos irányelveket figyelembe kell venni.


4.2 Adagolás és alkalmazás


Adagolás


Általános adagolási útmutató:

Az ajánlott adag felnőtteknek: naponta (1-)2 - 6 g.


Adagolás meningitis, septikaemia és egyéb súlyos fertőzések esetében:

300(-400) mg/ttkg/nap vagy 8-16 g/nap gyors intravénás infúzióban.


Bár a vér-agy gáton való penetráció a meningealis fertőzés gyógyulásával csökken, a meningitisben szenvedő betegek adagját nem kell csökkenteni.

Az igen érzékeny törzsek okozta fertőzésekben, ill. az olyan helyre lokalizálódó fertőzésekben, ahol magas gyógyszerkoncentráció érhető el, a fenti séma alsó értékeinek megfelelő napi adagokat lehet alkalmazni.


A napi adagot 2-4 egyenlő részre osztva kell beadni. Felnőtteknél a beadott legkisebb mennyiség ne legyen kevesebb, mint 1 g/nap.


Klinikai javulást mutató betegeknél a kezelés per os alkalmazandó aminopenicillin készítményekkel folytatható.


A kezelés időtartama

Az urogenitalis rendszer fertőzései: legalább 4-10 nap

Béta-hemolizáló Streptococcusok okozta fertőzések: legalább 10 nap

Pneumonia: 10-14 nap

Typhus: 14 nap

Endocarditis: 4-6 hét

Egyéb fertőzések: a klinikai gyógyulás vagy a bakteriológiai eradikáció után 48 óráig, ill. legfeljebb 7 napig a láz megszűnése és a klinikai javulás után


Vesekárosodás

Súlyos veseelégtelenségben szenvedő betegeknél az adagokat vagy az adagolási intervallumokat a csökkent veseclearance-hez kell igazítani. A súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél a 8 óránkénti 1 g adagot nem szabad túllépni. A 10 ml/perc alatti kreatinin-clearance-nél az adagolási intervallumot meg kell növelni 12-15 órára.


Kreatinin-clearance

Maradék nitrogén

Plazma kreatininszint

Parenteralis ampicillin dózis

30 ml/perc felett

50 mg%

2,0 mg%

standard dózis

30-20 ml/perc

50-80 mg%

2-4 mg%

a standard dózis 2/3-a

20 ml/perc

80 mg% felett

4 mg% felett

a standard dózis fele


Gyermekek és serdülők

Az ajánlott adag serdülőkorban: naponta (1-)2 - 6 g.

Az ajánlott adag gyermekeknek: (25-)50-100 mg/ttkg/nap.

Koraszülötteknek és újszülötteknek 25-50 mg/ttkg/nap adandó, és az adagokat vagy az adagolási intervallumokat a csökkent veseclearance-hez kell igazítani.


Az alkalmazás módja

Intravénás vagy intramuscularis injekció vagy intravénás infúzió formájában.


Csak frissen elkészített, tiszta oldat használható fel, melyet közvetlenül alkalmazás előtt készítettek el. Meg kell róla győződni, hogy a por teljesen feloldódott-e.

Az elkészített oldatot egyszerre kell beadni, nem lehet több részletben beadni.


Az intravénás injekciót lassan, legalább 3-5 perc alatt kell beadni.


A gyógyszer alkalmazás előtti feloldására vonatkozó utasításokat lásd a 6.6 pontban.


4.3 Ellenjavallatok


A készítmény hatóanyagával, béta-laktám antibiotikumokkal, pl. penicillinekkel és cefalosporinokkal szembeni túlérzékenység.


Az ampicillin nem alkalmazható mononucleosis infectiosában (Pfeiffer-féle mirigyláz), cytomegalovírus fertőzésekben vagy lymphoid leukémiában szenvedő betegeknél, mert gyakrabban fordulhatnak elő bőrtünetek.


4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések


A betegek figyelmét fel kell hívni az allergiás reakciók előfordulásának lehetőségére, és el kell magyarázni, hogy mennyire fontos, hogy az allergiás tünetek megjelenésére figyeljen, és azonnal jelezze kezelőorvosának.


Különös figyelmet kell fordítani azokra a betegekre, akik allergiás diathesisben, bronchialis asthmában vagy mycosisban szenvednek.


Béta-laktám antibiotikumokat szedő betegeknél beszámoltak súlyos, esetenként halálos kimenetelű túlérzékenységi (anafilaxiás) reakciókról. Bár az anafilaxiás reakciók gyakrabban fordulnak elő parenterális alkalmazás után, penicillineket orálisan szedő betegeknél is jelentkeztek. Ezen reakciók gyakrabban jelentkeznek olyan egyéneknél, akiknek kórelőzményében béta-laktám túlérzékenység szerepel.


Bőrt érintő, súlyos mellékhatásokat (SCAR), mint például Stevens–Johnson-szindrómát (SJS), toxicus epidermalis necrolysist (TEN), eosinophiliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakciót (DRESS) és akut generalizált exanthemás pustulosist (AGEP) jelentettek ampicillint kapó betegeknél (lásd 4.8 pont). Ha ezekre a reakciókra utaló jelek és tünetek jelentkeznek, azonnal le kell állítani az ampicillin adását, és alternatív kezelést kell mérlegelni.


Azonnali típusú allergiás reakciók, mint például az urticaria és anafilaxia esetén a gyógyszer adását azonnal fel kell függeszteni, és a betegeket a szokásos adrenalin-, antihisztamin- és kortikoszteroid‑kezelésben kell részesíteni.


Az antibiotikum önmagában cholangitis és cholecystitis kezelésére csak akkor alkalmas, ha az nem társul súlyos cholestasissal.


Csökkent vesefunkció esetén az ampicillin kiválasztása csökkent; ezért szükséges lehet a maximális napi dózis csökkentése, attól függően, hogy a funkciókiesés milyen mértékű (lásd 4.2 pont).


A nagy dózissal hosszú időn át kezelt betegek májfunkcióit ellenőrizni kell, és kórelőzményben szereplő vesekárosodás vagy bőrelváltozások esetén vizeletvizsgálat és vesefunkciós vizsgálat elvégzése javasolt. Rendszeres vérképvizsgálat javasolt a haemopoeticus rendszerben előforduló antitest-reakciók elsősorban a haemolyticus anaemia felismerésére.


A hosszan tartó kezelésnél rezisztens kórokozók és a gombák elszaporodása alakulhat ki. A gyógyszert infúzióban kapó betegeknél a tűszúrás helyét 48 óránként változtatni kell. Szekunder fertőzések a szokásos módon kezelendők.


Súlyos és elhúzódó hasmenésre panaszkodó betegeknél, az antibiotikum-kezeléshez társuló, potenciálisan életveszélyes pseudomembranosus colitis (véres-nyálkás, vizes széklet; tompa, diffúz vagy görcsös hasi fájdalom; láz és esetenként tenesmus) kialakulására gondolni kell. Ilyen esetekben az ampicillin-kezelést haladéktalanul fel kell függeszteni, és bakteriológiailag alátámasztott kezelést (pl. napi 4-szer 250 mg vankomicin per os) kell indítani. Perisztaltikát gátló készítmények adása ellenjavallt.


Ez a gyógyszer 65,8 mg nátriumot tartalmaz injekciós üvegenként, ami megfelel a WHO által ajánlott maximális napi 2 g nátriumbevitel 3% ának felnőtteknél.


4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók


Ampicillin és valamely aminoglikozid együttes alkalmazása esetén, az antibiotikumokat nem szabad a fecskendőben, az infúziós tasakban vagy adagoló eszközben összekeverni, mert ez az aminoglikozid inaktiválódását eredményezheti.


Az ampicilinhez hasonló penicillinek csak a proliferatív fázisban lévő mikroorganizmusokra hatnak, ezért nem kombinálhatók bakteriosztatikus hatású antibiotikumokkal. Megfelelő érzékenységi eredmények birtokában egyéb baktericid hatású antibiotikumokkal (cefalosporinok, aminoglikozidok) történő kombinált kezelés alkalmazható.


Probenecid egyidejű alkalmazása a renalis elimináció gátlása miatt magasabb és tartósabb plazmaszintek kialakulásához vezet. Ennek következtében a probenicid csökkentheti az ampicillin testszöveti megoszlását és diffúzióját.


Egyidejűleg allopurinol-kezelésben részesülő betegeknél bőrkiütés kialakulásának kockázata megnő.


Az ampicillin csökkentheti az atenolol vizeletbe történő kiválasztását.


Orális antikoagulánsok: a warfarin- vagy fenindion-kezelésben részesülő betegeknél az ampicillin megváltoztathatja az INR (International Normalized Ratio) értékét.


Vakcinák: az ampicillin együttes alkalmazása a typhus elleni orális vakcina hatásosságát csökkentheti.


Daganatellenes szerek: a metotrexát kiválasztása csökken.


Az ampicillin a vizelet papírkromatográfiás aminosav-meghatározását zavarhatja.

A vizeletcukor nem enzimatikus módszerrel történőmeghatározása álpozitív eredményt adhat.

Hasonlóan, az urobilinogén meghatározása is lehet téves.


4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás


Terhesség

Ezidáig nincs semmilyen bizonyíték a terhesség alatt adott ampicillin embriotoxikus, teratogén vagy mutagén hatására vonatkozóan. A korlátozott számú humán adatok alapján az ampicillint csak olyan esetekben szabad alkalmazni, amikor a kezelés feltétlenül javallt, valamint ha az előny-kockázat arányát a kezelőorvos megfontolta.


Szoptatás

Az ampicillin kiválasztódik az anyatejbe. Figyelembe kell venni, hogy a szoptatott csecsemő túlérzékennyé válhat (allergia kockázata), és az intestinalis flórája rezisztenssé válhat.


Termékenység

Nincs rendelkezésre álló adat.


4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre


Az ampicillin nem befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.


4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások


A mellékhatások felsorolása szervrendszerek és gyakoriság szerint történik és a következő konvenciókat használjuk:


Nagyon gyakori (1/10)

Gyakori (1/100 – <1/10)

Nem gyakori (1/1000 –<1/100)

Ritka (1/10 000 –<1/1000)

Nagyon ritka (<1/10 000)

Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).


Fertőző betegségek és parazitafertőzések

Nem ismert: A hosszan tartó és ismételt kezelés rezisztens kórokozókkal vagy élesztőgombákkal történő felülfertőződéshez vezethet.


Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek

Nagyon ritka: vérképváltozások, pl. thrombocytopenia, agranulocytosis, leukopenia és eosinophilia, anaemia, megnyúlt vérzési és protrombin-idő.

Ezek a jelenségek a kezelés megszakítását követően általában reverzibilisek.


Immunrendszeri betegségek és tünetek

Ritka: gyógyszer által kiváltott láz, laryngealis ödéma, szérumbetegség, allergiás vasculitis.

Nagyon ritka: anafilaxiás reakciók.

Nem ismert: összefüggés lehet a dermatophyták megjelenése és a penicillin között. Ennélfogva mycosisban szenvedő betegeknél már penicillin kezdeti alkalmazását követően sem lehet kizárni az ismételt alkalmazás utáni fellángolást.

Typhus, leptospirosis vagy syphilis kezelésekor a bakteriolízis következtében kialakulhat Jarisch‑Herxheimer reakció.


Idegrendszeri betegségek és tünetek

Nem ismert: központi idegrendszeri izgalom, myoclonus és görcsroham előfordulhat nagyon magas ampicillinszint mellett, amely kialakulhat pl. károsodott veseműködés vagy nagyon nagy adagok adása következtében.


Emésztőrendszeri betegségek és tünetek

Nem gyakori: a gastrointestinalis zavarok (hányinger, hányás, diarrhoea) a kezelés alatt rendszerint megszűnnek, és a legtöbbször nincs szükség a kezelés felfüggesztésére. Az intestinalis flóra a kezelés befejezése után rendszerint 3-5 napon belül normalizálódik. Ha a kezelés alatt diarrhoea alakul ki, akkor gondolni kell pseudomembranosus colitisre (lásd 4.4 pont).

Nem ismert: egyéb penicillinekhez hasonlóan, előfordulhat glossitis és stomatitis.


Máj- és epebetegségek, illetve tünetek

Ritka: egyéb béta-laktám antibiotikumokhoz hasonlóan, ritkán hepatitist és cholestaticus icterust jelentettek.

Nem ismert: a transzamináz-szintek átmeneti emelkedése lehetséges.


A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei

Gyakori: a tipikus „ampicillin” bőrkiütés rendszerint morbilliform/maculopapularis, és a kezelés megkezdése után 8-10 nappal jelentkezik. Ampicillin ismételt alkalmazásakor 2-3 nap múlva jelenik meg. Rendszerint néhány napon belül megszűnik, akkor is, ha a kezelés folytatódik.

Gyakrabban fordul elő bőrkiütés azoknál a betegeknél, akiknek vírusfertőzésük van, veseműködésük károsodott, illetve a napi 6 g feletti adagok mellett.

Ritka: Lyell-szindróma (toxicus epidermalis necrolysis (TEN)), Stevens–Johnson-szindróma.

Nagyon ritka: angioödéma (túlérzékenységi reakció), exfoliatív dermatitis, erythema multiforme.

Nem ismert: Bőrt érintő, súlyos mellékhatásokat jelentettek, beleértve az eosinophiliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakciót (DRESS), és az akut generalizált exanthemás pustulosist (AGEP) béta-laktám antibiotikumokkal kapcsolatban. (lásd 4.4 pont).


A csont-és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei

Nagyon ritka: arthralgia.


Vese- és húgyúti betegségek és tünetek

Nagyon ritka: interstitialis nephritis.

Ritka: crystalluria (nagy adag intravénás beadásakor).


Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók

Nagyon ritka: láz.


Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.


4.9 Túladagolás


Tünetek

Az aminopenicillinek túladagolása egyedi esetekben urológiai tüneteket – mint például haematuria és crystalluria, haemorrhagiás cystitis, interstitialis nephritis, oliguria, hyperkalaemia és/vagy vesekárosodás – okoz, amelyek reverzibilisek, és maradandó károsodást nem okoznak.

Magas liquor-koncentrációk esetén neurológiai tünetek, - beleértve a görcsrohamokat is -, előfordulhatnak.


Kezelés

Túladagolás esetén az életjelek gondos monitorozása és az előforduló tünetek kezelése javasolt. Nincs specifikus antidotum.

Az ampicillin a vérkeringésből hemodialízissel eltávolítható.



5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK


5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok


Farmakoterápiás csoport: béta-laktám antibiotikumok, széles spektrumú penicillinek

ATC kód: J01CA01


Hatásmechanizmus

Az ampicillin szélesspektrumú baktericid hatású, az aminopenicillinek csoportjába tartozó penicillin. Más penicillinekhez és cefalosporinokhoz hasonlóan hatását a sejtfalszintézis gátlásával éri el.


Hatásspektrum

Az ampicillin széles hatásspektrumot mutat mind a Gram-pozitív, mind a Gram-negatív kórokozókkal szemben. Az ampicillin spektruma a klinikailag releváns kórokozókat lefedi, mint az Escherichia coli, Proteus mirabilis, Salmonellák, Shigellák és Haemophylus influenzae. Az ampicillin hatása kiterjed továbbá valamennyi olyan kórokozóra, amely a penicillin G spektrumába tartozik, pl. az A-, B-, C-, G-, H-, L- és M-csoportba tartozó Streptococcusok, Streptococcus pneumoniae, D-csoportba tartozó Streptococcusok (Enterococcusok), penicillinázt nem termelő Staphylococcusok, valamint a Neisseria, Brucella, Erysipelothrix rhusiopathiae, Corynebacteriumok, Bacillus anthracis, Actinomycesek, Streptobacilusok, Spirillum minus, Pasteurella multocida, Listeria és Spirochaeta rendbe tartozó kórokozók (mint Leptospira, Treponema, Borrelia és egyebek) éppen úgy, mint számos anaerob kórokozó, beleértve Peptococcusok, Peptostreptococcusok, Clostridiumok, Fusobacteriumok stb.


Rezisztencia

Teljesen rezisztens (primer rezisztencia) a Bacteroides fragilis, Klebsiella, Enterobacter, Proteus vulgaris, Proteus rettgeri és Proteus morganii, Pseudomonas aeruginosa és Serratia marcescens. Az ampicillin nem hatásos béta-laktamáz-(penicillináz-)termelő Staphylococcusokkal szemben.


5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok


Felszívódás

A szérum-csúcskoncentráció az intramuscularis beadást követően 1 órával alakul ki.


Eloszlás

A gyógyszer jól diffundál a testszövetekbe és testfolyadékokba, beleértve a gyulladásos exsudatumokat is. A cerebrospinalis folyadékban mért szint csak meningealis gyulladás esetén lesz terápiás szempontból megfelelő. A plazmafehérjékhez kötődése kismértékű (kb. 15%), és zavartalan májműködésű betegeknél magas biliaris koncentrációt ér el.


Elimináció

Az elimináció túlnyomórészt renalis úton zajlik. Az eliminációs felezési idő 1-2 óra. A beadott adag nagy része (kb. 70%) a vizeletben terápiásan aktív formában jelenik meg.


Az ampicillin hemodialízissel jól, peritonealis dialízissel nem távolítható el.


5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei


A hagyományos – farmakológiai biztonságossági, ismételt adagolású dózistoxicitási, genotoxicitási, karcinogenitási, reprodukcióra kifejtett toxicitási – vizsgálatokból származó nem klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható.

A hagyományos in vitro tesztek és állatkísérletek nem mutatták az ampicillin teratogén vagy mutagén hatását.

A karcinogén, mutagén és fertilitást befolyásoló hatásokra vonatkozóan szisztémás, hosszú idejű preklinikai vizsgálatokat ampicillin vonatkozásában nem végeztek.



6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK


6.1 Segédanyagok felsorolása


Nincsen.


6.2 Inkompatibilitások


A nemkívánatos kémiai reakciók kivédése érdekében az injektálásra vagy infundálásra szánt oldathoz nem szabad más gyógyszert adni. Amennyiben elkerülhetetlen, egyéb gyógyszereket (antibiotikumok) az ampicillin adagolása előtt vagy azt követően kell alkalmazni. Egyéb oldatokkal (pl. teljes vér, plazma, invertcukrok vagy dextránok) történő összekeverést kerülni kell.


6.3 Felhasználhatósági időtartam


3 év

Az elkészített oldatot azonnal fel kell használni.


6.4 Különleges tárolási előírások


Legfeljebb 25 ºC-on tárolandó.

A gyógyszer feloldás utáni tárolására vonatkozó előírásokat lásd a 6.3 pontban.


6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése


1,0628 g por rolnizott alumínium kupakkal és gumidugóval lezárt, színtelen injekciós üvegbe töltve.

100 db injekciós üveg dobozban.


6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk


Kizárólag tiszta, közvetlenül az alkalmazást megelőzően elkészített oldat használható.

Meg kell győződni arról, hogy a por teljes mértékben feloldódott.

Az elkészített oldatot egyszerre kell be adni, nem lehet több részletben beadni.


Oldatok intramuscularis injekcióhoz

Az injekciós üveg 1 g por tartalmát fel kell oldani 5 ml injekcióhoz való vízben.

Ha az intramuscularis injekció fájdalmas, az oldathoz 0,5%-os prokain-hidroklorid oldatot lehet adni.


Oldatok intravénás injekcióhoz

Az injekciós üveg 1 g por tartalmát fel kell oldani 5 ml injekcióhoz való vízben.

Az intravénás injekciót lassan, legalább 3-5 percen keresztül kell beadni.


Oldatok intravénás infúzióhoz

Az injekciós üveg 1 g por tartalmát fel kell oldani 5 ml injekcióhoz való vízben.

A kész oldatot tetszés szerinti mennyiségű, izotóniás 0,9%-os nátrium-klorid oldathoz adva kell 15‑20 perc alatt infundálni.


Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.


Megjegyzés: (egy kereszt)

Osztályozás: II. csoport

Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).



7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA


Sandoz GmbH

Biochemiestrasse 10., A-6250 Kundl

Ausztria



8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)


OGYI-T-5601/01 (100 db)



9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA


A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 1997. április 17.

A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2009. december 31.



10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA


2024. október 8.


Forrás

Az adatok forrása: OGYÉI Gyógyszeradatbázis

Gyógyszer adatai
  • Hatóanyag ampicillin
  • ATC kód J01CA01
  • Forgalmazó Sandoz GmbH
  • Nyilvántartási szám OGYI-T-05601
  • Jogalap Generikus
  • Engedélyezés dátuma 1997-01-01
  • Állapot TK
  • Kábítószer / Pszichotróp nem