1. A GYÓGYSZER NEVE

Tavanic 500 mg filmtabletta

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

500 mg levofloxacint tartalmaz (levofloxacin-hemihidrát formájában) tablettánként.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Filmtabletta.

Halvány sárgásfehér vagy rózsaszínes-fehér, bemetszéssel ellátott filmtabletta.

A filmtabletta egyenlő adagokra osztható.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

A Tavanic filmtabletta felnőttek kezelésére javallott az alábbi fertőzésekben (lásd 4.4 és 5.1 pont):

• akut pyelonephritis és szövődményes húgyúti fertőzések (lásd 4.4 pont);

• krónikus bakteriális prostatitis;

• anthrax-inhaláció: posztexpozíciós prophylaxis és kuratív kezelés (lásd 4.4 pont).

Az alábbi javallatokban a Tavanic filmtabletta csak abban az esetben alkalmazható, ha a fertőzés kezelésére általánosan javasolt egyéb antibakteriális szerek nem tekinthetők megfelelőnek:

• akut bakteriális sinusitis;

• krónikus obstruktív tüdőbetegség – a bronchitist is beleértve – akut exacerbációja;

• területen szerzett pneumonia;

• szövődményes bőr- és lágyrészfertőzések;

• szövődménymentes cystitis (lásd 4.4 pont).

A Tavanic filmtabletta a kezelés befejezésére is alkalmazható olyan betegeknél, akiknél javulás mutatkozik a kezdeti intravénás levofloxacin-kezelést követően.

Figyelembe kell venni az antibakteriális szerek megfelelő alkalmazására vonatkozó hivatalos irányelveket.

4.2 Adagolás és alkalmazás

A Tavanic filmtablettát napi egy vagy két alkalommal kell bevenni. Az adagolás a fertőzés típusától és súlyosságától, valamint a feltételezett kórokozó érzékenységétől függ.

A Tavanic filmtabletta a kezelés befejezésére is alkalmazható olyan betegeknél, akiknél javulás mutatkozik a kezdeti intravénás levofloxacin-kezelést követően. Mivel a parenterális, illetve a per os gyógyszerforma bioekvivalens, ugyanaz az adag alkalmazható.

Adagolás

A Tavanic filmtabletta adagolására vonatkozóan az alábbi javaslatok adhatók:

Adagolás normál veseműködésű betegek esetén (kreatinin-clearance > 50 ml/perc)

Javallatok	Napi adagolás (súlyosságtól függően)	A kezelés időtartama (súlyosságtól függően)
Akut bakteriális sinusitis	500 mg naponta egyszer	10-14 nap
Krónikus obstruktív tüdőbetegség – a bronchitist is beleértve –akut exacerbációja	500 mg naponta egyszer	7-10 nap
Területen szerzett pneumonia	500 mg naponta egyszer vagy kétszer	7-14 nap
Akut pyelonephritis	500 mg naponta egyszer	7-10 nap
Szövődményes húgyúti fertőzések	500 mg naponta egyszer	7-14 nap
Szövődménymentes cystitis	250 mg naponta egyszer	3 nap
Krónikus bakteriális prostatitis	500 mg naponta egyszer	28 nap
Szövődményes bőr- és lágyrészfertőzések	500 mg naponta egyszer vagy kétszer	7-14 nap
Anthrax-inhaláció	500 mg naponta egyszer	8 hét

Különleges betegcsoportok

Károsodott veseműködés (kreatinin-clearance  50 ml/perc)

	Adagolás
	250 mg/24 óra	500 mg/24 óra	500 mg/12 óra
Kreatinin-clearance	első adag 250 mg	első adag 500 mg	első adag 500 mg
50-20 ml/perc	majd: 125 mg/24 óra	majd: 250 mg/24 óra	majd: 250 mg/12 óra
19-10 ml/perc	majd: 125 mg/48 óra	majd: 125 mg/24 óra	majd: 125 mg/12 óra
<10 ml/perc (beleértve a hemodialízist és a CAPD-t is)1	majd: 125 mg/48 óra	majd: 125 mg/24 óra	majd: 125 mg/24 óra

¹Hemodialízist vagy folyamatos ambulánsan végzett peritonealis dialízist (CAPD) követően kiegészítő adag alkalmazása nem szükséges.

A 125 mg/12 óra, a 125 mg/24 óra és a 125 mg/48 óra dózis ezzel a készítménnyel nem biztosítható. Ilyen esetekben más levofloxacin-tartalmú készítményt kell alkalmazni.

Májkárosodás

Mivel a levofloxacin nem metabolizálódik a májban szignifikáns mennyiségben, és a kiválasztása elsősorban a vesén keresztül történik, dózismódosítás nem szükséges.

Idősek

A vesefunkciók miatti megfontolásokon kívül időseknél nincs szükség dózismódosításra (lásd 4.4 pont „Íngyulladás és ínszakadás” és a „QT-intervallum megnyúlása”).

Gyermekek és serdülők

A Tavanic filmtabletta ellenjavallt gyermekeknél vagy növésben lévő serdülőknél (lásd 4.3 pont).

Az alkalmazás módja

A Tavanic filmtablettát szétrágás nélkül, elegendő mennyiségű folyadékkal kell bevenni. A tabletta az adag nagyságától függően a tablettán lévő bemetszés mentén kettéosztható.

A tabletta étkezés közben vagy az étkezések közti időszakban is bevehető. A Tavanic filmtablettát vas-sók, cink-sók, magnézium- vagy alumínium-tartalmú savlekötők, didanozin (csak alumínium- vagy magnéziumtartalmú puffert tartalmazó didanozin-készítmények esetén) vagy szukralfát alkalmazása előtt vagy után legalább két órával kell bevenni, mivel ezek a felszívódást csökkenthetik (lásd 4.5 pont).

4.3 Ellenjavallatok

A levofloxacin-tartalmú filmtabletta alkalmazása tilos:

• a levofloxacinnal vagy bármely más kinolonnal, vagy a készítmény 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenységben szenvedő betegeknél,

• epilepsziában szenvedő betegeknél,

• azon betegeknél, akiknek az anamnézisében fluorokinolonok alkalmazásával összefüggésbe hozható ínbetegségek szerepelnek,

• gyermekeknél vagy növésben lévő serdülőknél,

• terhesség alatt,

• szoptató nőknél.

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

A levofloxacin alkalmazását el kell kerülni azoknál a betegeknél, akik korábban kinolon- vagy fluorokinolontartalmú készítmények alkalmazásakor súlyos mellékhatást tapasztaltak (lásd 4.8 pont). Ilyen betegeknél csak egyéb kezelési lehetőségek hiányában és az előny/kockázat gondos értékelését követően szabad levofloxacin-kezelést kezdeni (lásd még 4.3 pont).

Rezisztencia kockázata

A meticillin-rezisztens S. aureus nagy valószínűséggel keresztrezisztenciát mutat a fluorokinolonokkal, beleértve a levofloxacint is. Ezért a levofloxacin adása nem ajánlott ismert vagy feltételezett MRSA-fertőzések kezelésére, kivéve, ha a laboratóriumi eredmények megerősítették, hogy a kórokozó érzékeny a levofloxacinra (amennyiben az MRSA-fertőzés kezelésére általánosan javasolt antibakteriális szerek nem tekinthetők megfelelőnek).

A levofloxacin alkalmazható megfelelően diagnosztizált akut bakteriális sinusitis és krónikus bronchitis akut exacerbációja esetén is.

Az E. coli – a húgyúti fertőzésekért leggyakrabban felelős kórokozó – fluorokinolonrezisztenciája változó mértékű az Európai Unió területén. Ezért a kezelésnél a helyi viszonyoknak megfelelő, fluorokinolonokra vonatkozó E. coli-rezisztenciagyakoriságot kell figyelembe venni.

Anthrax-inhaláció:

A humán vonatkozásban történő alkalmazás a Bacillus anthracis in vitro érzékenységi adatain, állatkísérletes adatokon és korlátozott mennyiségű humán vizsgálati adaton alapul. A kezelőorvosnak a nemzeti és/vagy a nemzetközi terápiás irányelveknek megfelelően kell eljárni anthrax-fertőzés kezelése esetén.

Hosszan tartó, rokkantságot okozó és potenciálisan irreverzibilis súlyos gyógyszermellékhatások

Kinolonokkal és fluorokinolonokkal kezelt betegeknél nagyon ritkán különböző – esetenként több – szervrendszert (csont- és izomrendszer, idegrendszer, pszichiátriai kórképek és érzékszervek) érintő, a beteg életkorától és eleve fennálló kockázati tényezőitől függetlenül fellépő, hosszan fennálló (hónapokig vagy évekig tartó), rokkantságot okozó és potenciálisan irreverzibilis súlyos gyógyszermellékhatások eseteiről számoltak be. A levofloxacin alkalmazását bármilyen súlyos mellékhatásra jellemző jel vagy tünet első jelentkezésekor azonnal le kell állítani, és a betegnek azt kell javasolni, hogy tanácsért forduljon a gyógyszert felíró orvoshoz.

Íngyulladás és ínszakadás

Az íngyulladás és az ínszakadás (különösen – de nem kizárólag – az Achilles-íné) már a kinolon vagy fluorokinolonkezelés megkezdését követő 48 órán belül jelentkezhet, néha mindkét oldalon, és a kezelés abbahagyását követően hónapokkal később is jelentették előfordulását. Az íngyulladás és az ínszakadás kockázata nagyobb a levofloxacin 1000 mg-os napi adagjával kezelt betegeknél, idősebb betegeknél, vesekárosodásban szenvedő betegeknél, szervtranszplantáción átesett betegeknél, illetve egyidejűleg kortikoszteroidokkal kezelt betegek esetében. Kortikoszteroidok egyidejű alkalmazása ezért kerülendő.

A levofloxacin-kezelést a tendinitis első jeleinek (például fájdalmas duzzanat, gyulladás) jelentkezésekor le kell állítani, és más kezelést kell megfontolni. Az érintett végtagot megfelelően kezelni kell (például immobilizáció). Tendinopathia tüneteinek jelentkezésekor kortikoszteroidok nem alkalmazhatók.

Clostridium difficile által okozott infekció

A levofloxacinnal történő kezelés során vagy azt követően (akár a kezelés után több héttel) jelentkező hasmenés, főleg, ha az súlyos mértékű, folyamatosan fennálló és/vagy véres, Clostridium difficile okozta betegség (Clostridium difficile-associated disease, CDAD) tünete lehet. A CDAD súlyossága az enyhétől az életveszélyes állapotig terjedhet, a legsúlyosabb formája a pseudomembranosus colitis (lásd 4.8 pont). Ezért fontos, hogy azoknál a betegeknél, akiknél a levofloxacinnal történő kezelés folyamán vagy azt követően súlyos hasmenés alakul ki, vegyék figyelembe a pseudomembranosus colitis gyanúját.

Amennyiben CDAD gyanúja merül fel, vagy megerősítésre kerül, a levofloxacin adását azonnal abba kell hagyni, és a beteget haladéktalanul megfelelő kezelésben kell részesíteni. Ebben a klinikai állapotban a bélműködést gátló gyógyszerek alkalmazása ellenjavallt.

Görcsrohamokra hajlamos betegek

A kinolonok csökkenthetik az agyi görcsküszöböt, ezáltal görcsrohamot indukálhatnak. Anamnézisben szereplő epilepszia esetén a levofloxacin alkalmazása ellenjavallt (lásd 4.3 pont). Egyéb kinolonszármazékokhoz hasonlóan a levofloxacin csak fokozott elővigyázatossággal alkalmazható görcsrohamra való hajlam esetén, vagy az agyi görcsküszöböt csökkentő hatóanyagokkal (mint pl. a teofillinnel) együtt (lásd 4.5 pont). Konvulzív görcsrohamok kialakulása esetén (lásd 4.8 pont) a levofloxacin-kezelést le kell állítani.

Glükóz-6-foszfát-dehidrogenáz-hiányban szenvedő betegek

A látens vagy manifeszt glükóz‑6-foszfát-dehidrogenáz-hiányban szenvedő betegek hajlamosak lehetnek hemolitikus reakciók kialakulására kinolon típusú antibakteriális készítménnyel történő kezelés esetén, ezért ha ezeknél a betegeknél levofloxacint kell alkalmazni, a hemolízis lehetséges előfordulását monitorozni kell.

Vesekárosodásban szenvedő betegek

Mivel a levofloxacin főként a vesén át választódik ki, vesekárosodás esetén a Tavanic filmtabletta adagját módosítani kell (lásd 4.2 pont).

Túlérzékenységi reakciók

A levofloxacin okozhat súlyos, potenciálisan halálos kimenetelű túlérzékenységi reakciókat (pl. az angioödémától egészen az anaphylaxiás sokkig), esetenként az első adag bevételét követően (lásd 4.8 pont). A betegeknek ilyen esetben azonnal fel kell függeszteni a kezelést, és azonnal fel kell keresniük a kezelőorvosukat vagy az ügyeletes orvost, aki majd a szükséges óvintézkedéseket megteszi.

Bőrt érintő, súlyos mellékhatások

Bőrt érintő, súlyos mellékhatásokat, köztük toxikus epidermális necrolysist (TEN: más néven Lyell‑szindróma), Stevens–Johnson-szindrómát (SJS), és eosinophiliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakciót (DRESS‑szindróma) jelentettek a levofloxacin alkalmazásával kapcsolatban, amelyek életveszélyesek vagy halálos kimenetelűek is lehetnek (lásd 4.8 pont). A gyógyszer rendelésekor tájékoztatni kell a betegeket a súlyos bőrreakciók jeleiről és tüneteiről, és ezek kialakulását szorosan monitorozni kell. Amennyiben ilyen reakciók kialakulására utaló jeleket vagy tüneteket észlelnek, a levofloxacin-kezelést azonnal le kell állítani, és mérlegelni kell az alternatív kezelési mód alkalmazását. Ha a betegnél a levofloxacin alkalmazásakor olyan súlyos reakció jelentkezik, mint például SJS, TEN vagy DRESS‑szindróma, akkor ez a beteg soha többé nem kezelhető levofloxacinnal.

A glükózanyagcsere zavarai

Mint minden kinolonnál, ennél a hatóanyagnál is jelentettek – leggyakrabban időseknél előforduló – vércukorszint-zavarokat, beleértve egyaránt a hypoglykaemiát és a hyperglykaemiát, ami rendszerint olyan diabeteses betegeknél fordult elő, akik egyidejűleg orális antidiabetikumot (pl. glibenklamid) vagy inzulint kapnak. Beszámoltak hypoglykaemiás kóma esetekről. Diabeteses betegeknél a vércukorszint gondos monitorozása ajánlott (lásd 4.8 pont).

A Tavanic-kezelést azonnal abba kell hagyni, ha a beteg vércukor-rendellenességet észlel. Ilyen esetben megfontolandó alternatív, nem fluorokinolon antibakteriális kezelés alkalmazása.

A fényérzékenység megelőzése

Fényérzékenységet jelentettek levofloxacin alkalmazásakor (lásd 4.8 pont). A fényérzékenység kialakulásának megelőzése érdekében ajánlott, hogy a betegek feleslegesen ne tegyék ki magukat erős napsütésnek vagy mesterséges UV-sugárzásnak (pl. kvarclámpa, szolárium) a kezelés alatt, és azt követően 48 óráig.

K-vitamin-antagonistával történő egyidejű kezelés

Mivel a levofloxacinnal és K-vitamin-antagonistával (pl. warfarin) egyidejűleg kezelt betegeknél előfordulhat a koagulációs értékek (PT/INR) emelkedése és/vagy vérzés, ezért ezen gyógyszerek egyidejű alkalmazása esetén a koagulációs értékeket ellenőrizni kell (lásd 4.5 pont).

Pszichotikus reakciók

A kinolonkezelésben – beleértve a levofloxacint is – részesülő betegek esetén pszichotikus reakciókat jelentettek. Nagyon ritka esetekben ezek öngyilkossági gondolatokig és önveszélyes magatartásig súlyosbodtak, akár egyetlen levofloxacin-adag bevételét követően is (lásd 4.8 pont). Amennyiben a betegnél ilyen reakciók alakulnak ki, ezeknek a reakcióknak első jeleinél a levofloxacin-kezelést meg kell szakítani és a betegnek kezelőorvosához kell fordulnia. Megfontolandó alternatív, nem fluorokinolon antibakteriális kezelés alkalmazása, és a szükséges óvintézkedéseket meg kell tenni. Elővigyázatosság szükséges, ha a levofloxacint pszichotikus betegeknek, illetve olyan betegeknek adják, akiknek az anamnézisében pszichiátriai betegség szerepel.

QT-intervallum megnyúlása

Körültekintés szükséges, ha a fluorokinolonokat, így a levofloxacint is, olyan betegeknél alkalmazzák, akiknél igazoltan jelen vannak a QT‑intervallum megnyúlásának kockázati tényezői, mint pl.:

• veleszületett hosszú QT-szindróma

• egyidejűleg alkalmazott, bizonyítottan a QT-intervallum megnyúlását eredményező hatóanyagok (pl. IA és III. osztályú antiaritmikumok, triciklusos antidepresszánsok, makrolidok, antipszichotikumok)

• nem korrigált elektrolit-egyensúlyzavar (pl. alacsony kálium- és magnéziumszint)

• szívbetegségek (pl. szívelégtelenség, myocardialis infarctus, bradycardia).

Az idősek és a nők érzékenyebbek lehetnek a QTc megnyúlását eredményező gyógyszerekre, ezért elővigyázatossággal kell eljárni a fluorokinolonok, így a levofloxacin alkalmazásakor is ezeknél a betegcsoportoknál. (lásd 4.2 pont Idősek, és 4.5, 4.8, 4.9 pont.)

Perifériás neuropathia

A kinolonokkal és fluorokinolonokkal kezelt betegeknél szenzoros vagy szenzomotoros polyneuropathiás eseteket jelentettek, amelyek paraesthesiát, hypaesthesiát, dysaesthesiát vagy gyengeséget okoztak. A levofloxacin-kezelésben részesülő betegek figyelmét fel kell hívni arra, hogy amennyiben neuropathia tünetei – például fájdalom, égő érzés, bizsergés, zsibbadás vagy gyengeség – jelentkeznek, a potenciálisan irreverzibilis állapot kialakulásának megelőzése érdekében tájékoztassák erről kezelőorvosukat, mielőtt folytatnák a kezelést (lásd 4.8 pont).

Hepatobiliaris rendellenességek

Levofloxacin-kezelésben részesülő betegek esetén akár halálos kimenetelű májelégtelenséghez vezető májnekrózis kialakulásáról is beszámoltak, elsősorban olyan esetekben, amikor a beteg súlyos, egyéb megbetegedésben szenvedett, pl. szepszis (lásd 4.8 pont). A betegeket figyelmeztetni kell, hogy szakítsák meg a kezelést és keressék fel kezelőorvosukat, amennyiben májrendellenességre utaló jelek vagy tünetek jelentkeznek, mint pl. étvágytalanság, icterus, sötét vizelet, bőrviszketés, hasi érzékenység.

Myasthenia gravis súlyosbodása

A fluorokinolonok, beleértve a levofloxacint is, neuromuszkuláris blokkoló hatással rendelkeznek, ezért myasthenia gravisban szenvedő betegeknél súlyosbíthatják az izomgyengeséget. A forgalomba hozatalt követően súlyos mellékhatásokat, beleértve a halált és a légzéstámogatást igénylő eseteket is, összefüggésbe hoztak a fluorokinolon alkalmazásával myasthenia gravisban szenvedő betegeknél. A levofloxacin alkalmazása nem ajánlott olyan betegeknél, akiknek az anamnézisében myasthenia gravis szerepel.

Látási rendellenességek

Amennyiben a látás romlása vagy bármilyen más, a szemekre gyakorolt hatás tapasztalható, azonnali szemész szakorvosi konzultáció szükséges (lásd 4.7 és 4.8 pont).

Felülfertőződés

A levofloxacin, különösen hosszú távú alkalmazása esetén, a rezisztens kórokozók elszaporodását okozhatja. Amennyiben a kezelés folyamán felülfertőződés történik, megfelelő intézkedéseket kell tenni.

Laboratóriumi értékekre kifejtett hatás

Az opiátok kimutatása levofloxacinnal kezelt beteg vizeletéből álpozitív eredményt mutathat. Specifikusabb módszerekre lehet szükség a pozitív opiáteredmény megerősítésére.

A levofloxacin gátolhatja a Mycobacterium tuberculosis szaporodását, ezért álnegatív eredményt adhat a tuberculosis bakteriológiai diagnosztizálása esetén.

Aortaaneurysma és -dissectio és szívbillentyűhiba okozta regurgitatio/billentyűelégtelenség

Az epidemiológiai vizsgálatok a fluorokinolonok bevételét követően az aortaaneurysma és aortadissectio, valamint az aorta- és a mitralis billentyű regurgitatiójának fokozott kockázatáról számoltak be, különösen időseknél. Fluorokinolon-kezelésben részesülő betegeknél beszámoltak az aortaaneurysma és -dissectio bekövetkeztéről, amelyek néha rupturával (egyes esetekben halálos kimenetellel) jártak, valamint a szívbillentyűhiba miatti regurgitatióról, illetve billentyűelégtelenségről (lásd 4.8 pont).

Ezért a fluorokinolonokat kizárólag gondos előny-kockázat értékelést és más terápiás lehetőségek mérlegelését követően szabad csak alkalmazni, ha a beteg családi anamnézise pozitív az aneurysma vagy veleszületett szívbillentyű-betegség tekintetében, továbbá a már meglévő aortaaneurysmával és/vagy aortadissectióval vagy szívbillentyű-betegséggel diagnosztizált betegeknél, illetve a következőkre hajlamosító egyéb kockázati tényezők vagy betegségek esetén:

• mind aortaaneurysma, mind -dissectio és szívbillentyűhiba miatti regurgitatio/billentyűelégtelenség (pl.: kötőszöveti rendellenességek, mint Marfan-szindróma vagy Ehlers–Danlos-szindróma, Turner-szindróma, Behcet-kór, hypertonia, rheumatoid arthritis) vagy emellett

• aortaaneurysma és -dissectio (pl.: vascularis rendellenességek, mint Takayasu-artheritis, óriássejtes artheritis, vagy ismert atherosclerosis, vagy Sjögren-szindróma) vagy emellett

• szívbillentyűhiba miatti regurgitatio/billentyűelégtelenség (pl.: infektív endocarditis).

Az aortaaneurysma és -dissectio és a billentyűk rupturájának kockázata fokozódhat az egyidejűleg szisztémás kortikoszteroidokkal kezelt betegeknél is.

Hirtelen hasi, mellkasi vagy hátfájdalom esetén a betegeknek azt kell tanácsolni, hogy azonnal forduljanak egy sürgősségi osztályon dolgozó orvoshoz.

A betegeket figyelmeztetni kell arra, hogy akut dyspnoe, újonnan jelentkező palpitatio, illetve a has vagy az alsó végtagok ödémájának kialakulása esetén haladéktalanul forduljanak orvoshoz.

Akut pancreatitis

Akut pancreatitis kialakulása lehetséges levofloxacint szedő betegeknél. A betegeket tájékoztatni kell az akut pancreatitis jellegzetes tüneteiről. Hányinger, rossz közérzet, hasi diszkomfort, akut hasi fájdalom vagy hányás jelentkezése esetén a betegek azonnali orvosi kivizsgálása szükséges. Akut pancreatitis gyanúja esetén a levofloxacin alkalmazását abba kell hagyni; diagnózisa esetén a levofloxacint nem szabad újra alkalmazni. Körültekintően kell eljárni olyan betegek esetében, akiknek az anamnézisében pancreatitis szerepel (lásd 4.8 pont).

Nátriumtartalom

A készítmény kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz tablettánként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Egyéb gyógyszerek hatása a Tavanic filmtablettára

Vastartalmú sók, cinktartalmú sók, magnézium- vagy alumíniumtartalmú antacidumok, didanozin

Vastartalmú sók, magnézium- vagy alumíniumtartalmú antacidumok, vagy didanozin (csak alumínium- vagy magnéziumtartalmú puffert tartalmazó tartalmazó didanozin-készítmények esetén) Tavanic filmtablettával való együttes alkalmazásakor a levofloxacin felszívódása jelentősen csökken. A fluorokinolonok cinktartalmú multivitamintablettákkal való együttadása esetén csökkentik azok felszívódását.

Két vagy három vegyértékű kationokat tartalmazó készítmények, mint a vastartalmú sók, ill. a magnézium- vagy alumíniumtartalmú antacidumok, vagy didanozin (csak alumínium- vagy magnéziumtartalmú puffert tartalmazó didanozin-készítmények esetén) alkalmazása a Tavanic filmtabletta bevételét megelőző vagy azt követő 2 órában nem javasolt (lásd 4.2 pont). Kalciumsók csak kismértékben hatnak a levofloxacin szájon át történő bevételt követő felszívódására.

Szukralfát

Szukralfáttal való egyidejű alkalmazáskor a Tavanic filmtabletta biohasznosulása jelentős mértékben csökken. Amennyiben a beteg szukralfát- és Tavanic-kezelésben egyaránt részesül, a szukralfátot leghelyesebb a Tavanic filmtabletta után 2 órával bevenni (lásd 4.2 pont).

Teofillin, fenbufén, illetve hasonló nem-szteroid gyulladásgátló készítmények

Egy klinikai vizsgálat során a levofloxacin és a teofillin között fellépő farmakokinetikai kölcsönhatást nem észleltek. A kinolonok teofillinnel, nem-szteroid gyulladásgátlókkal vagy egyéb, az agyi görcsküszöböt csökkentő gyógyszerekkel való egyidejű alkalmazásakor azonban az agyi görcsküszöb kifejezett csökkenése fordulhat elő.

A levofloxacin koncentrációi fenbufén jelenlétében kb. 13%-kal magasabbak voltak, mint önmagában való alkalmazásakor.

Probenecid és cimetidin

A probenecid és a cimetidin statisztikailag szignifikáns hatással volt a levofloxacin eliminációjára. A levofloxacin renalis clearance-ét a cimetidin (24%-kal) és a probenecid (34%-kal) is csökkentette. Ennek oka, hogy mindkét hatóanyag képes gátolni a levofloxacin renalis tubularis szekrécióját. A vizsgálatban alkalmazott adagok esetén azonban a statisztikailag szignifikáns kinetikai különbségeknek valószínűleg nincs klinikai jelentőségük.

A renalis tubularis szekréciót befolyásoló hatóanyagok, mint a probenecid és a cimetidin levofloxacinnal való egyidejű alkalmazásakor óvatosság szükséges, különösen vesekárosodásban szenvedő betegek esetén.

Egyéb fontos adatok

Klinikai farmakológiai vizsgálatok szerint a levofloxacin farmakokinetikája nem változott klinikailag jelentős mértékben, amikor a levofloxacint a következő hatóanyagokkal együttesen alkalmazták: kalcium‑karbonát, digoxin, glibenklamid, ranitidin.

A Tavanic filmtabletta hatása egyéb gyógyszerekre

Ciklosporin

A ciklosporin felezési ideje levofloxacinnal való együttes alkalmazás esetén 33%-kal nőtt.

K-vitamin-antagonisták

Levofloxacinnal és K-vitamin-antagonistával (pl. warfarin) egyidejűleg kezelt betegek esetében beszámoltak a koagulációs értékek (PT/INR) emelkedéséről és/vagy vérzésről, amely súlyos is lehet. Ezért K-vitamin-antagonista egyidejű alkalmazása esetén a koagulációs értékeket monitorozni kell (lásd 4.4 pont).

QT-intervallum megnyúlását okozó gyógyszerek

Fokozott óvatossággal kell alkalmazni a fluorokinolonokat, mint pl. a levofloxacint is azoknál a betegeknél, akik egyidejűleg olyan hatóanyagokat kapnak, amelyekről ismert, hogy a QT-intervallum megnyúlását eredményezik (pl. IA és III. osztályú antiaritmikumok, triciklusos antidepresszánsok, makrolidok, antipszichotikumok) (lásd a 4.4 pont, QT-intervallum megnyúlása).

1. Egyéb releváns információk

Egy farmakokinetikai interakciós vizsgálatban a levofloxacin nem hatott a teofillin (a CYP1A2 ismert szubsztrátja) farmakokinetikájára. Ez azt mutatja, hogy a levofloxacin nem rendelkezik CYP1A2-gátló hatással.

Egyéb kölcsönhatások

Étel

Ételekkel való klinikailag releváns kölcsönhatást nem észleltek. A Tavanic filmtabletta ezért étkezéstől függetlenül bármikor bevehető.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség

Korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre adatok a levofloxacin terhes nőknél történő alkalmazásáról. Állatokon végzett reprodukciós vizsgálatok nem mutattak közvetlen vagy közvetett ártalmas hatásokat (lásd 5.3 pont).

A humán adatok hiánya miatt, illetve mivel az elvégzett állatkísérletek arra engednek következtetni, hogy fluorokinolonok hatására a nagy ízületek károsodásának kockázata fennáll a fejlődő szervezetben, a levofloxacin alkalmazása terhesség alatt tilos (lásd 4.3 és 5.3 pontok).

Szoptatás

A Tavanic filmtabletta szoptatás alatt ellenjavallt. Nincsenek megfelelő adatok a levofloxacin humán anyatejbe történő kiválasztódására vonatkozóan; azonban egyéb fluorokinolonok kiválasztódnak az anyatejbe. A humán adatok hiánya miatt, illetve mivel az elvégzett állatkísérletek arra engednek következtetni, hogy fluorokinolonok hatására a nagy ízületek károsodásának kockázata fennáll a fejlődő szervezetben, a levofloxacin alkalmazása szoptatás alatt tilos (lásd 4.3 és 5.3 pont).

Termékenység

A levofloxacin patkányoknál nem mutatott reprodukcióra kifejtett toxicitást, és nem hatott a szaporodóképességükre.

7. A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A Tavanic kevéssé, vagy közepes mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. Egyes mellékhatások (pl. szédülés/vertigo, álmosság, látászavarok) ronthatják a beteg koncentráló- és reagálóképességét, ezért az ilyen képességet különösen igénylő tevékenységek (pl. gépjárművezetés, gépkezelés) végzésekor alkalmazása kockázatos lehet.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

Az alábbi adatok több mint 8 300 beteg bevonásával végzett klinikai vizsgálatokból és a forgalomba hozatalt követő, nagyobb beteganyagon szerzett tapasztalatokból származnak.

A feltüntetett gyakoriságokat a következő megegyezés felhasználásával határoztuk meg:

Nagyon gyakori (≥1/10), gyakori (≥1/100 ‑ 1/10), nem gyakori (≥1/1000 ‑ 1/100), ritka (≥1/10 000 ‑ 1/1000), nagyon ritka (1/10 000), nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatásokat súlyosság szerinti csökkenő sorrendben tüntettük fel.

A mellékhatások táblázatos felsorolása

Szervrendszer			Gyakori (≥1/100 – 1/10)		Nem gyakori (≥1/1000 – 1/100)	Ritka (≥1/10 000 – 1/1000)	Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg)
Fertőző betegségek és parazitafertőzések					gombás fertőzés, beleértve a Candida-fertőzést is, patogénrezisztencia
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek					leukopenia, eosinophilia	thrombocytopenia, neutropenia	pancytopenia, agranulocytosis, haemolyticus anaemia
Immunrendszeri betegségek és tünetek						angiooedema, túlérzékenység (lásd 4.4 pont)	anaphylaxiás sokka, anaphylactoid sokka (lásd 4.4 pont)
Endokrin betegségek és tünetek						nem megfelelő antidiuretikushormon-termelés szindróma (SIADH)
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek					étvágytalanság	hypoglykaemia, főleg cukorbetegek esetén, hypoglykaemiás coma (lásd 4.4 pont)	hyperglykaemia (lásd 4.4 pont)
Pszichiátriai kórképek*			álmatlanság		szorongás, zavart állapot, idegesség	pszichotikus reakciók (pl. hallucináció, paranoia), depresszió, agitáció, abnormális álmok, rémálmok, delírium	önveszélyes magatartással járó pszichotikus reakciók, beleértve az öngyilkossági késztetést vagy kísérletet is (lásd 4.4 pont)
Idegrendszeri betegségek és tünetek*			fejfájás, szédülés		aluszékonyság, remegés, az ízérzés zavarai	görcsroham (lásd 4.3 és 4.4 pontok), paraesthesia, memóriazavar	szenzoros és szenzomotoros perifériás neuropathia (lásd 4.4 pont), szaglás zavarai beleértve a teljes szaglásvesztést is, mozgászavar, extrapyramidalis zavarok, az ízérzékelés teljes elvesztése, syncope, jóindulatú intracranialis hypertensio
Szembetegségek és szemészeti tünetek*						látászavarok, mint a homályos látás (lásd 4.4 pont)	átmeneti látásvesztés (lásd 4.4 pont), uveitis
A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei*				vertigo		fülzúgás	hallásvesztés, halláskárosodás
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek**						tachycardia, palpitáció		kamrai tachycardia, amely szívmegállást eredményezhet, kamrai arrhythmia és torsade de pointes (főképp a QT‑intervallum megnyúlására hajlamos betegeknél), QT-intervallum megnyúlása az EKG-n (lásd 4.4 és 4.9 pontok)
Érbetegségek és tünetek**		Kizárólag az infúzióra vonatkozóan: phlebitis				hypotonia
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek				dyspnoe				bronchospasmus, allergiás pneumonitis
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek		hasmenés, hányás, hányinger		hasi fájdalom, dyspepsia, flatulencia, székrekedés				véres hasmenés, ami nagyon ritkán enterocolitisre utalhat, beleértve a pseudomembranosus colitist is (lásd 4.4 pont), pancreatitis (lásd 4.4 pont)
Máj- és epebetegségek, illetve tünetek		májenzimszint-emelkedés (pl. GPT / GOT, alkalikus foszfatáz, GGT)		bilirubinszint-emelkedés				icterus, súlyos májkárosodás, beleértve a végzetes akut májelégtelenséget is, elsősorban súlyos alapbetegségben szenvedő betegek esetén (lásd 4.4 pont), hepatitis
	A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tüneteib			bőrkiütés, viszketés, urticaria, hyperhidrosis		eosinophiliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakció (DRESS‑szindróma) (lásd 4.4 pont), fix gyógyszerkiütés		toxikus epidermalis necrolysis, Stevens–Johnson-szindróma, erythema multiforme, fényérzékenységi reakció (lásd 4.4 pont), leukocytoclasticus vasculitis, stomatitis
	A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei*			ízületi fájdalom, izomfájdalom		ínbántalmak (lásd 4.3 és 4.4 pont), beleértve az íngyulladást (pl. Achilles-ín) is, izomgyengeség, ami myasthenia gravis esetén különös jelentőséggel bír (lásd 4.4 pont)		rhabdomyolysis, ínszakadás (pl. Achilles-ín) (lásd 4.3 és 4.4 pontok), ligamentum ruptura, izomszakadás, arthritis
	Vese- és húgyúti betegségek és tünetek			szérum-kreatininszint emelkedése		akut veseelégtelenség (pl. interstitialis nephritis következtében)
	Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók*	Kizárólag az infúzióra vonatkozóan: az alkalmazás helyén fellépő reakció (fájdalom, vörösség)		asthenia		lázas állapot		fájdalom (beleértve a mellkasi, háti és végtagfájdalmat is)

^aAz anaphylaxiás/anaphylactoid reakciók néha már az első adag alkalmazását követően is felléphetnek.

^bA nyálkahártyán, ill. bőrön jelentkező reakciók néha már az első adag alkalmazását követően is felléphetnek.

Egyéb, a fluorokinolonok alkalmazásával összefüggésbe hozható mellékhatások közé tartoznak:

• porfíriás betegeknél porfíriás roham.

*Kinolonok és fluorokinolonok alkalmazása kapcsán nagyon ritkán számos – esetenként több – szervrendszert és érzékszervet érintő, hosszan fennálló (akár hónapokig vagy évekig tartó), rokkantságot okozó és potenciálisan irreverzibilis súlyos gyógyszermellékhatások eseteiről számoltak be (köztük olyanokról mint tendinitis, ínszakadás, arthralgia, végtagfájdalom, járászavar, paraesthesiával járó neuropathiák, depresszió, fáradtság, memóriaromlás, alvászavarok, valamint a hallás, a látás, az ízérzés és a szaglás romlása), amelyek néhány esetben az eleve fennálló kockázati tényezőktől függetlenül jelentkeztek (lásd 4.4 pont).

**Fluorokinolon-kezelésben részesülő betegeknél beszámoltak az aortaaneurysma és aortadissectio bekövetkeztéről, amelyek néha rupturával (egyes esetekben halálos kimenetellel) jártak, valamint a szívbillentyűk regurgitatiójáról, illetve elégtelenségéről (lásd 4.4 pont).

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

Állatokon végzett toxicitási vizsgálatok, ill. a terápiás adagolás feletti adagokkal végzett klinikai farmakológiai vizsgálatok eredményei szerint a Tavanic filmtablettával való akut túladagolás legfontosabb várható jelei a központi idegrendszeri tünetek, mint pl. a zavartság, szédülés, tudatzavar és görcsrohamok, továbbá a QT-intervallum megnyúlása és gastrointestinalis reakciók, mint a hányinger és a nyálkahártya-eróziók.

A forgalomba hozatalt követően a központi idegrendszert érintő hatásokat, pl. zavart elmeállapotot, görcsrohamokat, hallucinációt és remegést is tapasztaltak.

Túladagolás esetén tüneti kezelést kell alkalmazni. A QT-intervallum megnyúlásának lehetősége miatt EKG ellenőrzés szükséges. A gyomornyálkahártya védelmében savkötőket lehet alkalmazni. A hemodialízis, beleértve a peritonealis dialízist és a CAPD-t, nem alkalmas a levofloxacin szervezetből történő eltávolítására. Specifikus antidotuma nincs.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Kinolon antibakteriális szerek, fluorokinolonok; ATC kód: J01MA12

A levofloxacin a fluorokinolonok csoportjába tartozó szintetikus antibakteriális készítmény, a racém ofloxacin S(-)-enantiomerje.

Hatásmechanizmus

A fluorokinolon antibiotikumok hatásmódjának megfelelően a levofloxacin a DNS-DNS-giráz komplexen és a topoizomeráz IV-en fejti ki hatását.

Farmakokinetikai/farmakodinámiás összefüggések

A levofloxacin baktericid hatásának mértéke a maximális szérumkoncentrációnak (c_max) vagy a görbe alatti területnek (area under the curve, AUC) a minimális gátlási koncentrációhoz (minimal inhibitory concentration, MIC) viszonyított arányától függ.

A rezisztencia mechanizmusa

A levofloxacin-rezisztencia több lépcsős mutációval alakul ki a topoizomeráz II-célhelyeken, a DNS-giráz komplexen és a topoizomeráz IV-en. Egyéb rezisztenciamechanizmusok, mint pl. a permeabilitás megváltozása (gyakori a Pseudomonas aeruginosa esetén) és az effluxmechanizmus is befolyásolhatja a levofloxacinnal szembeni érzékenységet.

Keresztrezisztencia áll fenn a levofloxacin és egyéb fluorokinolonok között. A hatásmechanizmusból adódóan általában nincs keresztrezisztencia a levofloxacin és egyéb antibakteriális szerek között.

Határértékek

Az EUCAST ajánlása szerinti MIC-határértékeket, amelyek alapján az érzékeny, a fokozott expozíció esetén érzékeny és rezisztens kórokozókat megkülönböztetjük, az alábbi táblázatban tüntettük fel az MIC-vizsgálathoz (mg/l).

Az EUCAST klinikai MIC-határértékei a levofloxacinra (10.0 verzió, 2020. január 1.):

Kórokozó	Érzékeny	Rezisztens
Enterobacterales	≤ 0,5 mg/l	>1 mg/l
Pseudomonas spp.	≤0,001 mg/l	>1 mg/l
Acinetobacter spp.	≤0,5 mg/l	>1 mg/l
Staphylococcus aureus Koaguláz-negatív Staphylococcusok	≤0,001 mg/l	>1 mg/l
Enterococcus spp.1	≤4 mg/l	>4 mg/l
Streptococcus pneumoniae	≤0,001 mg/l	>2 mg/l
A, B, C és G csoportú Streptococcusok	≤0,001 mg/l	>2 mg/l
Haemophilus influenzae	≤0,06 mg/l	>0,06 mg/l
Moraxella catarrhalis	≤0,125 mg/l	>0,125 mg/l
Helicobacter pylori	≤1 mg/l	>1 mg/l
Aerococcus sanguinicola, ill. urinae2	≤2 mg/l	>2 mg/l
Aeromonas spp.	≤0,5 mg/l	>1 mg/l
PK-PD (nem fajspecifikus) határértékek	≤0,5 mg/l	>1 mg/l

¹ Csak szövödménymentes húgyúti fertőzések esetén

² Az érzékenységre a ciprofloxacin iránti érzékenységből lehet következtetni.

A rezisztencia előfordulása a földrajzi helyzettől és adott faj esetén az időfaktortól függően eltérő lehet. A rezisztencia előfordulásának helyi adatai szükségesek, különösen súlyos fertőzés kezelése esetén. Amennyiben szükséges, szakértő segítségét kell kérni, amennyiben a helyi rezisztencia előfordulási adatai alapján bizonyos fertőzések esetén a gyógyszer alkalmazása megkérdőjelezhető.

Általában érzékeny fajok

Aerob Gram-pozitív baktériumok

Bacillus anthracis

Staphylococcus aureus, meticillin-érzékeny

Staphylococcus saprophyticus

Streptococcus, C és G csoport

Streptococcus agalactiae

Streptococcus pneumoniae

Streptococcus pyogenes

Aerob Gram-negatív baktériumok

Eikenella corrodens

Haemophilus influenzae

Haemophilus parainfluenzae

Klebsiella oxytoca

Moraxella catarrhalis

Pasteurella multocida

Proteus vulgaris

Providencia rettgeri

Anaerob baktériumok

Peptostreptococcus

Egyéb kórokozók

Chlamydophila pneumoniae

Chlamydophila psittaci

Chlamydia trachomatis

Legionella pneumophila

Mycoplasma pneumoniae

Mycoplasma hominis

Ureaplasma urealyticum

Fajok, melyek esetén a szerzett rezisztencia problémát okozhat:

Aerob Gram-pozitív baktériumok

Enterococcus faecalis

Staphylococcus aureus (meticillin-rezisztens)^#

Koaguláz-negatív Staphylococcus spp.

Aerob Gram-negatív baktériumok

Acinetobacter baumannii

Citrobacter freundii

Enterobacter aerogenes

Enterobacter cloacae

Escherichia coli

Klebsiella pneumoniae

Morganella morganii

Proteus mirabilis

Providencia stuartii

Pseudomonas aeruginosa

Serratia marcescens

Anaerob baktériumok

Bacteroides fragilis

Eredendően rezisztens fajok

Aerob Gram-pozitív baktériumok

Enterococcus faecium

# A meticillin-rezisztens S. aureus-nál nagyon gyakori a ko-rezisztencia fluorokinolonokkal – beleértve a levofloxacint – szemben is.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Felszívódás

A szájon át adott levofloxacin gyorsan és majdnem teljes mértékben felszívódik, a plazma-csúcskoncentráció 1-2 órán belül kialakul. A teljes biohasznosulás 99-100%.

Az étkezés kismértékben befolyásolja a levofloxacin felszívódását.

A szájon át történő alkalmazást követően a dinamikus egyensúlyi állapot 48 órán belül alakul ki az 500 mg-os dózis napi egyszeri vagy kétszeri alkalmazását követően.

Eloszlás

A levofloxacin kb. 30-40%-a kötődik plazmafehérjékhez.

A levofloxacin átlagos eloszlási térfogata kb. 100 liter 500 mg-os adag egyszeri és ismételt alkalmazását követően, mely jelentős szöveti penetrációt jelez.

A szövetekbe és folyadékterekbe történő penetráció

A levofloxacin penetrál a bronchialis nyálkahártyába, az epithelialis folyadékrétegbe, az alveolaris makrofágokba, a tüdőszövetbe, a bőrbe (hólyagnedvbe), prosztataszövetbe és a vizeletbe. Azonban a levofloxacin csak kismértékben jut be a cerebrospinalis folyadéktérbe.

Biotranszformáció

A levofloxacin nagyon kis mértékben metabolizálódik. E metabolitok a dezmetil-levofloxacin és a levofloxacin-N-oxid, melyek a beadott adag <5%-át teszik ki és a vesén keresztül választódnak ki.

A levofloxacin sztereokémiailag stabil és kiralitása nem invertálódik.

Elimináció

A levofloxacin orális és intravénás alkalmazását követően viszonylag lassan eliminálódik a plazmából (t_1/2: 6-8 óra). A kiválasztás elsődlegesen a vesén át történik (az adag több, mint 85%-a).

A levofloxacin eliminációs középértéke 500 mg-os egyszeri dózis esetén 175±29,2 ml/perc volt.

Nincsenek kifejezett eltérések a levofloxacin orális adagolást, illetve intravénás adagolást követő farmakokinetikája között. Ez arra enged következtetni, hogy az intravénás és az orális alkalmazási mód felcserélhető.

Linearitás

A levofloxacin az 50‑1000 mg közötti tartományban lineáris farmakokinetikát követ.

Különleges betegcsoportok

Vesekárosodásban szenvedő betegek

A vesekárosodás befolyásolja a levofloxacin farmakokinetikáját. A vesefunkció csökkenésével – a táblázatban megadottak szerint – a vesén át történő elimináció és a vese-clearance is csökken, az eliminációs felezési idő pedig nő:

Egyszeri 500 mg adag szájon át történő alkalmazását követő farmakokinetikai adatok vesekárosodás esetén

Clcr [ml/perc]	<20	20-49	50-80
ClR [ml/perc]	13	26	57
t1/2 [óra]	35	27	9

Idősek

A levofloxacin farmakokinetikájában nincs jelentős különbség a fiatal és az idős egyének között, kivéve a kreatinin-clearance különbségéből adódókat.

Nemek közötti eltérések

A nők és férfiak elkülönített vizsgálata során kismértékű, ill. marginális nemek közötti eltéréseket találtak a levofloxacin farmakokinetikájában. Nem bizonyított, hogy ezek a nemek közötti különbségek klinikai jelentőséggel bírnának.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A hagyományos – egyszeri és ismételt adagolású dózistoxicitási, karcinogenitási, reprodukcióra, és fejlődésre kifejtett toxicitási – vizsgálatokból származó nem klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható.

A levofloxacinnak nem volt káros hatása a fertilitásra vagy a reprodukciós teljesítményre patkányoknál, a magzatra gyakorolt egyedüli hatása a késleltetett érés volt, ami az anyára gyakorolt toxikus hatás következménye.

A levofloxacin baktérium- és emlőssejtekben nem okozott génmutációt, kínai hörcsög tüdősejtjeiben azonban kromoszómaaberrációt váltott ki in vitro. Ezek a hatások a topoizomeráz II-gátláshoz kapcsolódhatnak. Az in vivo vizsgálatok (micronucleus-teszt, testvérkromatida-felcserélődési analízis, reparációs DNS-szintézis vizsgálata [unscheduled DNA synthesis, UDS], domináns letális vizsgálatok) nem utaltak genotoxikus hatásra.

Egereken végzett vizsgálatok a levofloxacinnak csak nagyon nagy adagok esetén kialakuló fototoxikus hatására utaltak. A levofloxacin fotomutagenitási vizsgálatban semmilyen genotoxikus hatással nem rendelkezett, fotokarcinogenitási vizsgálatban pedig csökkentette a daganatfejlődést.

Más fluorokinolonokhoz hasonlóan a levofloxacin patkányoknál és kutyáknál hatást gyakorolt a porcszövetre (vakuolum- és üregképződés), ami fiatal állatoknál jelentősebb mértékű volt.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

A Tavanic 500 mg filmtabletta tömege 630 mg, a következő segédanyagokat tartalmazza:

Tablettamag:

kroszpovidon

hipromellóz

mikrokristályos cellulóz

nátrium-sztearil-fumarát

Bevonat:

hipromellóz

titán-dioxid (E 171)

talkum

makrogol

sárga vas-oxid (E 172)

vörös vas-oxid (E 172)

6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

3 év

6.4 Különleges tárolási előírások

Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

1, 5, 7, 10, 14, 50, 200 és 500 db filmtabletta PVC//Al buborékcsomagolásban és dobozban.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Vesekárosodásban a tablettán található bemetszés segítségével módosítható az adag.

Megjegyzés:  (két keresztes)

Osztályozás: II. csoport

Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

SANOFI-AVENTIS Zrt.

1138 Budapest, Váci út 133. E épület 3. emelet

Magyarország

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

OGYI-T-6837/06 (Tavanic 500 mg filmtabletta 5 db)

OGYI-T-6837/07 (Tavanic 500 mg filmtabletta 7 db)

OGYI-T-6837/14 (Tavanic 500 mg filmtabletta 10 db)

OGYI-T-6837/15 (Tavanic 500 mg filmtabletta 14 db)

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 1999. április 19.

A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2010. június 11.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2022. október 27.