1. A GYÓGYSZER NEVE

Telfast 180 mg filmtabletta

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

180 mg fexofenadin-hidroklorid filmtablettánként.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Filmtabletta.

Barack színű, kapszula alakú, filmbevonatú tabletta, egyik oldalán „018” jelzéssel, másik oldalán „e” jelöléssel ellátva. Törési felülete fehér színű.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

Krónikusan fennálló idiopathiás urticaria tüneteinek enyhítése.

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás

Felnőttek és 12 éves kor feletti gyermekek és serdülők:

A javasolt adag naponta egyszer 180 mg, étkezés előtt bevéve.

Gyermekek

12 év alatti gyermekek:

A 180 mg fexofenadin hidroklorid hatékonyságát és biztonságosságát 12 év alatti gyermekeknél nem vizsgálták.

6 évnél idősebb, 12 évnél fiatalabb gyermekek:

Ebben a korcsoportban megfelelő gyógyszerformaként a fexofenadin hidroklorid 30 mg-os tabletta adagolása és alkalmazása javasolt.

Különleges betegcsoportok

Időskor, vese- vagy májkárosodás: Az eddigi vizsgálatok alapján dózismódosítás nem szükséges.

4.3 Ellenjavallatok

A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Figyelmeztetni kell azon betegeket akiknek a kórelőzményében cardiovascularis megbetegedés szerepel vagy jelenleg cardiovascularis megbetegedésben szenvednek, hogy az antihisztaminoknál, mint a fexofenadin is, tachycardia és szívdobogás-érzés jelentkezhet (lásd 4.8 pontot).

Korlátozottan állnak rendelkezésre az idősekkel és a károsodott vese-, illetve májműködésű betegekkel kapcsolatos adatok.

E speciális csoportokban óvatosan alkalmazzák a gyógyszert.

A Telfast 180 mg filmtabletta nátriumot tartalmaz

Ez a gyógyszer kevesebb, mint 1 mmól (23 mg) nátriumot tartalmaz, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

A fexofenadin.nem alakul át a májban, így nem is lép kölcsönhatásba a májjal kapcsolatos mechanizmus révén más gyógyszerekkel.

A fexofenadin a P-glikoprotein (P-gp) és szervesanion-transzporter polipeptid (OATP) szubsztrátja. A fexofenadin egyidejű alkalmazása P-gp-inhibitorokkal vagy -induktorokkal befolyásolhatja a fexofenadin expozícióját. A fexofenadin-hidroklorid együttes alkalmazása a P-gp-inhibitor eritromicinnel vagy ketokonazollal két-háromszorosára növeli a fexofenadin koncentrációját a plazmában. A változást a QT szakaszra gyakorolt semmilyen hatás nem kísérte, és az egyenként adott gyógyszerekhez képest a nem kívánt események semmilyen fokozódásával nem járt.

Egy klinikai gyógyszerkölcsönhatás-vizsgálat kimutatta, hogy az apalutamid (a P-gp gyenge induktora) és 30 mg egyszeri orális dózis fexofenadin együttes alkalmazása a fexofenadin AUC-értékének 30%-os csökkenését okozta.

Nem figyeltek meg kölcsönhatást a fexofenadin és az omeprazol között.

Alumínium- és magnézium-hidroxid gélt tartalmazó savkötő 15 perccel a fexofenadin-hidroklorid előtt alkalmazva csökkentette a biohasznosulást, a valószínűleg a gyomor-bélrendszerben bekövetkező kötődés miatt. A fexofenadin-hidroklorid, valamint az alumínium- és magnézium-hidroxid tartalmú savkötők alkalmazása között 2 órás szünetet tanácsos tartani.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség:

Terhes nőkön történő alkalmazásra nincs megfelelő adat a fexofenadin-hidroklorid tekintetében.

A rendelkezésre álló, korlátozott számú állatkísérlet nem utal a terhességet, az embrionális/magzati fejlődést, szülést vagy a szülés utáni fejlődést közvetlenül vagy közvetett módon károsan befolyásoló hatásra (lásd 5.3).

A Telfast csak akkor alkalmazható terhesség alatt, ha az egyértelműen szükséges.

Szoptatás:

Nincsenek adatok az anyatejben levő fexofenadin mennyiségére fexofenadin-hidroklorid alkalmazását követően. Amikor terfenadint adtak szoptató anyáknak, azt találták, hogy a fexofenadin átjutott az anyatejbe. Ezért szoptatás ideje alatt nem javasolt a fexofenadin-hidroklorid alkalmazása.

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A farmakodinámiás profil és a jelentett nem kívánt események alapján valószínűtlen, hogy a fexofena­din-hidroklorid tabletták hatást gyakorolnának a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szük­séges képességekre. Objektív próbákban kimutatták, hogy a Telfastnak nincsen szignifikáns hatása a központi idegrendszerre. Ez azt jelenti, hogy a betegek vezethetnek gépjárművet, illetve végezhetnek összpontosítást igénylő feladatokat. Mindamellett – az érzékeny és a gyógyszerekre szokatlanul reagáló személyek azonosítása érdekében – ajánlatos ellenőrizni az egyéni reakciót a gépjárművezetés, illetve a bonyolult feladatok végrehajtása előtt.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A feltüntetett gyakoriságokat a következő megegyezés felhasználásával határoztuk meg:

nagyon gyakori (≥1/10);

gyakori (≥1/100 ‑ 1/10);

nem gyakori (≥1/1000 ‑ 1/100);

ritka (≥1/10 000 ‑ 1/1000);

nagyon ritka (1/10 000);

nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra.

A klinikai vizsgálatok során felnőtteknél a következő mellékhatásokat jelentették a placeboval azonos gyakorisággal.

Idegrendszeri betegségek és tünetek:

Gyakori

• fejfájás

• bágyadtság

• szédülés

Emésztőrendszeri betegségek és tünetek:

Gyakori

• hányinger

Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók:

Nem gyakori

• fáradtság

A forgalomba hozatalt követően felnőtteknél a következő mellékhatások fordultak elő:

Immunrendszeri betegségek és tünetek:

Nem ismert:

• hiperszenzitív reakciók, mint pl. angioedema, mellkasi nyomásérzés, nehézlégzés, kipirulás, valamint szisztémás anafilaxiás reakció

Pszichiátriai kórképek:

Nem ismert:

• álmatlanság

• idegesség

• alvászavarok, illetve kóros álmok, rémálmok/paroniria

Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetekNem ismert:

• tachycardia

• szívdobogás-érzés

Emésztőrendszeri betegségek és tünetek:

Nem ismert:

• hasmenés

A bőr és a bőr alatti szövetek betegségei és tünetei:

Nem ismert:

• bőrkiütés

• urticaria

• viszketés

Szembetegségek és szemészeti tünetek:

Nem ismert:

• homályos látás

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

Tünetei: A fexofenadin-hidroklorid túladagolása kapcsán az alábbiakról számoltak be: szédülés, bágyadtság, fáradtság, és szájszárazság. . Gyermekeknek két hétig naponta kétszer 60 mg-ig terjedő adagokat, valamint egészséges felnőtteknek 800 mg-ig terjedő egyszeri adagokat és 1 hónapig naponta kétszer 690 mg-ig terjedő adagokat, illetve 1 évig naponta egyszer 240 mg-ot alkalmaztak anélkül, hogy klinikailag jelentős mellékhatások alakultak volna ki a placebóhoz viszonyítva.

A fexofenadin-hidroklorid maximális tolerált adagját nem határozták meg.

Kezelése: A fel nem szívódott gyógyszer eltávolítására a szokásos módszereket kell alkalmazni. Tüneti és szupportív terápia javasolt. A fexofenadin-hidroklorid hemodialízissel nem távolítható el hatásosan a vérből.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Gyógyszerterápiás csoport: szisztémásan alkalmazott antihisztaminok; ATC-kód: R06A X26

Hatásmechanizmus

A fexofenadin-hidroklorid nem szedatív H₁-antihisztamin. A fexofenadin a terfenadin farmakológiailag aktív metabolitja.

Klinikai hatásosság és biztonságosság

Humán hisztamin bőrreakció (csalángöb és bőrpír) vizsgálatokban a fexofenadin‑hidroklorid egyszeri és napi kétszeri adása után kimutatták, hogy a gyógyszer egy órán belül kifejti az antihisztamin hatást, ami 6 óra múlva maximális, és 24 órán keresztül tart. 28 napi adagolás után sem volt arra utaló bizonyíték, hogy e hatással szemben tolerancia alakulna ki. Pozitív dózis-hatás összefüggést találtak a 10 mg-tól 130 mg-ig terjedő per os adagok esetében. Az antihisztamin hatás e modelljében azt találták, hogy a 24 órán keresztül fennmaradó egyenletes hatás eléréséhez legalább 130 mg-os adagokra volt szükség. A bőrpírral reagáló területek több mint 80%‑ának az esetében maximális volt a gát­ló hatás. A szezonális allergiás rhinitisben végzett klinikai vizsgálatokkal kimutatták, hogy 120 mg-os adag elegendő a 24 órás hatékonysághoz.

A QT_c szakaszokban nem figyeltek meg jelentős különbségeket a placebóhoz képest, amikor szezonális allergiás rhinitises betegeknél két héten át naponta kétszer 240 mg-ig terjedő adagban alkalmaztak fexofenadin-hidrokloridot. Szintén nem figyelték meg a QT_c szakaszok szignifikáns változását a placebóhoz viszonyítva egészséges személyek esetében, akik hat hónapon keresztül naponta 60 mg-ig terjedő adagban, 6,5 napig naponta kétszer 400 mg-os adagban, valamint 1 évig naponta egyszer 240 mg‑os adagban kaptak fexofenadin-hidrokloridot. A fexofenadin az emberi terápiás koncentráció 32-szerese mellett sem gyakorolt hatást az emberi szívből klónozott késleltetett egyirányú kálium-csatornára.

Érzékenyített tengerimalacok esetében a fexofenadin-hidroklorid (5-10 mg/ttkg) gátolta az antigénnel kiváltott bronchospasmust, továbbá a terápiást meghaladó koncentrációban (10-100 μmol) gátolta a hisztamin kibocsátását a peritonealis hízósejtekből.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Felszívódás

A fexofenadin-hidroklorid per os alkalmazás után gyorsan felszívódik a szervezetben, a T_max az adagot követően mintegy 1-3 óra múlva következik be. Az átlagos C_max érték naponta egyszeri 120 mg adag alkalmazása után körülbelül 289 ng/ml, naponta egyszeri 180 mg után pedig mintegy 494 ng/ml volt.

Eloszlás

A fexofenadin 60-70%-ban kötődik a plazmafehérjékhez.

Biotranszformáció és elimináció

A fexofenadin metabolizmusa (a májban, illetve a májon kívül) elhanyagolható, mivel – mind az állatok, mind az ember esetében – a vizeletben és a székletben kimutatott egyetlen fő vegyület volt. A fexofenadin plazmakoncentrációja kettős exponenciális görbe szerint csökken, ismételt adagolás után a végső eliminációs felezési idő 11-15 óra. A fexofenadin egyszeri és ismételt adagolást követő farmakokinetikája naponta kétszer 120 mg per os adagig lineáris. Naponta kétszer 240 mg-os adag mellett a görbe alatti terület dinamikus egyen­súlyi állapotában a növekedés kissé volt nagyobb az arányosnál (8,8%), ami azt jelzi, hogy a fexofenadin farmakokinetikája a naponta kétszer 40 mg és 240 mg közötti adagok mellett gyakorlatilag line­áris. Az elimináció fő útja valószínűleg az epével történő kiválasztás, míg a bevett adag 10%-a a vize­lettel ürül ki változatlanul.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A kutyák 6 hónapon keresztül naponta kétszer 450 mg/ttkg-ot toleráltak, és az alkalmanként előforduló hányáson kívül nem volt tapasztalható toxikus hatás. Az egyszeri adagokkal kutyákon és rágcsálókon végzett vizsgálatok során szintén nem lehetett a kezeléssel kapcsolatos jelentős eltérést megfigyelni a boncoláskor.

Radioizotóppal jelzett fexofenadin-hidrokloriddal patkányokon végzett szöveti eloszlási vizsgálatok alapján a fexofenadin nem lép át a vér-agy gáton.

A mutagén hatásra vonatkozó különféle in vitro és in vivo próbák azt mutatták, hogy a fexofenadin‑hidroklorid nem mutagén.

A fexofenadin-hidroklorid karcinogén potenciálját a terfenadin vizsgálatai, valamint kiegészítő farmakokinetikai vizsgálatok felhasználásával mérték fel. A terfenadint (napi 150 mg/ttkg-ig terjedő adagban) kapott patkányok és egerek esetében karcinogén hatás bizonyítéka nem volt megfigyelhető.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

Magnézium-sztearát, kroszkarmellóz-nátrium, hidegenduzzadó kukoricakeményítő, mikrokristályos cellulóz.

Bevonat: „rózsaszín vas-oxid keverék”, „sárga vas-oxid keverék”(E171 és E172), povidon, vízmentes kolloid szilícium-dioxid, hipromellóz (E-5), titán-dioxid (E 171), hipromellóz (E-15), makrogol 400.

6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

3 év.

6.4 Különleges tárolási előírások

Legfeljebb 30 °C-on tárolandó.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

10 db vagy 30 db filmtabletta, fehér átlátszatlan PVC/PE/PVDC//Al vagy PVC/PVDC/Al buborékcsomagolásban és dobozban.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések

Nincsenek különleges előírások.

Megjegyzés:  (egy kereszt)

Osztályozás: I. csoport

Orvosi rendelvény nélkül is kiadható gyógyszer (VN).

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Opella Healthcare Commercial Kft.

1138 Budapest, Váci út 133. E épület 3. emelet

Magyarország

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMAI

PVC/PE/PVDC//Al buborékcsomagolásban:

OGYI-T-6450/04 (180 mg filmtabletta 10×)

OGYI-T-6450/05 (180 mg filmtabletta 30×)

PVC/PVDC//Al buborékcsomagolásban:

OGYI-T-6450/08 (180 mg filmtabletta 10×)

OGYI-T-6450/09 (180 mg filmtabletta 30×)

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 1998. augusztus 4.

A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2009. augusztus 3.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA: 2023.07.21.