TISERCIN 25 mg/ml oldatos injekció betegtájékoztató

Gyógyszer alapadatai

Hatóanyag: levomepromazine
ATC kód: N05AA02
Nyilvántartási szám: OGYI-T-03312
Állapot: TT

6

Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára


Tisercin 25 mg/ml oldatos injekció


levomepromazin


Mielőtt elkezdi alkalmazni ezt a gyógyszert, olvassa el figyelmesen az alábbi betegtájékoztatót, mert az Ön számára fontos információkat tartalmaz.

  • Tartsa meg a betegtájékoztatót, mert a benne szereplő információkra a későbbiekben is szüksége lehet.

  • További kérdéseivel forduljon kezelőorvosához vagy gyógyszerészéhez.

  • Ezt a gyógyszert az orvos kizárólag Önnek írta fel. Ne adja át a készítményt másnak, mert számára ártalmas lehet még abban az esetben is, ha a betegsége tünetei az Önéhez hasonlóak.

  • Ha Önnél bármilyen mellékhatás jelentkezik, tájékoztassa erről kezelőorvosát vagy gyógyszerészét. Ez a betegtájékoztatóban fel nem sorolt bármilyen lehetséges mellékhatásra is vonatkozik. Lásd 4. pont.



A betegtájékoztató tartalma:


    1. Milyen típusú gyógyszer a Tisercin 25 mg/ml oldatos injekció (továbbiakban Tisercin injekció) és milyen betegségek esetén alkalmazható?

    2. Tudnivalók a Tisercin injekció alkalmazása előtt

3. Hogyan kell alkalmazni a Tisercin injekciót?

4. Lehetséges mellékhatások

5 Hogyan kell a Tisercin injekciót tárolni?

6. A csomagolás tartalma és egyéb információk



      1. Milyen típusú gyógyszer a Tisercin injekció és milyen betegségek esetén alkalmazható?


A Tisercin központi idegrendszeri hatású gyógyszer, ami motoros (testi) és pszichés (lelki) nyugtalansággal és erős szorongással járó heveny pszichotikus állapotok, valamint (idült) pszichózisok (szkizofrénia, krónikus hallucinációk) kezelésére szolgál.



      1. Tudnivalók a Tisercin injekció alkalmazása előtt


Ne alkalmazza a Tisercin injekciót:

  • ha allergiás a levomepromazinra vagy a gyógyszer (6. pontban felsorolt) egyéb összetevőjére,

  • ha korábban egyéb azonos hatású gyógyszer (pl. klórpromazin, tioridazin, flufenazin, pipotiazin, trifluoperazin) alkalmazása során allergiás reakciója volt, illetőleg fényérzékenységet tapasztalt,

  • ha vérnyomáscsökkentőt szed,

  • ha úgynevezett monoamin-oxidáz-gátló gyógyszert (MAO-gátlók, mint például szelegilin, moklobemid) szed,

  • ha egyéb központi idegrendszer működését elnyomó szereket (alkohol, altató, narkotikum) használt nagyobb mennyiségben,

  • ha szűk zugú zöld hályogja van,

  • ha vizeletürítési nehézsége van,

  • ha Parkinson-kórban szenved,

  • ha szklerózis multiplexben (központi idegrendszeri megbetegedés) szenved,

  • ha kóros izomgyengeségben (miaszténia gráviszban) szenved, vagy féloldali bénulása van,

  • ha szívizombetegsége, szívelégtelensége van,

  • ha önnek súlyos vese- vagy májkárosodása van,

  • ha kifejezetten alacsony a vérnyomása,

  • ha vérképzőszervi megbetegedése van,

  • ha porfirinanyagcsere-zavara van,

  • ha szoptat,

  • 12 évesnél fiatalabb gyermekeknek nem adható!


Figyelmeztetések és óvintézkedések

A Tisercin injekció alkalmazása előtt feltétlenül beszéljen kezelőorvosával.

A Tisercin injekció az alábbi betegségekben és állapotokban kizárólag fokozott orvosi ellenőrzés mellett alkalmazható, ezért feltétlenül tájékoztassa kezelőorvosát, ha az alábbiak közül bármelyik vonatkozik Önre:

  • Ha szív és érrendszeri megbetegedésben (alacsony vérnyomás, szívritmuszavar, keringészavar) szenved vagy valaha ilyen megbetegedése volt, különösen ha idős (65 év feletti), az esetleges súlyos szövődmények megelőzése céljából.

  • Ha korábban agyi érkatasztrófája (sztrókja) volt, vagy ha Önnél fokozott az agyi érkatasztrófa kockázata.

  • Ha cukorbeteg, vagy ha Önnél fokozott a cukorbetegség kialakulásának kockázata, mert a Tisercinnek vércukorszint-emelő hatása lehet. Ezért a kezelés alatt szorosabb vércukorszint-ellenőrzés szükséges.

  • Ha epilepsziás.

  • Ha más idegrendszeri megbetegedése is van, mert a Tisercin-kezelés befolyásolhatja azok tüneteit is, illetőleg a gyógyszer bizonyos mellékhatásaira érzékenyebb lehet.

  • Ha máj- és/vagy veseműködése károsodott.

  • Ha Önnek vagy valamely családtagjának korábban vérrögösödése volt, vagy az ehhez hasonló gyógyszerek alkalmazását követően vérrögösödés alakult ki.

  • Túlérzékenységi reakció esetén (az ajkak, a száj vagy a torok duzzadása, ami nyelési vagy légzési nehézséget okoz, kiterjedt viszketés) azonnal fel kell függeszteni a kezelést.

  • A kezelés során látszólag megmagyarázhatatlanul jelentkező lázas állapot esetén, főként ha az együtt jár egyéb tünetekkel (pl. hőmérséklet-emelkedés, izommerevség, izomrángás, vegetatív idegrendszer működésének zavara, szapora szívműködés, szívritmuszavar, vérnyomás-ingadozás, verejtékezés), az alapvető életfunkciók gyors változása, tudatzavar extrém nyugtalansággal, ami kómához vezethet, a gyógyszer szedését meg kell szüntetni. Lázas állapot esetén azonnal forduljon orvoshoz!


A kezelés megkezdése előtt, valamint annak folyamán rendszeresen az alábbiak ellenőrzése javasolt:

  • vérnyomás (különösen, ha vérnyomása ingadozó vagy alacsony);

  • májfunkciók (különösen fennálló májbetegség esetén);

  • minőségi vérkép (láz, torokgyulladás esetén; a kezelés kezdetén, illetve hosszú távú kezelés során);

  • EKG [szív és érrendszeri megbetegedés esetén, időseknél (65 év felett)];

  • káliumszint mérése.


Gyermekek és serdülők

Ez a gyógyszer 12 évesnél fiatalabb gyermekek esetében ellenjavallt.

Kevés a tapasztalat a Tisercin injekció gyermekkorban történő alkalmazásával kapcsolatban.


Egyéb gyógyszerek és a Tisercin injekció

Feltétlenül tájékoztassa kezelőorvosát vagy gyógyszerészét a jelenleg vagy nemrégiben alkalmazott, valamint alkalmazni tervezett egyéb gyógyszereiről. A gyógyszerkölcsönhatások az elmúlt időszakban, illetve a közeljövőben szedendő gyógyszerekre is vonatkozhatnak. Ha Tisercin-kezelés mellett, illetve az annak elhagyását követő egy hónapon belül egyéb gyógyszert (különösen központi idegrendszerre ható gyógyszert) kezd szedni, a Tisercin-kezelésről tájékoztassa kezelőorvosát.


A Tisercin nem alkalmazható együtt:

  • vérnyomáscsökkentőkkel.

  • egyes depresszió elleni (MAO-gátló) gyógyszerekkel.


Egyedi orvosi elbírálás alapján egyidejűleg szedhető gyógyszerek:

  • Egyéb központi idegrendszerre ható gyógyszerek (pl. nyugtatók, altatók, kábító fájdalomcsillapítók, érzéstelenítők, depresszió kezelésére szolgáló gyógyszerek, epilepsziaellenes gyógyszerek, amfetaminok),

  • levodopa, a Parkinson-kór kezelésére alkalmazott gyógyszer,

  • cukorbetegség kezelésére szolgáló gyógyszerek, mert a Tisercin csökkentheti a hatásukat,

  • szívritmus-szabályozó gyógyszerek, egyes antibiotikumok (makrolid-típusú), gombaellenes gyógyszerek, cizaprid, antihisztaminok (allergiaellenes gyógyszerek), egyes vízhajtók,

  • dilevalol,

  • fényérzékenységet okozó gyógyszerek.

Ilyenkor fokozott orvosi ellenőrzés, bizonyos esetekben a gyógyszerek adagjának módosítása szükséges.


Egyéb:

  • C-vitaminnal együtt adva csökken a Tisercin vitaminhiányt okozó hatása,

  • deferoxamin – a szervezetben túlzott mértékben felhalmozódó vas és alumínium kiürítésére szolgáló gyógyszer,

  • epinefrin (adrenalin), melyet allergiás reakciók kezelésére alkalmaznak.


A Tisercin injekció egyidejű alkalmazása alkohollal

Alkalmazásának, illetve hatásának tartama alatt (a Tisercin-terápia befejezése után még 4-5 napig) szigorúan tilos szeszes italt fogyasztani!


Terhesség, szoptatás és termékenység

Ha Ön terhes vagy szoptat, illetve ha fennáll Önnél a terhesség lehetősége vagy gyermeket szeretne, a gyógyszer alkalmazása előtt beszéljen kezelőorvosával vagy gyógyszerészével.


Terhesség alatt ez a gyógyszer kivételesen, kizárólag akkor alkalmazható, ha az orvos az előny/kockázat mérlegelése után arra kifejezett utasítást adott.

A terhességük utolsó trimeszterében (terhességük utolsó három hónapjában) Tisercin-kezelésben részesült anyák újszülöttjeinél a következő tünetek fordulhatnak elő: remegés, izommerevség és/vagy izomgyengeség, aluszékonyság, izgatottság, légzési problémák és táplálási nehézség. Ha gyermekénél ezen tünetek bármelyike kialakul, jelentkezzen orvosánál!


Az anyatejbe kiválasztódik. Szoptatás alatt szedése megfelelő adatok hiányában ellenjavallt.

A Tisercin csökkentheti a női és férfi termékenységet.


A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

Alkalmazásának első szakaszában – egyénenként meghatározandó ideig – gépjárművet vezetni, vagy balesetveszélyes munkát végezni tilos. A továbbiakban kezelőorvosa egyénileg határozza meg a tilalom mértékét és időtartamát.


A Tisercin injekció nátriumot tartalmaz

A készítmény kevesebb, mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz ampullánként (1 ml), azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.



3. Hogyan kell alkalmazni a Tisercin injekciót?


A Tisercin injekciót kizárólag orvosi utasítás alapján, a kezelőorvos által meghatározott adagban, módon és ideig szabad alkalmazni.

A kezelést kis adaggal kell kezdeni, ez később az egyéni tűrőképesség figyelembevételével fokozatosan emelhető. A javulás beállta után az adagot az egyénenként változó fenntartó adagig kell csökkenteni. Pszichózisban a kezdő adag napi 25-50 mg, két részletben, ami szükség esetén napi 150-250 mg-ig napi két-három részletben emelhető, majd a hatás jelentkezésekor a fenntartó adagra csökkenthető.


A hirtelen felálláskor létrejövő vérnyomásesés elkerülésére az első adag beadása után 1/2 órára feküdjön le. Ha a gyógyszerbevétel után szédülés lép fel, minden gyógyszerbevétel után ágynyugalom biztosítása javasolt.


Az idős betegek (65 év felett) hajlamosabbak a Tisercin mellékhatásaira, ezért náluk kis kezdő adag és fokozatos adagemelés ajánlott.


Ha az előírtnál több Tisercin injekciót kapott

Túladagolás esetén felléphet alacsony vérnyomás, testhőmérséklet-emelkedés, szív-ingerületvezetési zavar, szívritmuszavar, melyek hirtelen halálhoz vagy szívmegálláshoz vezethetnek, izommerevség, izomgörcsök, kábaság, beleértve a kómát, központi idegrendszeri izgalom (epilepsziás rohamok) és neuroleptikus malignus szindróma (súlyos reakció magas lázzal, izommerevséggel, zavartsággal, erőteljes verejtékezéssel, szívműködési zavarokkal). A Tisercin-túladagolás, különösen alkohollal vagy egyéb, központi idegrendszerre ható gyógyszerekkel együtt halálos kimenetelű lehet.


Ha idő előtt abbahagyja a Tisercin injekciós kezelést

  • Ne hagyja abba a Tisercin injekció alkalmazását orvosa utasítása nélkül abban az esetben sem, ha már jobban érzi magát, hacsak valamelyik súlyos mellékhatás ezt feltétlenül nem indokolja.

  • A gyógyszer elhagyásakor fokozatos gyógyszercsökkentés javasolt, mert hirtelen elhagyásakor a pszichotikus tünetek kiújulása, nyugtalanság, a szorongásos tünetek felerősödése, álmatlanság, hányinger, hányás, fejfájás, remegés, verejtékezés, szapora szívverés fordulhat elő.


Ha bármilyen további kérdése van a gyógyszer alkalmazásával kapcsolatban, kérdezze meg kezelőorvosát vagy gyógyszerészét.



4. Lehetséges mellékhatások


Mint minden gyógyszer, így ez a gyógyszer is okozhat mellékhatásokat, amelyek azonban nem mindenkinél jelentkeznek. A gyógyszer szedése során előforduló mellékhatások általában enyhék, átmenetiek, a későbbiekben rendszerint megszűnnek, nem teszik szükségessé a kezelés megszakítását.


Nincsenek megfelelő adatok a mellékhatások gyakoriságára vonatkozóan.

Az alábbi mellékhatások fordulhatnak elő:

  • az összes típusú fehérvérsejt számának csökkenése (pancitopénia), a fehérvérsejtek számának súlyos fokú csökkenése, ami fogékonnyá tehet a fertőző betegségek iránt (agranulocitózis), fehérvérsejtek számának csökkenése (leukopénia), vérlemezkék számának csökkenése (trombocitopénia), bizonyos fehérvérsejtek számának növekedése (eozinofília), fokozott vörösvértest-süllyedés

  • súlyos, légzészavarral vagy szédüléssel járó allergiás reakciók (anafilaktoid reakciók), gégeduzzanat, boka, lábfej és ujjak duzzanata, asztmás rosszullét

  • néhány tartósan fenotiazint (azonos hatású gyógyszercsoport) szedő beteg esetében jóindulatú agyalapimirigy-daganat előfordulásáról számoltak be, de az ok-okozati összefüggés igazolásához további vizsgálatokra van szükség

  • testsúlyvesztés, vitaminhiány

  • glükóz-intolerancia, magas vércukorszint (hiperglikémia)

  • alacsony nátriumszint a vérben, nem megfelelő antidiuretikushormon- (ADH) elválasztás (besűrűsödött, sötét színű vizelet, hányinger vagy hányás, izomgörcsök, zavartság vagy görcsrohamok jelentkezhetnek)

  • pszichotikus folyamat újraindulása, katatónia (mozgászavar), zavartság, térbeli és/vagy időbeli tájékozódási zavar, látomások, elkent beszéd, aluszékonyság

  • epilepsziás rohamok, koponyaűri nyomásfokozódás, izommerevség, izomgörcsök és nem akaratlagos mozgászavarok (extrapiramidális tünetek)

  • látóideghártya-elváltozás, szemlencse-, és szaruhártya-felrakódások

  • rendellenes vezetési zavar az EKG-n, szívritmuszavar, szapora szívverés, kamrafibrilláció, szívmegállás, szív- vagy tisztázatlan eredetű hirtelen halál

  • a legfontosabb és leggyakoribb mellékhatás a hirtelen felálláskor jelentkező vérnyomásesés (és az ezzel járó gyengeség, szédülés, ájulás)

  • vérrögképződés a vénákban, különösen a lábakban (tünetei lehetnek a láb megdagadása, fájdalma, vörössége), amely a véráram útján tovább sodródhat a tüdőkbe, mellkasi fájdalmat, nehézlégzést okozva. Ha ezen tünetek közül bármelyiket tapasztalja, azonnal kérjen orvosi segítséget!

  • hányás, hányinger, székrekedés, hasi diszkomfort, szájszárazság

  • májkárosodás (sárgaság, epepangás)

  • súlyos bőrgyulladás, csalánkiütés, a bőr kivörösödése (eritéma), napfényérzékenység, a bőr fokozott pigmentációja.

  • vizelési nehézségek, vizelet elszíneződése

  • újszülöttkori gyógyszermegvonási szindróma

  • tejcsorgás, menstruációs zavarok, nagyon ritkán méhösszehúzódási zavarok

  • hosszan tartó, fájdalmas hímvessző merevedés (priapizmus)

  • neuroleptikus malignus szindróma (súlyos reakció magas lázzal, izommerevséggel, zavartsággal, erőteljes verejtékezéssel, szívműködési zavarokkal), testhőmérséklet-emelkedés (tisztázatlan eredetű láz)


Demenciában szenvedő idős betegek esetében a halálozás számának kisfokú emelkedését jelentették azoknál a betegeknél, akiket antipszichotikumokkal kezeltek, szemben azokkal, akik ilyen kezelésben nem részesültek.


Mellékhatások bejelentése


Ha Önnél bármilyen mellékhatás jelentkezik, tájékoztassa kezelőorvosát vagy gyógyszerészét. Ez a betegtájékoztatóban fel nem sorolt bármilyen lehetséges mellékhatásra is vonatkozik.

A mellékhatásokat közvetlenül a hatóság részére is bejelentheti az V. függelékben található elérhetőségeken keresztül.

A mellékhatások bejelentésével Ön is hozzájárulhat ahhoz, hogy minél több információ álljon rendelkezésre a gyógyszer biztonságos alkalmazásával kapcsolatban.



5. Hogyan kell a Tisercin injekciót tárolni?


Legfeljebb 25 °C-on tárolandó.

A fénytől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó.


A gyógyszer gyermekektől elzárva tartandó!


A dobozon feltüntetett lejárati idő (Felhasználható:) után ne alkalmazza ezt a gyógyszert. A lejárati idő az adott hónap utolsó napjára vonatkozik.

Ne alkalmazza ezt a gyógyszert, ha a bomlás látható jeleit (pl. elszíneződés) észleli.


Semmilyen gyógyszert ne dobjon a szennyvízbe vagy a háztartási hulladékba. Kérdezze meg gyógyszerészét, hogy mit tegyen a már nem használt gyógyszereivel. Ezek az intézkedések elősegítik a környezet védelmét.



  1. A csomagolás tartalma és egyéb információk


Mit tartalmaz a Tisercin injekció?

A készítmény hatóanyaga: 25 mg levomepromazin (1 ml) ampullánként.

Egyéb összetevők: vízmentes citromsav, monotioglicerol, injekcióhoz való nátrium-klorid, injekcióhoz való víz.


Milyen a Tisercin injekció külleme és mit tartalmaz a csomagolás?

Küllem: kristálytiszta, színtelen, szagtalan, steril vizes oldat.


Csomagolás: 1 ml oldat, fehér törőponttal, piros és kék kódgyűrűvel ellátott 1-es típusú ampullába töltve.

5 × 1 ml ampulla műanyag buborékcsomagolásban és dobozban, betegtájékoztatóval.


Az ampulla kinyitása (jobbkezeseknél):

Tartsa az ampulla testét a bal kéz hüvelykujja és behajlított mutatóujja között. Az ampullára festett pont felfelé nézzen (1. ábra)! Fogja az ampulla fejét a másik (jobb) kéz hüvelykujja és behajlított mutatóujja közé úgy, hogy a hüvelykujja takarja a pontot (2. ábra). Nyomja lefelé jobb keze hüvelykujját és a bal kéz mutatóujjával tartson ellen, így gyakoroljon közepes és állandó erősségű hajlító mozdulatot anélkül, hogy a két kezét közelebb vinné egymáshoz, vagy távolítaná egymástól (3. ábra). Az ampulla nyaka a hajlítás kezdetétől bármikor eltörhet anélkül, hogy a törést érezné (4. ábra).



A forgalomba hozatali engedély jogosultja

Egis Gyógyszergyár Zrt,

1106 Budapest, Keresztúri út 30–38.


A gyártó

Egis Gyógyszergyár Zrt.

1165 Budapest, Bökényföldi út 118–120.


OGYI-T-3312/01


A betegtájékoztató legutóbbi felülvizsgálatának dátuma: 2020. március.


10

1. A GYÓGYSZER NEVE


Tisercin 25 mg/ml oldatos injekció



2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL


25 mg levomepromazint tartalmaz (1 ml) ampullánként.


A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.



3. GYÓGYSZERFORMA


Oldatos injekció

Kristálytiszta, színtelen, szagtalan, steril vizes oldat.



4. KLINIKAI JELLEMZŐK


    1. Terápiás javallatok


Motoros és pszichés nyugtalansággal, erős szorongással járó akut pszichotikus állapotok:

  • akut szkizofrén shub,

  • egyéb akut pszichotikus állapotok.

Krónikus pszichózisokban kiegészítő szerként:

  • krónikus szkizofrénia,

  • krónikus hallucinátoros pszichózisok.


4.2 Adagolás és alkalmazás


Adagolás

Parenterális alkalmazásra akkor kerül sor, ha a per os adagolás nem valósítható meg. Napi ajánlott adagja ilyenkor általában 75‑100 mg (2‑3 részletben), ágynyugalom biztosítása, valamint vérnyomás- és pulzusellenőrzés mellett.


Gyermekek és serdülők (12 év feletti gyermekek és serdülők)

Kevés a tapasztalat a levomepromazin gyermekkorban történő parenterális alkalmazásával kapcsolatban.


Az alkalmazás módja

Az im. injekciót mélyen az izomba kell adni. Iv. kizárólag lassú cseppinfúzióban, erősen hígítva alkalmazható (50‑100 mg Tisercin 250 ml izotóniás nátrium-klorid vagy glükóz oldatban).


4.3 Ellenjavallatok


  • a készítmény hatóanyagával vagy fenotiazinokkal, vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység;

  • antihipertenzívumokkal való együttadás;

  • MAO-inhibitorokkal való együttadás (lásd 4.5 pont);

  • központi idegrendszeri depresszánsokkal (alkohol, narkotikum, hipnotikum) való túladagolás;

  • szűkzugú glaucoma;

  • húgyúti retenció;

  • Parkinson-kór;

  • sclerosis multiplex;

  • myasthenia gravis, hemiplegia;

  • súlyos szívizombetegség (keringési elégtelenség);

  • súlyos vese- vagy májkárosodás;

  • klinikailag szignifikáns hipotenzió;

  • vérképzőszervi betegség;

  • porphyria;

  • szoptatás időszaka;

  • 12 év alatti életkor.


    1. Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések


Túlérzékenységi reakció esetén azonnal fel kell függeszteni a kezelést.


Terhesség ideje alatt kizárólag az előny/kockázat gondos mérlegelése után adható (lásd 4.6 pont).


Központi idegrendszeri depresszánsokkal, antikolinerg hatású szerekkel való együttadása fokozott elővigyázatosságot igényel (lásd 4.5 pont).


Adása máj- és vesefunkció károsodás esetén a kumuláció és a toxicitás veszélye miatt fokozott óvatosságot igényel.


Megnövekedett mortalitás demenciában szenvedő idős betegeknél

Két nagy, megfigyelésen alapuló vizsgálat adatai azt mutatták, hogy az antipszichotikumokkal kezelt, demenciában szenvedő idős betegek körében kissé magasabb a halálozás kockázata szemben a kezelésben nem részesülő betegekkel.

Az adatok nem elégségesek ahhoz, hogy a kockázat pontos nagyságát megbecsüljék és a fokozott kockázat oka is ismeretlen.

A Tisercin alkalmazása nem engedélyezett a demenciákhoz társuló viselkedési zavarok kezelésére.


Idős (különösen demens) betegek hajlamosabbak az ortosztatikus hipotenzióra, érzékenyebbek a fenotiazinok antikolinerg és szedatív hatásai iránt. Ezen kívül hajlamosabbak az extrapiramidális mellékhatásokra, ezért náluk kis kezdő adag és fokozatos dózisemelés ajánlott.

Az ortosztatikus kollapszus elkerülésére az első adag beadása után a beteget 1/2 órára le kell fektetni. Ha a gyógyszerbevétel után szédülés lép fel, minden gyógyszerbevétel után ágynyugalom biztosítása javasolt.


Parenterálisan alkalmazva a kezelés helyét lehetőleg váltogatni kell, mert lokális érzékenységet, szövetkárosodást okozhat.


Óvatosság ajánlott azoknál a betegeknél, akiknek a kórelőzményében cardiovascularis megbetegedés szerepel, különösen időseknél és akinél kongesztív szívelégtelenség, vezetési zavar, arrhythmia, veleszületett hosszú QT-szindróma vagy keringési labilitás ismert. A Tisercin-kezelés megkezdése előtt EKG-vizsgálatot kell végezni, hogy a kezelés kontraindikációit képező esetleges cardiovascularis megbetegedéseket ki lehessen zárni.

Mint egyéb fenotiazinoknál is, beszámoltak a QT-szakasz megnyúlásáról, arrhythmiákról, nagyon ritkán "torsade de pointes" arrhythmiáról a levomepromazin-kezelés kapcsán (lásd 4.8 és 4.9 pont).


Antipszichotikumok alkalmazása kapcsán vénás thromboemboliás (VTE) eseteket jelentettek. Mivel az antipszichotikumokkal kezelt betegek esetében gyakoriak a vénás thromboembolia szerzett rizikófaktorai, Tisercinnel való kezelés előtt és közben minden lehetséges rizikófaktort meg kell határozni, és megelőző intézkedéseket kell tenni.


Antipszichotikum-kezelés során fellépő hyperthermia esetén feltétlenül ki kell zárni a neuroleptikus malignus szindróma (NMS) lehetőségét. Az NMS potenciálisan halálos betegség, amit a következő tünetek jellemeznek: izomrigiditás, hipertermia, tudatzavar, vegetatív idegrendszeri diszfunkció (vérnyomásingadozás, tachycardia, szívritmuszavarok, izzadás), katatónia.


A Tisercin alkalmazását kerülni kell azoknál a betegeknél, akiknél magas a véletlenszerű vagy szándékos túladagolás kockázata.


Stroke

Bizonyos atípusos antipszichotikumokkal kezelt, demenciában szenvedő időseken végzett randomizált klinikai vizsgálatokban azt figyelték meg, hogy a cerebrovascularis események kockázata háromszoros volt placeboval összehasonlítva. A kockázat ilyen mértékű növekedéséhez vezető mechanizmus nem ismert. A kockázat növekedését egyéb antipszichotikus gyógyszerek vagy más betegpopulációk esetében nem lehet kizárni. A levomepromazin óvatosan alkalmazandó olyan betegeknél, akiknél a stroke kockázati tényezői fennállnak.


Hyperglykaemia

Hyperglykaemiát vagy glükóz-intoleranciát jelentettek levomepromazinnal kezelt betegeknél. A Tisercin-kezelés megkezdésekor ismerten diabetes mellitusban szenvedő vagy diabetesre hajlamosító kockázati tényezőkkel rendelkező betegek esetében szükséges a vércukorszint monitorozása a kezelés alatt (lásd 4.8 pont).


Laboratóriumi jelek: emelkedett kreatinin-foszfokináz- (CPK) szint, myoglobinuria (rhabdomyolysis) és akut veseelégtelenség. Mindezek miatt az NMS tüneteinek kifejlődésekor, vagy megmagyarázhatatlan etiológiájú magas láz esetén - ha az NMS klinikailag nem manifesztálódik is -, a Tisercin kezelést fel kell függeszteni. Ha a beteg az NMS gyógyulása után antipszichotikus kezelésre szorul, a gyógyszeres kezelés megválasztása fokozott átgondolást igényel.

Beszámoltak a fenotiazinok szedatív hatásához kialakuló toleranciáról és az antipszichotikumok közötti kereszttoleranciáról. Ez a tolerancia magyarázhatja a nagy adagok, ill. krónikus adagolás hirtelen elvonása kapcsán fellépő diszfunkcionális tüneteket: hányinger, hányás, fejfájás, remegés, verejtékezés, tachycardia, álmatlanság, nyugtalanság. Mindezek miatt a gyógyszert kizárólag fokozatosan szabad elvonni.


Sok antipszichotikum – beleértve a levomepromazint is – csökkentheti az epilepsziás görcsküszöböt és az EEG-n az epilepsziára jellemző elváltozásokat okozhat. Ezért epilepsziás betegeknél szoros klinikai és EEG-kontroll mellett a Tisercin adagját fokozatosan emelve lehet csak beállítani.


A klórpromazin indukálta cholestatikus icterushoz hasonló hepatotoxikus reakció egyéb fenotiazinoknál is előfordulhat, ami egyéni érzékenységtől függő, és a terápia megszakítását követően teljes mértékben megszűnik. Ezért hosszú távú adagoláskor rendszeres májfunkció ellenőrzés javasolt.


Fenotiazinnal kezelt betegekben néhány esetben agranulocytosisról, illetőleg leukopeniáról számoltak be, így – bár ez a reakció rendkívül ritka – hosszú távú kezelés esetén rendszeres vérképellenőrzés javasolt.


Alkalmazásának, illetve hatásának tartama alatt (a Tisercin terápia befejezése után még 4-5 napig) tilos szeszesitalt fogyasztani!


A kezelés megkezdése előtt, valamint annak folyamán rendszeresen az alábbiak ellenőrzése javasolt:

  • vérnyomás (különösen labilis keringésű vagy hipotenzióra hajlamos betegek esetében),

  • májfunkciók (különösen fennálló májbetegség esetén),

  • minőségi vérkép (láz, torokgyulladás – esetleg leukopenia, agranulocytosis jele – esetén; a kezelés kezdetén, ill. hosszú távú kezelés során),

  • EKG (cardiovascularis betegség esetén, idős korban).

  • Szérum káliumszintjének mérése. Az elektrolitok szérumszintjeinek időszakos ellenőrzése és korrekciója, különösképpen hosszú távú krónikus alkalmazás esetén.


Gyermekek és serdülők

12 év alatti életkorban ellenjavallt (lásd 4.2 és 4.3 pont)


Nátrium

A készítmény kevesebb, mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz ampullánként (1 ml), azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.


4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók


Tilos együtt alkalmazni:

  • Antihypertensivumokkal, súlyos hipotenzió veszélye miatt.

  • MAO-inhibitorokkal, mert megnyúlhat a Tisercin hatása, erősödhetnek mellékhatásai.


Kizárólag fokozott óvatossággal adható együtt:

  • Antikolinerg hatású gyógyszerekkel (triciklusos antidepresszánsok, H1-antihisztaminok, egyes antiparkinson gyógyszerek, atropin, szkopolamin, szukcinilkolin) az antikolinerg hatások (paralyticus ileus, húgyúti retenció, glaucoma) erősödése miatt. Szkopolaminnal való együttadáskor extrapiramidális mellékhatásokat észleltek.

  • Központi idegrendszeri depresszánsokkal (kábító fájdalomcsillapítók, általános érzéstelenítők, anxiolitikumok, szedato-hipnotikumok, trankvillánsok, triciklusos antidepresszánsok) hatásfokozódás miatt.

  • Központi idegrendszeri izgató szerekkel (pl. amfetamin származékok), mert azok hatását csökkenti.

  • Levodopával, mert annak hatását csökkenti.

  • Orális antidiabetikumokkal, mert csökkenti azok hatását, hyperglykaemiát okozhat.

  • QT-intervallumot nyújtó gyógyszerekkel (egyes antiaritmikumok, makrolid antibiotikumok, egyes azol-típusú gombaellenes gyógyszerek, cizaprid, egyes antidepresszánsok, egyes antihisztaminok, hypokalaemizáló diuretikumok közvetett hatással), mert ezen hatásuk összeadódhat, és így megnövekedhet az arrhythmiák előfordulási valószínűsége.

  • Dilevalollal, mert egymás metabolizmusát gátolva növelhetik egymás hatását. Ilyen esetben az egyik vagy mindkét szer dózisának a csökkentése válhat szükségessé. Ez a hatás egyéb béta-blokkolókkal való együttadáskor sem zárható ki.

  • Fotoszenzitivitást okozó szerekkel, mert ezen hatás erősödhet.

  • Alkohollal, mert erősítik egymás központi idegrendszeri depresszáns hatását, és nő az extrapiramidális mellékhatások előfordulásának valószínűsége.


Egyéb:

  • C-vitaminnal együttadva csökken a Tisercin vitaminhiányt okozó hatása.

  • A deferoxamin és proklórperazin egyidejű alkalmazása során tranziens metabolikus encephalopathia kialakulását észlelték, melyre 48‑72 óráig tartó eszméletvesztés volt jellemző. Lehetséges, hogy ez levomepromazin esetében is előfordulhat, mivel az utóbbinak több közös farmakológiai tulajdonsága van a proklórperazinnal.

  • Az adrenalin (epinefrin) nem alkalmazható neuroleptikumokkal történő túladagolás esetén.


Gyermekek és serdülők

Interakciós vizsgálatokat csak felnőttek körében végeztek.


4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás


Terhesség

Terhesség alatt fenotiazint szedő anyák gyermekeinél néhány esetben fejlődési rendellenességet észleltek, azonban a fenotiazin szedéssel ok-okozati összefüggést még nem sikerült igazolni. A szükséges kontrollált adatok hiányában terhesség alatt csak elkerülhetetlen esetben, az előny/kockázat gondos mérlegelése után szabad alkalmazni. (Az FDA "C" terhességi kategóriába sorolta.)

Ha az antipszichotikumokat (beleértve a levomepromazint) a terhesség harmadik trimesztere alatt alkalmazzák, a szülést követően az újszülöttben fennáll a mellékhatások, például változó súlyosságú és idejű extrapiramidális és/vagy elvonási tünetek kialakulásának kockázata. Előfordultak agitációval, hipertóniával, hipotóniával, tremorral, aluszékonysággal, respiratorikus distresszel járó esetek, valamint táplálkozási zavarral kapcsolatos mellékhatás-jelentések. Az újszülötteket emiatt alapos megfigyelés alatt kell tartani.


Szoptatás

Az anyatejbe kiválasztódik, szoptatás ideje alatt alkalmazása (megfelelő kontrollált adatok hiányában) ellenjavallt.


Termékenység

Embereknél a levomepromazin a dopamin receptorokon kifejtett hatásán keresztül hyperprolactinaemiát okozhat, ami összefüggésbe hozható károsodott termékenységgel nőknél. Egyes adatok arra utalnak, hogy a levomepromazin-kezelés összefüggésbe hozható károsodott termékenységgel férfiaknál.


4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre


A Tisercin álmosságot, dezorientációt, zavartságot vagy nagymérvű hipotenziót okozhat, ami befolyásolhatja a beteg járművezetési képességét.

Alkalmazásának első szakaszában egyénenként meghatározandó ideig járművet vezetni vagy baleseti veszéllyel járó munkát végezni tilos! A továbbiakban egyénileg határozandó meg a tilalom mértéke.


4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások


A levomepromazin esetében előforduló nemkívánatos eseményeket szervrendszerek szerint adjuk meg.

Nincsenek megfelelő adatok a mellékhatások gyakoriságára vonatkozóan.


  • Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek

Pancytopenia, agranulocytosis, leukopenia (lásd 4.4 pont), thrombocytopenia, eosinophilia, fokozott vörösvértest-süllyedés.


  • Immunrendszeri betegségek és tünetek

Anafilaktoid reakciók, gégeödéma, periferiás oedema, asthma.


  • Endokrin betegségek és tünetek

Néhány krónikusan fenotiazint szedő beteg estében hypophysis adenoma előfordulásáról számoltak be, de az ok-okozati összefüggés igazolásához további vizsgálatokra van szükség.


  • Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek

Súlyvesztés, vitaminhiány.

Glükóz-intolerancia, hyperglykaemia (lásd 4.4 pont).

Hyponatraemia, nem megfelelő antidiuretikushormon-elválasztás szindróma (SIADH).


  • Pszichiátriai kórképek

Pszichotikus folyamat reaktivációja, katatónia, konfuzió, dezorientáció, vizuális hallucinációk, elkent beszéd, aluszékonyság


  • Idegrendszeri betegségek és tünetek

Epilepsziás rohamok, intracranialis nyomásfokozódás, extrapiramidális tünetek (dyskinesia, dystonia, parkinsonismus, opisthotonus, hyperreflexia),


  • Szembetegségek és szemészeti tünetek

Retinopathia pigmentosa, lencse- és cornea-depositumok.


  • Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek

AdamsStokes-szindróma, a QT-szakasz megnyúlása (proaritmiás hatás, "torsade de pointes" arrhythmia) (lásd 4.3 és 4.4 pont), tachycardia.

Ventricularis arrhythmiák, mint a ventricularis tachycardia vagy fibrilláció, szívmegállás, szívritmuszavarok.

Feltehetően cardialis, valamint tisztázatlan eredetű hirtelen halál izolált eseteit jelentették olyan betegeknél, akik fenotiazin típusú antipszichotikum-kezelésben részesültek (lásd 4.4 pont).


  • Érbetegségek és tünetek

A legfontosabb és leggyakoribb mellékhatás az ortosztatikus hipotenzió (és az ezzel járó gyengeség, szédülés, ájulás).

Antipszichotikumok alkalmazásával kapcsolatban vénás thromboemboliás eseményeket beleértve a pulmonalis embóliát és a mélyvénás thrombosist jelentettek. Az előfordulásuk gyakorisága nem ismert.


  • Emésztőrendszeri betegségek és tünetek

Hányás, hányinger, obstipatio, hasi diszkomfort, szájszárazság,


  • Máj- és epebetegségek, illetve tünetek

Májkárosodás (sárgaság, cholestasis).


  • A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei

Dermatitis exfoliativa, urticaria, erythema, fotoszenzitivitás, hyperpigmentatio.


  • Vese- és húgyúti betegségek és tünetek

Vizelési nehézségek, vizelet elszíneződés.


  • A terhesség, a gyermekágyi és a perinatális időszak alatt jelentkező betegségek és tünetek

Újszülöttkori elvonási tünetek (lásd 4.6 pont).


  • A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek

Galactorrhoea, menstruációs zavarok, nagyon ritkán méhkontraktilitási zavarok, priapismus.


  • Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók

Neuroleptikus malignus szindróma, hyperpyrexia (lásd 4.4 pont).


Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.


4.9 Túladagolás

Tünetei:

Az alapvető fiziológiai paraméterek megváltozása (leggyakrabban hipotenzió, hipertermia); kardiális vezetési zavarok (megnyúlt QT-szakasz, ventricularis tachycardia/fibrilláció, torsade de pointes, AV-blokk), melyek hirtelen halálhoz vagy szívmegálláshoz vezethetnek; extrapiramidális tünetek; szedáció, beleértve a kómát; központi idegrendszeri excitáció (epilepsziás rohamok) és neuroleptikus malignus szindróma fordulhatnak elő. A levomepromazin-túladagolás, különösen alkohollal vagy központi idegrendszeri depresszánsokkal kombinálva, fatális kimenetelű lehet.


Kezelése:

A következő paraméterek monitorozása javasolt: sav-bázis státusz, folyadék és elektrolit-egyensúly, vesefunkció, vizeletmennyiség, májenzim szintek, EKG, neuroleptikus malignus szindrómás betegeknél a szérum CPK szint, testhőmérséklet.

A monitorozott paraméterek értékeinek megfelelően tüneti terápia alkalmazandó. Hipotenzió esetén iv. folyadékbevitel, Trendelenburg-helyzet, dopamin, norepinefrin alkalmazható. (Utóbbiak adásakor a gyógyszer proaritmiás hatása miatt reanimációhoz szükséges felszerelésnek készenlétben kell állni, EKG-monitorozás szükséges!). Neuroleptikumokkal történő túladagolás esetén epinefrin nem adható. A lidokain (lignokain) és – lehetőség szerint – a hosszú hatású antiaritmiás szerek kerülendők.

Konvulziók esetén diazepám, emellett is ismétlődő konvulziók esetén fenitoin vagy fenobarbitál adható. Rhabdomyolysis esetén mannit adandó.

Antidotuma nincs. Forszírozott diuresistől, haemodialízistől, haemoperfusiótól nem várható érdemi eredmény.

Hánytatás nem javasolt, mert a közben fellépő epilepsziás rohamok, a fej és a nyak dystoniás reakciói a hányadék aspirációját okozhatják. A gyomormosás – a vitális paraméterek megfelelő biztosítása mellett – még 12 órával a gyógyszerbevétel után is elvégzendő, mivel a gyomor kiürülése az antikolinerg hatás miatt lassul. A felszívódás további csökkentésére aktív szén és hashajtó adása javasolt.



5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK


5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok


Farmakoterápiás csoport: Pszicholeptikumok, Antipszichotikumok, ATC kód: N05A A02


Hatásmechanizmus, farmakodinámiás hatások és klinikai hatásosság és biztonságosság

A Tisercin kis potenciálú neuroleptikum, a fenotiazinok csoportjába tartozó klórpromazin-analóg, a klórpromazinnál erősebb psychomotoros gátló hatással.

A thalamusban, hypothalamusban, reticularis- és limbikus-rendszerben található dopamin-receptorokat befolyásolva szenzoros impulzus szupressziót, motoros aktivitás csökkenést, erős szedációt okoz; ezenkívül más neurotransmitter rendszerek (noradrenalin, szerotonin, hisztamin, acetilkolin) működésébe is beavatkozik antagonista módon. Ennek köszönhető antiemetikus, antihisztamin, antiadrenerg, antikolinerg hatása is. Extrapiramidális mellékhatásai a nagypotenciálú neuroleptikumokénál enyhébbek, erélyes alfa-adrenerg antagonista, antikolinerg hatása azonban gyenge. Emeli a fájdalomküszöböt (analgetikus hatása morfin erősségű) és amnéziát okoz. Analgetikumok potenciálása révén adjuvánsként alkalmazható súlyos akut és krónikus fájdalmakban. Maximális analgetikus hatása az im. beadást követően általában 20‑40 perc alatt kialakul és kb. 4 óráig tart.


Gyermekek és serdülők

Gyermekek vonatkozásában nincs adat.


5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok


Felszívódás

Intramuszkuláris bevitel után plazma csúcskoncentrációját 30‑90 perc alatt, per os bevételt követően pedig 1‑3 óra alatt éri el.


Eloszlás

A levomepromazin látszólagos megoszlási tere 23–42 l/ttkg


Biotranszformáció és elimináció

Aktívan metabolizálódik a májban szulfoxidokká és glukuronid-konjugátumokká, ilyen alakban nagy mennyiségben választódik ki a vizeletben. Kis része (1%) változatlan formában ürül a széklettel és a vizelettel. Eliminációs felezési ideje 15‑30 óra.


Linearitás/nem-linearitás

A levomepromazin lineáris kinetikát mutat 10‑300 ng/ml közötti tartományban.


5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei


Az eddigi ismert állatkísérletes adatok alapján a levomepromazin nem mutatott teratogén hatást. Embriotoxicitásra vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre.

Nagy dózisú levomepromazinnal való táplálást követően patkányokban fertilitáscsökkenést észleltek.



6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK


6.1 Segédanyagok felsorolása


vízmentes citromsav, monotioglicerol, injekcióhoz való nátrium-klorid, injekcióhoz való víz


6.2 Inkompatibilitások


Nem értelmezhető.


6.3 Felhasználhatósági időtartam


2 év.

Kizárólag egyszeri használatra!


6.4 Különleges tárolási előírások


Legfeljebb 25 °C-on tárolandó.

A fénytől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó.


    1. Csomagolás típusa és kiszerelése


1 ml oldat, fehér törőponttal, piros és kék kódgyűrűvel ellátott 1-es típusú ampullába töltve.

5 × 1 ml ampulla műanyag buborékcsomagolásban és dobozban, betegtájékoztatóval.


Az ampulla kinyitása (jobbkezeseknél):

Tartsa az ampulla testét a bal kéz hüvelykujja és behajlított mutatóujja között. Az ampullára festett pont felfele nézzen (1. ábra)! Fogja az ampulla fejét a másik (jobb) kéz hüvelykujja és behajlított mutatóujja közé úgy, hogy a hüvelykujja takarja a pontot (2. ábra). Nyomja lefelé jobb keze hüvelykujját és bal kéz mutatóujjával tartson ellen, így gyakoroljon közepes és állandó erősségű hajlító mozdulatot anélkül, hogy a két kezét közelebb vinné egymáshoz, vagy távolítaná egymástól (3. ábra). Az ampulla nyaka a hajlítás kezdetétől bármikor eltörhet, anélkül, hogy a törést érezné (4. ábra).



DrawObject1


6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk


Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.


Megjegyzés: (egy kereszt)

Osztályozás II./2 csoport

Korlátozott érvényű orvosi rendelvényhez kötött, szakorvosi kórházi diagnózist követően folyamatos szakorvosi ellenőrzés mellett alkalmazható gyógyszer (Sz).



7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA


Egis Gyógyszergyár Zrt,

1106 Budapest, Keresztúri út 30-38.

Magyarország



8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMAI


OGYI-T-3312/01



9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA


A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 1966.december 19.

A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2014. szeptember 22.



10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA


2020. március 19.


Forrás

Az adatok forrása: OGYÉI Gyógyszeradatbázis

Gyógyszer adatai
  • Hatóanyag levomepromazine
  • ATC kód N05AA02
  • Forgalmazó Egis Gyógyszergyár Zrt.
  • Nyilvántartási szám OGYI-T-03312
  • Jogalap WEU
  • Engedélyezés dátuma 1966-12-19
  • Állapot TT
  • Kábítószer / Pszichotróp nem