TRANEXÁMSAV BAXTER 100 mg/ml oldatos injekció/infúzió betegtájékoztató

1. A GYÓGYSZER NEVE

Tranexámsav Baxter 100 mg/ml oldatos injekció/infúzió

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

Minden ampulla milliliterenként 100 mg tranexámsavat tartalmaz .

500 mg tranexámsavat tartalmaz 5 ml oldatban.

1000 mg tranexámsavat tartalmaz 10 ml oldatban.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Oldatos injekció/infúzió

Tiszta, színtelen oldat, látható szemcséktől mentes.

pH: 6,50 – 8,00.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

A Tranexámsav Baxter 100 mg/ml oldatos injekció/infúzió generalizált vagy helyi fibrinolysis következtében kialakult vérzések megelőzésére és kezelésére ajánlott felnőttek és 1 éves kor feletti gyermekek számára, az alábbi javallatok szerint:

- Generalizált vagy helyi fibrinolysis következtében kialakult vérzés, úgymint:

- Menorrhagia és metrorrhagia

- Gastrointestinalis vérzés

- Vizeletkiválasztó rendszerben jelentkező haemorrhagia, így a prosztataműtéteket követően vagy a húgyútakat érintő sebészeti beavatkozás kapcsán fellépő vérzés

- Fül-orr-gégészeti műtétek (adenoidectomia, tonsillectomia, foghúzás)

- Nőgyógyászati műtétek vagy nőgyógyászati rendellenességek

- Mellkasi és hasi műtétek vagy egyéb sebészeti nagy beavatkozások, mint például a cardiovascularis műtétek

- Fibrinolitikus kezelés következtében fellépő vérzés kezelése.

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás

Felnőttek

Ha az orvos másképpen nem rendeli, az alábbi adagolás javasolt:

1. Általános kezelés helyi fibrinolysis kezelésére:

napi 0,5 g (1 darab 5 ml-es ampulla) és 1 g (1 darab 10 ml-es ampulla, vagy 2 darab 5 ml‑es ampulla) közötti tranexámsav lassú, intravénás injekció formájában (= 1 ml/perc), két vagy három részre elosztva.

2. Általános kezelés generalizált fibrinolysis esetén:

1 g (1 darab 10 ml-es ampulla vagy 2 darab 5 ml‑es ampulla) tranexámsav lassú, intravénás injekció formájában (= 1 ml/perc) 6 vagy 8 óránként 15 mg/ttkg-nak megfelelően.

Vesekárosodás

Súlyos vesekárosodásban az akkumuláció veszélye miatt a tranexámsav alkalmazása ellenjavallt (lásd 4.3 pont). Enyhe vagy közepesen súlyos vesekárosodásban szenvedő betegek esetén a tranexámsav adagját a szérum kreatininszintnek megfelelően csökkenteni kell:

Szérum kreatinin		iv. adag	alkalmazás módja
mikromol/l	mg/10 ml
120‑249	1,35‑2,82	10 mg/ttkg	12 óránként
250‑500	2,82‑5,65	10 mg/ttkg	24 óránként
> 500	> 5,65	5 mg/ttkg	24 óránként

Májkárosodás

Nem szükséges a dózist módosítani májkárosodás esetén.

Gyermekek és serdülők

Egyévesnél idősebb gyermekek esetében, a 4.1 pontban feltüntetett, jelenleg elfogadott javallatokban, az adagolás 20 mg/kg/nap tartományban javasolt. Ezekben az indikációkban azonban korlátozott adatok állnak rendelkezésre a hatásosságot, adagolást és biztonságosságot illetően.

Gyermekeknél a tranexámsav hatásossága, adagolása és biztonságossága szívsebészeti beavatkozás esetén nem teljesen megalapozott. A jelenleg rendelkezésre álló korlátozott adatok az 5.1 pontban találhatók.

Idősek

A dózis csökkentése nem szükséges, kivéve bizonyított veseelégtelenség esetén.

Az alkalmazás módja

Szigorúan csak lassú, intravénás injekció formájában alkalmazható (lásd a 6.6 pontban).

4.3 Ellenjavallatok

• A készítmény hatóanyagával, vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

• Akut vénás vagy artériás thrombosis (lásd 4.4 pont)

• Consumptiós coagulopathia miatti fibrinolyticus állapotok, kivéve azokat az eseteket, amikor a fibrinolyticus rendszer predomináns aktiválása akut, súlyos vérzés miatt következik be (lásd 4.4 pont)

• Súlyos vesekárosodás (akkumuláció veszélye)

• Convulsiók az anamnézisben

• Intrathecalis és intraventricularis injekció, intracerebralis alkalmazás (agyödéma és convulsiók veszélye).

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

A javallatokat és az alkalmazás módját a fent leírtaknak megfelelően szigorúan be kell tartani:

• Az intravénás injekciót nagyon lassan kell beadni

• A tranexámsav intramuscularisan nem adható.

Convulsiók

Görcsrohamokról szóló eseteket jelentettek a tranexámsavval történő kezeléssel összefüggésben. Coronaria bypass graft (CABG) sebészeti beültetését követően fellépő görcsroham esetén, a legtöbb bejelentés nagy adagú tranexámsav intravénás (iv.) injekcióként történő alkalmazásáról számolt be. Amennyiben az ajánlott alacsonyabb adagokat alkalmazták, az operációt követő görcsrohamok előfordulási gyakorisága megegyezett a nem kezelt betegekével.

Szemészeti rendellenességek

Fokozott figyelmet kell fordítani a szemészeti rendellenességekre, beleértve a látáskárosodást, homályos látást, károsodott színlátást, és amennyiben szükséges a kezelést meg kell szakítani. A tranexámsavval történő folyamatos és hosszú távú injekciós kezelés esetén rendszeres szemészeti vizsgálat (a szemvizsgálatokba beleértendő a látóképesség, színlátás, szemfenék és látótérvizsgálat) javasolt. Patológiás szemészeti elváltozás esetén, különösen retinabetegség esetén a kezelőorvosnak egyedileg, szakorvossal történő konzultációt követően kell döntenie a hosszú távú tranexámsav‑kezelés szükségességéről.

Haematuria

A húgyutak felső szakaszának vérzése esetén fennáll az urethra elzáródásának veszélye.

Thromboemboliás események

A tranexámsav alkalmazása előtt mérlegelni kell a thromboemboliás betegségekkel kapcsolatos kockázati tényezőket. Azon betegek esetén, akiknél korábban thromboemboliás esemény jelentkezett, vagy akiknél a családi anamnézisben fokozott a thromboemboliás események előfordulási valószínűsége (nagy kockázatú thrombophiliás betegek) a tranexámsav oldatos injekció alkalmazása csak alapos orvosi indokkal, hematológus szakemberrel történő konzultációt követően, szoros orvosi felügyeletet mellett szabad alkalmazni (lásd 4.3 pont).

Orális fogamzásgátlót szedő betegek esetében, a fokozott thrombosis-veszély miatt, a tranexámsavat óvatosan kell alkalmazni (lásd 4.5 pont).

Disseminált intravascularis coagulatio

Disseminált intravascularis coagulatióban (DIC) szenvedő betegek esetén a legtöbb esetben a tranexámsav nem alkalmazható (lásd 4.3 pont). Amennyiben mégis tranexámsav alkalmazására kerül sor, az kizárólag azoknak adható, akiknél a fibrinolyticus rendszer predomináns aktiválása áll fenn akut, súlyos vérzés következtében. A hematológiai profil jellemzően a következőképpen alakul: csökkent euglobulin rögoldási idő; megnyúlt protrombinidő; csökkent fibrinogén plazmaszintek; V. és VIII. faktor, plazminogén fibrinolizin és alfa‑2‑makroglobulin plazmaszintek; normális P és P‑komplex plazmaszintek (a II faktor [protrombin], VII. és X. faktor), a fibrinogén lebontási termékek emelkedett plazmaszintje, normális vérlemezkeszám. Az előbbiekben leírtak alapján feltételezhető, hogy maga az alapbetegség nem befolyásolja ezen profil különböző elemeit. Fenti akut esetekben a tranexámsav egyszeri 1 g‑os adagja megfelelően kontrollálja a vérzést.

DIC esetén a tranexámsav alkalmazása csak abban az esetben lehetséges, ha megfelelő hematológiai laboratóriumi körülmények és szakember áll rendelkezésre.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Interakciós vizsgálatokat nem végeztek. Antikoagulánsokkal történő egyidejű kezelés csak a szakterületen jártas orvos szigorú felügyelete mellett történhet. A haemostasisra ható gyógyszereket óvatosan kell alkalmazni tranexámsavval kezelt betegek esetén.

Ösztrogén-kezeléshez hasonlóan elméletileg fennáll a rögképződés veszélye.

A gyógyszer antifibrinolitikus hatását trombolitikummal antagonizálhatjuk.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Fogamzóképes nők

Fogamzóképes nőknek megfelelően hatékony fogamzásgátló módszert kell alkalmazniuk a kezelés ideje alatt.

Terhesség:

A tranexámsav terhes nőknél történő alkalmazására vonatkozóan korlátozott mennyiségű információ áll rendelkezésre. Ennek megfelelően, bár állatkísérletek alapján teratogén hatása nincs, elővigyázatosságból az első trimeszterben a tranexámsav alkalmazása nem javasolt. Különböző haemorrhagiás állapotokban, a második és harmadik trimeszterben alkalmazott tranexámsavról rendelkezésre álló korlátozott klinikai tapasztalatok a magzat kilökődésére utaló hatást nem igazoltak. A tranexámsav alkalmazása az egész terhesség során csak abban az esetben javasolt, ha a várható előny felülmúlja a lehetséges kockázatot.

Szoptatás

A tranexámsav kiválasztódik a humán anyatejbe, ezért szoptatás alatt adása nem ajánlott.

Termékenység

Nem állnak rendelkezésre klinikai adatok a tranexámsav termékenységre gyakorolt hatásairól.

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

Nem vizsgálták a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre gyakorolt hatását.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A klinikai vizsgálatokból és a forgalomba hozatalt követően szerzett tapasztalatokat szervrendszerek szerinti csoportosításban az alábbiakban soroljuk fel.

A mellékhatások táblázatos felsorolása

A jelentett nemkívánatos hatásokat az alábbi táblázatban tüntettük fel. A nemkívánatos hatásokat a MedDRA szerinti szervrendszeri csoportosításban soroljuk fel. Minden egyes szervrendszeren belül a nemkívánatos hatásokat előfordulási gyakoriságuk szerint tüntettük fel. Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra.

Az előfordulási gyakoriságok értelmezése: nagyon gyakori ( 1/10), gyakori ( 1/100 ‑ < 1/10), nem gyakori ( 1/1000, ‑ < /100), ritka( 1/10 000, ‑ < 1/1000), nagyon ritka ( 1/10 000), nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

MedDRA szerinti Szervrendszer	Gyakori ( 1/100 ‑ < 1/10)	Nem gyakori ( 1/1000, ‑ < /100)	Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg)
Immunrendszeri betegségek és tünetek	-	-	Túlérzékenységi reakciók, akár anaphylaxia is
Idegrendszeri betegségek és tünetek	-	-	Convulsiók, főleg helytelen alkalmazás következtében (lásd még 4.3 és 4.4 pontokat)
Szembetegségek és szemészeti tünetek	-	-	Szemészeti rendellenességek, beleértve a színlátás romlását
Érbetegségek és tünetek	-	-	Gyengeség, hypotonia, eszméletvesztéssel (különösen, ha az intravénás injekciót túl gyorsan adják; per os alkalmazás után csak kivételesen) vagy anélkül előfordulhat. Artériás vagy vénás thrombosis bárhol.
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek	Hasmenés Hányás Hányinger	-	-
A bőr és a bőralatti szövet betegségei és tünetei		Allergiás dermatitis

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

Túladagolással kapcsolatos esetet nem jelentettek.

A túladagolás jelei és tünetei lehetnek: szédülés, fejfájás, alacsony vérnyomás, görcsrohamok. Kimutatták, hogy a görcsrohamok nagyobb gyakorisággal alakulnak ki az adag emelésével.

Túladagolás esetén támogató kezelés javasolt.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Vérzéscsillapítók, antifibrinolitikumok, ATC kód: B02A A02

Hatóanyaga a tranexámsav, a plazmin fibrinolitikus aktivitásának gátlásán keresztül fejti ki antihaemorrhagiás hatását. A tranexámsav és a plazminogén komplexet képez; ez a kötés fennmarad a plazminogén-plazmin átalakulást követően is.

A tranexámsavhoz kötött plazmin fibrinre kifejtett hatása jelentősen csökkent a szabad plazminéhoz képest.

In vitro vizsgálatokban kimutatták, hogy a nagy dózisú tranexámsav gátolja a komplementrendszer aktivitását.

Gyermekek és serdülők

1 éves kor feletti gyermekek:

Az irodalom alapján 12 gyermek-szívsebészeti hatásossági vizsgálatot végeztek, melyekbe összesen 1073 gyermeket választottak be, közülük 631 kapott tranexámsav‑kezelést. A legtöbb vizsgálat placebokontrollos volt. A vizsgált populáció heterogén volt a kort, a sebészeti beavatkozás típusát és az adagolási sémákat illetően. A tranexámsavval kapcsolatos vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a vérveszteség mértéke és az igényelt vérkészítmények mennyisége csökkent a gyermek szívsebészetben cardiopulmonaris bypass (CPB) esetén, ahol nagyon magas a vérzésveszély, különösen a cyanoticus, vagy ismételt beavatkozáson átesett betegek esetében. A leggyakrabban alkalmazott adagolási séma az alábbi volt:

• az első 10 mg/kg bólus az altatás megkezdése után, a bőrmetszés előtt

• folyamatos 10 mg/kg/óra infúzió vagy a CPB-pumpába adott injekcióként az első adagot a CPB eljáráshoz igazítva akár a beteg testsúlya szerinti 10 mg/kg adagban, akár a CPB‑pumpa kezdő térfogatának megfelelő adagban, az utolsó 10 mg/kg injekciót a CPB végén beadva.

Ugyan vizsgálatokat csak nagyon kevés betegnél végeztek, a korlátozottan rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy kedvezőbb a folyamatos infúzió, mivel így a terápiás plazmaszint a műtét teljes ideje alatt fenntartható.

Gyermekeknél nem végeztek specifikus dózis-hatás vagy farmakokinetikai vizsgálatot.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Felszívódás

A rövid intravénás infúzió beadását követően a plazma csúcskoncentráció gyorsan kialakul, ezt követően a plazmakoncentráció multiexponenciálisan csökken.

Eloszlás

A tranexámsav plazmafehérjékhez való kötődése 3% terápiás plazmaszintek esetén, és úgy tűnik ez teljesen a plazminogénhez való kötődésének köszönhető. A tranexámsav nem kötődik a szérum albuminhoz. Megoszlási térfogata 9‑12 liter.

A tranexámsav átjut a placentán. 12 terhes nőnek adott 10 mg/kg intravénás injekció után a tranexámsav szérumkoncentrációja a szérumban 10‑53 mikrogramm/ml, míg a köldökzsinórvérben 4‑31 mikrogramm/ml volt. A tranexámsav gyorsan diffundál az ízületi folyadékba és a synovialis membránba. 17 térdműtéten átesett betegnél, 10 mg/ml intravénás injekcióként történő alkalmazás után a koncentrációk az ízületi folyadékban hasonlóak voltak, mint a megfelelő szérummintákban. A tranexámsav koncentrációja számos egyéb szövetben a vérben mérhető mennyiség tört része volt (anyatejben egy százada, a cerebrospinalis folyadékban egy tizede, a csarnokvízben egy tizede). A tranexámsav kimutatható volt az ondóban, ahol gátolta a fibrinolitikus aktivitást, de nem befolyásolta a spermák mozgását.

Elimináció

Változatlan formában választódik ki a vizelettel. A vizelettel történő kiválasztás, mely a kiválasztás fő formája, főleg glomerulus filtrációval történik. A vese-clearance megegyezik a plazma-clearance-szel (110‑116 mikromol/perc). 10 mg/ttkg intravénás alkalmazást követően a beadott dózis 90%-a az első 24 órában kiválasztódik. Eliminációs felezési ideje körülbelül 3 óra.

Különleges betegcsoportok:

Vesekárosodásban szenvedő betegeknél emelkedett a plazmakoncentráció.

Nem végeztek speciális farmakokinetikai vizsgálatot gyermekeknél.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A hagyományos – farmakológiai biztonságossági, ismételt dózisú toxicitási, genotoxicitási, karcinogenitási, reprodukcióra-, és fejlődésre kifejtett toxicitási – vizsgálatokból származó nem‑klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény humán alkalmazásakor különös veszély nem várható.

Intrathecalis alkalmazás esetén állatokban epileptogén hatást figyeltek meg a tranexámsav alkalmazásával összefüggésben.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

Injekcióhoz való víz.

6.2 Inkompatibilitások

A tranexámsav nem keverhető vértranszfúziókkal vagy penicillint tartalmazó oldatokkal.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

2 év.

Az első felbontást követően csak egyszeri felhasználás engedélyezett, a fel nem használt oldatot ki kell dobni.

Felnyitás után kémiai és fizikai stabilitása 25 ºC-on 24 órán át igazolt.

Mikrobiológiai szempontból a készítményt azonnal fel kell használni. Amennyiben nem használják fel azonnal, a felhasználásig az eltartási idő és a tárolási körülmények a felhasználó felelőssége, és általában nem lehet több mint 24 óra 2-8 °C-on tárolva, kivéve, amikor a hígítás validált aszeptikus körülmények között történt.

6.4 Különleges tárolási előírások

Nem fagyasztható!

A hígított oldat tárolási előírásait lásd 6.3 pont.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

5  ml oldat 6 ml-es I-es típusú injekciós üvegben, buborékcsomagolásban.

10 ml oldat: 10 ml-es I-es típusú injekciós üvegben, buborékcsomagolásban.

Kiszerelés:

Tranexámsav 5 ml oldatot és tranexámsav 10 ml oldatot tartalmazó ampullák találhatók műanyag tálcában és dobozban.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

5×5 ml vagy 10×5 ml

5×10 ml vagy 10×10 ml

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések <és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk>

A Tranexámsav Baxter 100 mg/ml oldatos injekció/infúzió keverhető a legtöbb oldatos infuzióval, mint például elektrolit oldatok, szénhidrát oldatok, aminosav oldatok és dextrán oldat. Heparin is hozzáadható.

A Tranexámsav Baxter 100 mg/ml oldatos injekció/infúzió kizárólag egyszeri alkalmazásra használható, a fel nem használt oldatot meg kell semmisíteni.

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

Megjegyzés: (keresztjelzés nélkül)

Osztályozás: II/2

Korlátozott érvényű orvosi rendelvényhez kötött, szakorvosi kórházi diagnózist követően folyamatos szakorvosi ellenőrzés mellett alkalmazható gyógyszer (Sz).

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Baxter Holding B.V.

Kobaltweg 49,

3542CE Utrecht, Hollandia

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

OGYI-T-23682/01 5×5 ml 6 ml-es I-es típusú injekciós üvegben, buborékcsomagolásban

OGYI-T-23682/02 10×5 ml 6 ml-es I-es típusú injekciós üvegben, buborékcsomagolásban

OGYI-T-23682/03 5×10 ml 10 ml-es I-es típusú injekciós üvegben, buborékcsomagolásban

OGYI-T-23682/04 10×10 ml 10 ml-es I-es típusú injekciós üvegben, buborékcsomagolásban

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2020. június 3.

A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma:

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2020. június 3.