VARILRIX por és oldószer oldatos injekcióhoz előretöltött fecskendőben betegtájékoztató

1. A GYÓGYSZER NEVE

Varilrix por és oldószer oldatos injekcióhoz előretöltött fecskendőben

Varicella vakcina (élő)

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

Feloldás után 1 adag (0,5 ml) tartalma:

Élő, gyengített varicella vírus¹ (OKA törzs) legalább 10^3,3 PFE²

¹ humán diploid (MRC‑5) sejteken előállított

² PFE: plaque‑formáló egység

A vakcina nyomokban neomicint tartalmaz (neomicin-szulfát formájában) (lásd 4.3 pont).

Ismert hatású segédanyagok:

A vakcina 6 mg szorbitot tartalmaz adagonként.

A vakcina 331 mikrogramm fenilalanint tartalmaz adagonként (lásd 4.4 pont).

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Por és oldószer oldatos injekcióhoz előretöltött fecskendőben.

Az oldat elkészítése előtt a por egy enyhén krémszínű, sárgás vagy rózsaszínes liofilizált pogácsa, az oldószer pedig egy tiszta, színtelen folyadék.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

A Varilrix a varicella elleni aktív immunizálására ajánlott:

• 9‑11 hónapos életkorú, egészséges csecsemők esetében (lásd 5.1 pont), különleges körülmények esetén;

• 12 hónaposnál idősebb, egészséges gyermekek, serdülők és felnőttek esetében (lásd 5.1 pont);

• azon egészséges, fogékony egyének expozíció utáni profilaxisára, akik a varicella-fertőzésnek 72 órán belül voltak kitéve (lásd 4.4 és 5.1 pont);

• súlyos varicella szempontjából nagy kockázatú személyek (lásd 4.3, 4.4 és 5.1 pont).

A Varilrix alkalmazásakor a hivatalos ajánlást kell figyelembe venni.

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás

A Varilrix oltási tervének hivatalos ajánlásokon kell alapulnia.

Egészséges személyek

9 hónapos és 11 hónapos kor közötti csecsemők (beleértve a 11 hónaposokat is)

A 9 hónapos és 11 hónapos kor közötti csecsemők (beleértve a 11 hónaposokat is) két adag Varilrix‑et kapnak, a varicella elleni optimális védelem biztosítása érdekében (lásd 5.1 pont). A második adagot legalább 3 hónap elteltével kell beadni.

12 hónapos kor feletti gyermekek, serdülők és felnőttek

A 12 hónapos kor feletti gyermekek, valamint a serdülők és a felnőttek két Varilrix-adagot kapnak a varicella elleni optimális védelem biztosítása érdekében (lásd 5.1 pont). A második adagot általában legalább 6 héttel az első adag beadása után kell beadni. Az adagok közötti időköz semmilyen körülmények között nem lehet kevesebb 4 hétnél.

A varicella súlyos lefolyása szempontjából nagy kockázatú személyek

A varicella súlyos lefolyása szempontjából nagy kockázatú személyeknél előnyös lehet a 2 adagos oltást követő újraoltás (lásd 5.1 pont). Az immunizációt követően a varicella elleni antitestek időszakos mérését el lehet végezni annak érdekében, hogy be lehessen azonosítani azokat, akiknek előnyös lehet az ismételt immunizáció. Az adagok közötti időköz semmilyen körülmények között nem lehet kevesebb 4 hétnél.

További gyermekek és serdülők

A Varilrix biztonságosságát és hatékonyságát 9 hónaposnál fiatalabb csecsemőknél még nem állapították meg. Nem állnak rendelkezésre adatok.

Felcserélhetőség

• A Varilrix egy adagja adható azoknak, akik már kaptak egy adagot egy másik, szintén varicella-vírust tartalmazó vakcinából.

• A Varilrix egy adagja után adható egy adag egy másik, szintén varicella-vírust tartalmazó vakcinából.

Az alkalmazás módja

A Varilrix‑et subcutan (sc.) vagy intramuscularisan (im.) kell beadni a deltoid régióba vagy a comb anterolateralis régiójába.

A Varilrix-et subcutan kell beadni vérzési rendellenesség (pl. thrombocytopenia vagy bármely más véralvadási zavar) fennállása esetén.

A gyógyszer alkalmazás előtti elkészítésére vonatkozó utasításokat lásd a 6.6 pontban.

4.3 Ellenjavallatok

A Varilrix ellenjavallt súlyos humorális vagy sejtes (elsődleges vagy szerzett) immunhiányos betegeknél, mint például (lásd még a 4.4 pontot):

• immunhiányos állapotú alanyoknál, akiknél a teljes lymphocyta-szám kevesebb, mint 1200/mm³;

• a sejtspecifikus immunkompetencia hiányára vonatkozó egyéb bizonyítékokat mutató alanyok (pl. leukémiában, limphomában, vérképrendellenességgel járó zavarban szenvedő betegek, klinikailag egyértelmű tünetekkel járó HIV‑fertőzésben szenvedők);

• immunszuppresszív kezelésben (beleértve a nagy adagú kortikoszteroid-kezelést) részesülő személyek;

• súlyos kombinált immunhiány;

• agammaglobulinemia;

• AIDS vagy tünetekkel járó HIV‑fertőzés, illetve ha az életkor-specifikus CD4+ T‑lymphocyta százalékos arány 12 hónapnál fiatalabb gyermekeknél: CD4+ < 25%; 12–35 hónapos gyermekek: CD4+ < 20%; 36–59 hónapos gyermekek: CD4+ < 15%.

A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával vagy a neomicinnel szembeni túlérzékenység. A kórtörténetben szereplő, neomicin kiváltotta kontakt dermatitis azonban nem jelent ellenjavallat.

A Varilrix ellenjavallt azoknál az alanyoknál, akiknél korábban a varicella-vakcina beadását követően túlérzékenységi reakció alakult ki.

Terhesség. Ezen felül a védőoltás beadását követő 1 hónapban kerülni kell a teherbe esést (lásd 4.6 pont).

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Nyomonkövethetőség

A biológiai készítmények nyomonkövethetőségének javítása érdekében, az alkalmazott készítmény nevét és gyártási tételszámát egyértelműen kell feltüntetni.

Mint más vakcina esetében, a Varilrix beadását is el kell halasztani, ha az oltandó személy súlyos, akut lázas betegségben szenved. Kisebb fertőzés, például a megfázás miatt nem kell elhalasztani az oltást.

A tűszúrásra adott pszichés válaszként bármilyen oltás után, vagy akár az oltás előtt is ájulás fordulhat elő, különösen serdülőknél. Az eszmélet visszanyerése alatt ezt több neurológiai tünet is kísérheti, mint például átmeneti látászavar, paraesthesia és tonusos‑clonusos végtagmozgások. Fontos, hogy az ájuláskor esetlegesen előforduló sérülés elkerülése érdekében a beavatkozások megfelelő helyen történjenek.

Mint minden injekciós vakcina esetében, a megfelelő orvosi ellátást és felügyeletet mindig biztosítani kell, a vakcina beadását követően ritkán fellépő anaphylaxiás reakció esetére.

A vakcinát csak akkor lehet beadni, amikor a bőr fertőtlenítésére használt alkohol és egyéb fertőtlenítőszerek már elillantak, minthogy ezek a szerek a vakcinában lévő attenuált vírusokat inaktiválhatják.

Korlátozott védelem érhető el varicella ellen, amennyiben az immunizálásra a természetes betegséggel történt expozíciót követő legfeljebb 72 órán belül kerül sor (lásd 5.1 pont).

Hasonlóan más vakcinákhoz, előfordulhat, hogy nem alakul ki védettséget biztosító immunválasz minden oltottnál.

Mint más varicella-vakcinák esetében, bárányhimlő megbetegedéseket észleltek előzetesen Varilrix‑szal oltott személyeknél is. Ezek az áttöréses esetek rendszerint enyhék, kevesebb laesióval és alacsonyabb lázzal járnak, mint a nem immunizált személyek megbetegedései.

Transzmisszió

Kimutatták, hogy az Oka varicella-vakcina-vírus transzmissziója nagyon alacsony arányban fordul elő kiütéses beoltottak szeronegatív kontaktjai körében. Nem zárható ki az Oka varicella-vakcina-vírus transzmissziója szeronegatív kontaktokra olyan beoltottakról, akiknél nem alakulnak ki bőrkiütések.

Az egészséges oltottakhoz képest a leukaemiás betegeknél nagyobb valószínűséggel alakul ki papulovesicularis kiütés (lásd még 4.8 pont). Ezekben az esetekben is a betegség lefolyása enyhe volt. Az oltott személyek közül még azoknak is, akiknél nem alakulnak ki a varicellára jellemző bőrtünetek, az oltást követően legfeljebb 6 hétig törekedniük kell arra, hogy kerüljék a kapcsolatot a varicellára fogékony, nagy kockázatú személyekkel.

Olyan körülmények között, amikor elkerülhetetlen a veszélyeztetett személyekkel való érintkezés, a védőoltás beadását megelőzően mérlegelni kell a vakcinavírus lehetséges átvitelének veszélyét a vad típusú bárányhimlő-vírussal való megfertőződés és átvitelének lehetőségével szemben.

A fogékony, veszélyeztetett személyek közé tartoznak:

• Immunkompromittált személyek (lásd 4.3 és 4.4 pont);

• Terhes nők, akiknek nem volt dokumentált vagy laboratóriumilag igazolt bárányhimlő megbetegedésük korábban;

• Azon nők újszülöttjei, akiknek nem volt dokumentált vagy laboratóriumilag igazolt bárányhimlő megbetegedésük korábban.

Az egészséges kontakt egyénekben tapasztalt enyhe lefolyás azt mutatja, hogy az oltóvírus gyengített tulajdonságú maradt az emberről emberre terjedés folyamán.

A súlyos varicella fokozott kockázatnak kitett személyek

Csak kevés adat áll rendelkezésre a Varilrix (+4 °C‑os készítmény) klinikai vizsgálatairól a varicella‑fertőzés súlyos lefolyása szempontjából nagy kockázatú személyeknél.

A védőoltás beadása mérlegelhető bizonyos immunhiányos betegeknél, akiknél az előnyök meghaladják a kockázatokat (pl. tünetmentes HIV‑fertőzöttek, IgG‑alosztály hiányállapotok, veleszületett neutropenia, krónikus granulomás betegség és komplementhiányos betegségek).

Azok az immunkompromittált betegek, akiknél nem áll fenn ellenjavallat erre a védőoltásra (lásd 4.3 pont), nem feltétlenül reagálnak olyan jól, mint az immunokompetens személyek; ezért közülük néhányan fertőzött személlyel való kontaktus esetén elkaphatják a bárányhimlőt a megfelelő vakcináció ellenére is. Ezeket a betegeket gondos, rendszeres ellenőrzés alatt kell tartani a bárányhimlő jeleit vizsgálva.

Ha a varicella‑fertőzés súlyos lefolyása szempontjából nagy kockázatú személyeknél fontolóra veszik az oltást, ajánlatos:

• ha a leukaemia akut fázisában kerül sor a páciens immunizálására, a fenntartó kemoterápiát fel kell függeszteni a vakcina beadása előtt egy héttel, és a beadását követően egy hétig. Sugárkezelés alatt álló betegeket nem szabad immunizálni a kezelés folyamán. Általában a páciensek immunizálása a teljes haematologiai remisszió periódusában történik.

• a teljes lymphocyta szám legalább 1200/mm³ legyen, vagy egyéb adatok ne jelezzék a celluláris immunkompetencia hiányát.

• a teljes immunizációt ajánlott néhány héttel az immunszuppresszív kezelés megkezdése előtt befejezni tervezett szervtranszplantáció (pl. vesetranszplantáció) esetén.

Nagyon kevés esetben, főként immunokompromittált személyeknél jelentettek belső szerveket is érintő disszeminált varicellát OKA varicella-vírus-törzzsel végzett vakcinációt követően.

A Varilrix nem adható intravascularisan vagy intradermálisan.

Fenilalanin tartalom

Ez a vakcina 331 mikrogramm fenilalanint tartalmaz adagonként. A fenilalanin ártalmas lehet fenilketonuriában (PKU) szenvedő betegek esetében.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Ha tuberculin-próbát kell végezni, erre a vakcináció előtt, vagy azzal egyidejűleg kell sort keríteni, mert az élő vírust tartalmazó vakcinák átmenetileg csökkenthetik a bőr tuberculin iránti érzékenységét. Mivel ez az anergia legfeljebb 6 hétig tarthat, a védőoltás beadását követő ezen időszakban nem végezhető tuberculin-próba az álnegatív eredmények elkerülése érdekében.

Azon személyek immunizálása, akik immunglobulint kaptak vagy vértranszfúzióban részesültek, legalább 3 hónappal elhalasztandó, minthogy a passzívan a szervezetbe került varicella-ellenanyagok a vakcináció eredményességét csökkenthetik.

Szalicilátok szedését kerülni kell az oltást követő 6 hét folyamán, mivel Reye-szindrómát jelentettek természetes varicella‑fertőzés alatt alkalmazott szalicilát-kezelést követően.

Más védőoltásokkal történő alkalmazás

Egészséges személyek

A varicella-tartalmú vakcinákkal végzett klinikai vizsgálatok támogatják a Varilrix és az alábbi monovalens vagy kombinált vakcinák egyidejű alkalmazását: kanyaró-mumpsz-rubeola vakcina (MMR), diphtheria-tetanus-acelluláris pertussis vakcina (DTPa), csökkentett antigén diphtheria-tetanus-acelluláris pertussis vakcina (dTpa), b típusú Haemophilus influenzae vakcina (Hib), inaktivált polio vakcina (IPV), hepatitis B vakcina (HBV), hexavalens vakcina (DTPa‑HBV‑IPV/Hib), hepatitis A vakcina (HAV), B szerocsoportú meningococcus vakcina (Bexsero), C szerocsoportú meningococcus konjugált vakcina (MenC), A, C, W és Y szerocsoportú meningococcus konjugált vakcina (MenACWY) és pneumococcus konjugált vakcina (PCV).

A különböző injekciós vakcina készítmények mindig különböző oltási helyekre adandók.

Ha a kanyaróvírust tartalmazó védőoltást nem egy időben adják be a Varilrix‑szel, akkor legalább 1 hónapos időkülönbség tartása javasolt a két vakcina beadása között, mivel ismert, hogy a kanyaró-vakcina a sejthez kötött immunválasz átmeneti, rövid idejű csökkenéséhez vezethet.

Alapbetegségük miatt fokozott kockázatnak kitett páciensek

A Varilrix nem adható egy időben más élő, gyengített vírust tartalmazó vakcinával. Inaktivált vakcinák várakozási időtől függetlenül adhatók a Varilrix beadása előtt vagy után, amennyiben nincs speciális ellenjavallat. A különböző injekciós vakcinák mindig különböző oltási helyekre adandók.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség

Terhes nők nem olthatók be Varilrix‑szel.

Mindazonáltal nem dokumentáltak magzatkárosodást olyan esetekben, amikor varicella-vakcinákkal oltottak terhes nőket.

Fogamzóképes nők

A teherbe esést az oltás beadását követő 1 hónapban kerülni kell. A gyermeket vállalni kívánó nőknek azt kell tanácsolni, hogy halasszák el a teherbe esést.

Szoptatás

Szoptató anyák oltására vonatkozóan nincsenek adatok.

A vakcinavírus-törzs anyáról csecsemőre való átvitelének elméleti kockázata miatt a Varilrix adása általában nem ajánlott szoptató anyáknak (lásd még 4.4 pont). Azokat a fertőzésveszélynek kitett nőket, akiknél nem ismert korábbi bárányhimlő megbetegedés, vagy akik ismerten szeronegatívak, egyedi elbírálás alapján lehet vakcinációban részesíteni.

Termékenység

Nincsenek rendelkezésre álló adatok.

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A Varilrix‑nek a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket befolyásoló hatásait nem vizsgálták. A Varilrix nem vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. A 4.8 „Nemkívánatos hatások” részben említett néhány hatás azonban ideiglenesen befolyásolhatja a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességeket.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

Klinikai vizsgálati adatok

Egészséges személyek

Több mint 7900 oltott egyén vett részt azokban a vakcina reaktogenitási profiljára irányuló klinikai vizsgálatokban, amelyekben a vakcinát subcutan vagy önmagában, vagy egyidejűleg más vakcinával adva alkalmazták.

Az alább ismertetett biztonságossági profil 5369, önmagában adott Varilrix adag csecsemők, gyermekek, serdülők és felnőttek körében végzett vizsgálatán alapult.

A jelentett mellékhatások az alábbi gyakorisági kategóriák szerint kerülnek felsorolásra:

Nagyon gyakori: (≥ 1/10)

Gyakori: (≥ 1/100 ‑ < 1/10)

Nem gyakori: (≥ 1/1000 ‑ < 1/100)

Ritka: (≥1/10 000 ‑ <1/1000)

A mellékhatások minden gyakorisági csoportban súlyosság szerint csökkenő sorrendben vannak feltüntetve.

Szervrendszer	Gyakoriság	Mellékhatások
Fertőző betegségek és parazitafertőzések	Nem gyakori	felső légúti fertőzések, pharyngitis
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek	Nem gyakori	lymphadenopathia
Pszichiátriai kórképek	Nem gyakori	ingerlékenység
Idegrendszeri betegségek és tünetek	Nem gyakori	fejfájás, aluszékonyság
Szembetegségek és szemészeti tünetek	Ritka	kötőhártya-gyulladás
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek	Nem gyakori	köhögés, rhinitis
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek	Nem gyakori	hányás, hányinger
Ritka	hasmenés, hasi fájdalom
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei	Gyakori	bőrkiütés
Nem gyakori	varicellaszerű bőrkiütés, viszketés (pruritus)
Ritka	urticaria
A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei	Nem gyakori	arthralgia, myalgia
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók	Nagyon gyakori	fájdalom, bőrpír
Gyakori	láz (száj/hónalj hőmérséklet  37,5 °C vagy rectalis hőmérséklet  38,0 °C)†, duzzanat az injekció beadásának a helyén†
Nem gyakori	láz (száj/hónalj hőmérséklet ˃39,0 °C vagy rectalis hőmérséklet  39,5 °C), fáradtság, rossz közérzet

• MedDRA szerinti szervrendszeri kategóriáknak megfelelően

† Duzzanat a beadás helyén és láz a serdülőknél és felnőtteknél végzett klinikai vizsgálatban nagyon gyakran fordult elő. A 13 évesnél fiatalabb gyermekeknél a második oltás után nagyon gyakran duzzanatról is beszámoltak.

A fájdalom, a bőrpír és duzzanat előfordulási gyakorisága nagyobb volt a második adag beadása után, összehasonlítva az első adagot követően észleltekkel.

A reaktogenitásban nem volt különbség a vizsgálatok kezdetekor szeropozitív és szeronegatív oltottak között.

Egy klinikai vizsgálat során 328, 11 és 21 hónapos kor közötti gyermek kapta a GlaxoSmithKline (GSK) kombinált kanyaró-, mumpsz-, rubeola- és varicella-vakcináját (amely ugyanazt a varicella-törzset tartalmazza, mint a Varilrix), intramuscularisan vagy subcutan beadva. A vizsgálat azt mutatta, hogy a két beadási módnak hasonló a biztonságossági profilja.

A varicella‑fertőzés súlyos lefolyása szempontjából nagy kockázatú csoportba tartozó oltandók

Nagyon kevés klinikai vizsgálati adat áll rendelkezésre varicella‑fertőzés súlyos lefolyása szempontjából nagy kockázatú csoportba tartozó oltandókról. Ugyanakkor az oltáshoz köthető reakciók (főleg papulo-vesicularis eruptio és láz) általában enyhék. Az egészségeseknél tapasztaltakhoz hasonlóan a beadás helyén jelentkező bőrpír, duzzanat és fájdalom enyhe és átmeneti jellegű.

A forgalomba hozatalt követő mellékhatás figyelés

A forgalomba hozatalt követő mellékhatás figyelés során ritkán az alábbi további reakciókat jelentették. Mivel ezeket az eseményeket önkéntes alapon, bizonytalan méretű populáción belül jelentették, nem mindig lehetséges megbízhatóan megbecsülni gyakoriságukat.

Szervrendszer	Mellékhatás
Fertőző betegségek és parazitafertőzések	herpes zoster
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek	thrombocytopenia
Immunrendszeri betegségek és tünetek	anaphylaxiás reakciók, túlérzékenységi reakciók
Idegrendszeri betegségek és tünetek	encephalitis, cerebrovascularis esemény, convulsiók, cerebellitis, cerebellitisszerű tünetek (köztük átmeneti járászavar és átmeneti ataxia)
Érbetegségek és tünetek	vasculitis (közte Schonlein–Henoch-purpura és Kawasaki-szindróma)
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei	erythema multiforme

• a MedDRA rendszer szerinti szervrendszerenkénti csoportosításnak megfelelően

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

Jelentettek olyan eseteket, amikor véletlenül az ajánlott adagnál többel oltottak. Ezen esetekben az alábbi mellékhatásokat jelentették: letargia és convulsio. A többi jelentett esetben a túladagoláshoz nem társult mellékhatás.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: vírus vakcinák, varicella vírusok, ATC kód: J07BK01

Hatásmechanizmus

A Varilrix egy gyenge, klinikailag jelentéktelen varicella‑fertőzést hoz létre a fogékony személyekben.

A vérben kimutatható antitestek a védettség elfogadott mutatói, azonban a varicella betegség elleni védelemnek nincs meghatározott határértéke.

Farmakodinámiás hatások

Hatásosság és hatékonyság

A GlaxoSmithKline (GSK) Oka varicella-vakcinájának (Varilrix) a varicella betegség prevenciójában mutatott hatásosságát polimeráz láncreakcióval (PCR‑rel) vagy varicella esetnek való kitettséggel értékelték egy nagy volumenű, randomizált, több országra kiterjedő, aktív kontrollos klinikai vizsgálatban, amelyben a GSK kombinált kanyaró-mumpsz-rubeola vakcináját, a Priorix-ot alkalmazták kontrollként. A vizsgálatot olyan európai országokban végezték, ahol nincs bevezetve a rutinszerűen adott varicella-védőoltás. 12‑22 hónapos gyermekek egy adag Varilrix‑et vagy két adag kombinált kanyaró-mumpsz-rubeola vakcinát (Priorix‑Tetra‑t) kaptak hat hetes időközzel. A vakcina igazolt, bármilyen súlyosságú, valamint közepesen súlyos, illetve súlyos igazolt varicella‑fertőzés elleni hatásosságát a 2 éves elsődleges utánkövetési időszak (medián időtartam 3,2 év) után igazolták. A perzisztens hatásosságot ugyanebben a vizsgálatban, a hosszú távú, 6 éves (medián időtartam 6,4 év) és 10 éves (medián időtartam 9,8 év) utánkövetési időszak során figyelték meg. Az adatok az alábbi táblázatban láthatóak.

Csoport	Időpont	Bármilyen súlyosságú varicella‑fertőzés elleni hatásosság	Közepesen súlyos, illetve súlyos igazolt varicella‑fertőzés elleni hatásosság
GSK monovalens varicella (Oka) vakcinája (Varilrix) 1 adag n = 2487	2. év	65,4% (97,5%‑os CI: 57,2; 72,1)	90,7% (97,5%‑os CI: 85,9; 93,9)
6. év(1)	67,0% (95%‑os CI: 61,8; 71,4)	90,3% (95%‑os CI: 86,9; 92,8)
10. év(1)	67,2% (95%‑os CI: 62,3; 71,5)	89,5% (95%‑os CI: 86,1; 92,1)
GSK kombinált kanyaró-mumpsz-rubeola és varicella (Oka) vakcinája (Priorix‑Tetra) 2 adag n = 2489	2. év	94,9% (97,5%‑os CI: 92,4; 96,6)	99,5% (97,5%‑os CI: 97,5; 99,9)
6. év(1)	95,0% (95%‑os CI: 93,6; 96,2)	99,0% (95%‑os CI: 97,7; 99,6)
10. év(1)	95,4% (95%‑os CI: 94,0; 96,4)	99,1% (95%‑os CI: 97,9; 99,6)

n = bevont és oltott alanyok száma

(1) leíró elemzés

Klinikai vizsgálatokban a legtöbb egyén, aki az oltást követően a vírus vad típusával fertőződött, klinikai szempontból vagy teljesen védett volt a bárányhimlővel szemben, vagy a betegség enyhe lefolyású volt (pl.: kevesebb bőrkiütéssel, lázmentesen zajlott).

A különböző helyzetekben (járványkitörések, eset-kontroll, megfigyeléses vizsgálatok, adatbázisok, modellek) végzett megfigyelésekből származó hatékonysági adatok a vakcina két adagjának esetében az egy adaghoz képest magasabb szintű védelemre és az áttöréses varicella megbetegedések előfordulásának csökkenésére utalnak.

A Varilrix egy adagjának hatására gyermekek körében a varicella miatti hospitalizációk száma 81%‑kal, az ambuláns orvosi vizsgálatok száma pedig 87%‑kal csökkent.

Posztexpozíciós profilaxis

A varicella-vírus-expozíciót követően a varicella megelőzésére vonatkozóan közzétett adatok korlátozottak.

Egy randomizált, kettős vak, placebokontrollos vizsgálatban 42, 12 hónapos és 13 év közötti gyermek vett részt, amelyből 22 gyermek kapott egy adag Varilrix-et, 20 gyermek pedig egy adag placebót az expozíciót követő 3 napon belül. A gyermekek hasonló százalékos aránya (41%, illetve 45%) fertőződött meg varicellával, de a betegség mérsékelt vagy súlyos formájának kialakulásának kockázata a placebócsoportban 8-szor magasabb volt, a beoltott csoporthoz képest (relatív kockázat = 8,0; 95%‑os Cl: 1,2; 51,5; p = 0,003).

Egy kontrollos vizsgálatban, amelybe 33, 12 hónap és 12 év közötti gyermeket vontak be, 15‑en kaptak varicella-vakcinát (13 személy kapott Varilrix‑et, 2 személy pedig egy másik Oka-törzset tartalmazó varicella-vakcinát kapott) legfeljebb 5 nappal az expozíciót követően, 18 személy pedig nem lett beoltva. Az expozíciót követő 3 napon belül beoltott 12 gyermek esetében az oltás hatékonysága 44%‑os volt (95%‑os CI: –1; 69) bármilyen súlyosságú betegség megelőzésében és 77%‑os volt (95%‑os CI: 14; 94) a mérsékelt vagy súlyos betegség megelőzésében.

Egy prospektív kohorszvizsgálatban (ahol kontrollként a korábbi megbetegedések arányát használták) 67 gyermek, serdülő és felnőtt kapott varicella-vakcinát (55 alany Varilrix‑et kapott és 12 alany másik Oka-törzset tartalmazó varicella-vakcinát kapott) az expozíciót követő 5 napon belül. A vakcina hatékonysága 62,3% volt (95%‑os CI: 47,8; 74,9) bármilyen súlyosságú betegség megelőzésében, és 79,4% volt (95%‑os CI: 66,4; 88,9) a közepes és súlyos betegségek megelőzésében.

A súlyos varicella nagy kockázatának kitett személyek

Leukaemiában szenvedő betegek, malignus szolid tumoros vagy súlyos krónikus betegség (mint például krónikus veseelégtelenség, autoimmun betegség, kollagén betegségek, súlyos asthma bronchiale) miatt immunszuppresszív kezelés (ide sorolva a kortikoszteroid terápiát is) alatt álló betegek vagy szervátültetésen átesett betegek varicella megbetegedése a betegség súlyosabb lezajlásának kockázatával járhat. Kimutatták, hogy az Oka‑törzs elleni védőoltás csökkenti a varicella szövődményeit ezeknél a betegeknél.

Immunválasz subcutan beadást követően

Egészséges személyek

11–21 hónapos korú gyermekeknél a szerokonverziós arány ELISA‑val mérve 6 héttel az oltást követően 89,6% volt az első adag, és 100% a második adag beadásakor.

9 hónapostól 12 éves korig terjedő életkorú gyermekeknél az első oltást követően 6 héttel mért szerokonverzió immunfluoreszcenciás vizsgálattal (IFA) mért átlagos aránya >98% volt.

9 hónapostól 6 éves korig terjedő életkorú gyermekeknél a második oltást követően 6 héttel mért szerokonverzió aránya IFA‑val mérve 100% volt. Az antitest szint emelkedését megfigyelték a második adag beadását követően (5–26 szoros GMT‑emelkedés).

13 éves, illetve annál idősebb oltottaknál a második oltás beadását követően 6 héttel a szerokonverzió IFA-val mérve 100% volt. Egy évvel az oltást követően minden vizsgált oltott szeropozitív volt.

A varicella súlyos lefolyása tekintetében nagy kockázatú személyek

A klinikai vizsgálatokból származó kevés klinikai vizsgálati adatok immunogenitást mutattak ki a varicella-fertőzés súlyos lefolyása szempontjából nagy kockázatú pácienseknél.

Immunválasz intramuscularis beadást követően

Az intramuscularisan beadott Varilrix immunogenitása egy összehasonlító vizsgálaton alapul, ahol 283 egészséges, 11 és 21 hónapos kor közötti gyermek kapta a GSK kombinált kanyaró-, mumpsz-, rubeola- és varicella-vakcináját (amely ugyanazt a varicella törzset tartalmazza, mint a Varilrix) subcutan vagy intramuscularisan beadva. A vizsgálat azt mutatta, hogy a két beadási módnak egymással összevethető az immunogenitási profilja.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Farmakokinetikai tulajdonságok értékelése vakcinák esetében nem szükséges.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

Az állatokkal végzett, nem klinikai jellegű vizsgálatok adatai azt igazolták, hogy a készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

Por

aminosavak (fenilalanint tartalmaz)

vízmentes laktóz

szorbit (E420)

mannit (E421)

Oldószer

injekcióhoz való víz.

6.2 Inkompatibilitások

A kompatibilitási vizsgálatok hiányában ez a gyógyszer nem keverhető más gyógyszerekkel.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

2 év.

A feloldást követően a vakcinát ajánlott a lehető leghamarabb beadni.

Mindazonáltal bizonyított, hogy feloldás után a vakcina szobahőmérsékleten (25 ºC) legfeljebb 90 percig, míg hűtőszekrényben (2 ºC‑8 ºC) legfeljebb 8 órán át tárolható. Ha az ajánlott körülmények között tárolt vakcinát ezen időtartamon belül nem használják fel, az elkészített vakcinát meg kell semmisíteni.

6.4 Különleges tárolási előírások

Hűtve (2 °C–8 °C) tárolandó és szállítandó.

A fénytől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó.

A gyógyszer feloldás utáni tárolására vonatkozó előírásokat lásd a 6.3 pontban.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

Port tartalmazó egyadagos injekciós üveg (I‑es típus) dugóval (bróm-butil gumi) lezárva.

0,5 ml oldószer előretöltött fecskendőben (I‑es típusú üveg) dugattyúval (bróm-butil gumi) lezárva külön tűvel vagy tű nélkül az alábbi kiszerelésekben:

• 1 tűvel: 1 vagy 10 db‑os csomagolás

• 2 tűvel: 1 vagy 10 db‑os csomagolás

• tű nélkül: 1 vagy 10 db‑os csomagolás

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Az oldószert és az elkészített vakcinát beadás előtt vizuálisan ellenőrizni kell, hogy nem láthatók‑e a készítményben idegen részecskék és/vagy rendellenes fizikai elváltozások. Amennyiben ezek bármelyike megfigyelhető, ne használja fel az oldószert vagy az elkészített vakcinát.

A vakcina elkészítéséhez a mellékelt, oldószert tartalmazó előretöltött fecskendő teljes tartalmát a port tartalmazó injekciós üvegbe kell juttatni.

A tű fecskendőhöz való csatlakoztatásához figyelmesen olvassa el az 1. és a 2. képnél található útmutatást. A Varilrix‑hez mellékelt fecskendő azonban kismértékben eltérhet a rajzon láthatótól (csavarmenet nélküli védőkupak).

Ebben az esetben a tűt csavarás nélkül kell a fecskendőre rányomni.

T ű

Fecskendő

1. ábra 2. ábra

A fecskendőt mindig a fecskendő hengernél, és ne a fecskendő dugattyúnál vagy a Luer-Lock csatlakozónál fogja meg. A tűt a fecskendő tengelyével egy vonalban tartsa (ahogy a 2. ábrán látható). Ha nem így tesz, előfordulhat, hogy a Luer-Lock csatlakozó elferdül és ereszteni fog.

A fecskendő összeszerelése során, ha a Luer-Lock csatlakozó lecsúszik, egy új vakcina adagot (új fecskendőt és injekciós üveget) kell felhasználni.

1. Csavarja le a fecskendő kupakját az óramutató járásával ellentétes irányba (ahogy az 1. ábrán látható).

Kövesse az alábbi lépéseket, függetlenül attól, hogy a Luer-Lock csatlakozó forog‑e a fecskendőn vagy sem:

2. A tű fecskendőhöz csatlakoztatásához a tű kónuszát finoman illessze bele a Luer-Lock csatlakozójába, és fordítsa azt negyed fordulattal az óramutató járásának irányába, amíg úgy érzi, hogy rögzült állapotba került (ahogy a 2. képen látható).

3. Távolítsa el a tűvédő kupakot, amely esetenként kicsit szorulhat.

4. Adja az oldószert a porhoz. Az elegyet alaposan össze kell rázni, amíg a por az oldószerben teljesen feloldódik.

A pH‑érték kismértékű változása miatt az elkészített vakcina színe világosbarack és rózsaszín között változhat. Ez normális és nem befolyásolja a vakcina hatásosságát. Ha más elváltozást észlel, ne adja be a vakcinát.

5. Az injekciós üveg teljes tartalmát fel kell szívni.

6. A vakcina beadásához egy új tűt kell használni. Csavarja le a tűt a fecskendőről és a fenti 2. lépést megismételve csatlakoztassa az injekciós tűt.

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

GlaxoSmithKline Biologicals SA

Rue de l'Institut 89, B-1330 Rixensart, Belgium

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMAI

OGYI-T-8771/02 1 db, port tartalmazó injekciós üveg +1 db, oldószert tartalmazó előretöltött fecskendő + 2 tű dobozban

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2003. február 11.

A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2010. február 11.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2021. november 17.