VILDAGLIPTIN ELPEN 50 mg tabletta betegtájékoztató

📦 Kiszerelések

Gyógyszer alapadatai

Hatóanyag: vildagliptin

ATC kód: A10BH02

Nyilvántartási szám: OGYI-T-24023

Állapot: TT

Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára

Vildagliptin ELPEN 50 mg tabletta

vildagliptin

Mielőtt elkezdi szedni ezt a gyógyszert, olvassa el figyelmesen az alábbi betegtájékoztatót, mert az Ön számára fontos információkat tartalmaz.

Tartsa meg a betegtájékoztatót, mert a benne szereplő információkra a későbbiekben is

szüksége lehet.

További kérdéseivel forduljon kezelőorvosához, gyógyszerészéhez vagy a gondozását végző

egészségügyi szakemberhez.

Ezt a gyógyszert az orvos kizárólag Önnek írta fel. Ne adja át a készítményt másnak, mert számára ártalmas lehet még abban az esetben is, ha a betegsége tünetei az Önéhez hasonlóak.
Ha Önnél bármilyen mellékhatás jelentkezik, tájékoztassa erről kezelőorvosát, gyógyszerészét

vagy a gondozását végző egészségügyi szakembert. Ez a betegtájékoztatóban fel nem sorolt bármilyen lehetséges mellékhatásra is vonatkozik. Lásd 4. pont.

A betegtájékoztató tartalma

1. Milyen típusú gyógyszer a Vildagliptin ELPEN és milyen betegségek esetén alkalmazható?

2. Tudnivalók a Vildagliptin ELPEN szedése előtt

3. Hogyan kell szedni a Vildagliptin ELPEN-t?

4. Lehetséges mellékhatások

5. Hogyan kell a Vildagliptin ELPEN-t tárolni?

6. A csomagolás tartalma és egyéb információk

1. Milyen típusú gyógyszer a Vildagliptin ELPEN 50 mg tabletta és milyen betegségek esetén alkalmazható?

A Vildagliptin ELPEN 50 mg tabletta (továbbiakban: Vildagliptin ELPEN) hatóanyaga a vildagliptin, ami az „orális antidiabetikumok” (szájon át alkalmazandó cukorbetegség-elleni gyógyszerek) csoportjába tartozik.

A Vildagliptin ELPEN a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő felnőttek kezelésére szolgál. Akkor alkalmazzák, ha a cukorbetegséget nem lehet kizárólag diétával és testmozgással kontrollálni. A Vildagliptin ELPEN segíti szabályozni a betegek vércukorszintjét. Kezelőorvosa a Vildagliptin ELPEN-t önmagában vagy olyan, bizonyos más antidiabetikus gyógyszerekkel együtt fogja Önnek rendelni, amelyeket már szed, ha ezek nem bizonyultak kellően hatásosnak a cukorbetegség (diabétesz) kezelésében.

A 2-es típusú cukorbetegség akkor alakul ki, ha a szervezet nem termel elég inzulint, vagy ha a szervezet által termelt inzulin nem fejt ki kellő hatást. Akkor is kialakulhat, ha a szervezet túl sok glükagont termel.

Az inzulin nevű vegyület csökkenti a cukor szintjét a vérben, elsősorban étkezéseket követően. A glükagon a cukor termelődését serkenti a májban, ami a vércukorszint emelkedését eredményezi. Mindkét vegyületet a hasnyálmirigy termeli.

Hogyan hat a Vildagliptin ELPEN?

A Vildagliptin ELPEN a hasnyálmirigyre hatva fejti ki a hatását, ahol így több inzulin és kevesebb glükagon termelődik. Ez segít a vércukorszint szabályozásában. Ez a gyógyszer bizonyítottan csökkenti a vércukorszintet, ami segíthet a cukorbetegség szövődményeinek megelőzésében. Annak ellenére, hogy Ön most kezd meg egy, a diabétesz elleni gyógyszeres kezelést, fontos, hogy továbbra is kövesse az Önnek rendelt étrendet és/vagy testmozgást.

2. Tudnivalók a Vildagliptin ELPEN szedése előtt

Ne szedje a Vildagliptin ELPEN-t:

ha allergiás a vildagliptinre vagy a gyógyszer (6. pontban felsorolt) egyéb összetevőjére. Ha azt gondolja, hogy allergiás lehet a vildagliptinre vagy a Vildagliptin ELPEN egyéb összetevőjére, ne vegyen be ebből a gyógyszerből, és forduljon kezelőorvosához tanácsért.

Figyelmeztetések és óvintézkedések

A Vildagliptin ELPEN szedése előtt beszéljen kezelőorvosával, gyógyszerészével vagy a gondozását végző egészségügyi szakemberrel,

ha 1-es típusú diabéteszben (azaz a szervezete nem termel inzulint) vagy diabéteszes ketoacidózisnak nevezett állapotban szenved,

• ha egy szulfonilureának nevezett, cukorbetegség-elleni gyógyszert szed (az alacsony vércukorszint [hipoglikémia] elkerülése érdekében lehet, hogy kezelőorvosa csökkenteni akarja

az Ön szulfonilurea adagját, ha azt a Vildagliptin ELPEN-nel együtt szedi),

• ha közepesen súlyos vagy súlyos vesebetegségben szenved (kisebb Vildagliptin ELPEN adagot kell majd szednie),

• _ha_m_ű_v_e_s_e_k_e_z_e_l_és_a_l_a_t_t_á_l_l_,

• ha májbetegségben szenved,

• ha szívelégtelenségben szenved,

• ha hasnyálmirigy betegsége van, vagy valaha volt.

Ha Ön korábban vildagliptint szedett, de a szedését májbetegség miatt abba kellett hagyni, akkor nem szedheti ezt a gyógyszert.

A diabéteszes bőrelváltozások gyakori szövődményei a cukorbetegségnek. Helyes, ha az orvos vagy a nővér által adott bőrápolási és lábápolási tanácsokat betartja. Az is helyes, ha a Vildagliptin ELPEN szedése alatt különös figyelmet fordít az újonnan megjelenő hólyagokra és fekélyekre. Ha ilyenek alakulnak ki, azonnal orvoshoz kell fordulnia.

A Vildagliptin ELPEN-kezelés megkezdése előtt egy, a máj működését értékelő vizsgálatot végeznek, melyet a kezelés első évében háromhavonta, majd azt követően rendszeresen fognak végezni Önnél. Erre azért van szükség, hogy a májenzimek szintjének emelkedését mielőbb kimutathassák.

Gyermekek és serdülők

A Vildagliptin ELPEN alkalmazása nem ajánlott gyermekek és 18 éves kor alatti serdülők számára.

Egyéb gyógyszerek és a Vildagliptin ELPEN

Feltétlenül tájékoztassa kezelőorvosát vagy gyógyszerészét a jelenleg vagy nemrégiben szedett,

valamint szedni tervezett egyéb gyógyszereiről.

Kezelőorvosa arra kérheti, hogy változtassa meg a Vildagliptin ELPEN adagját, ha Ön más gyógyszereket is szed, például:

- tiazidok vagy egyéb vízhajtók (diuretikumoknak is nevezik);

- kortikoszteroidok (általában gyulladás kezelésére alkalmazzák);

- pajzsmirigyre ható gyógyszerek;

- idegrendszerre ható bizonyos gyógyszerek.

Terhesség és szoptatás

Ha Ön terhes vagy szoptat, illetve ha fennáll Önnél a terhesség lehetősége vagy gyermeket szeretne, a

gyógyszer alkalmazása előtt beszéljen kezelőorvosával vagy gyógyszerészével.

Terhesség alatt nem alkalmazhatja a Vildagliptin ELPEN-t. Nem ismert, hogy a Vildagliptin ELPEN bejut-e az anyatejbe. Nem alkalmazhatja a Vildagliptin ELPEN-t, ha szoptat vagy azt tervezi, hogy szoptatni fog.

A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre Ha a Vildagliptin ELPEN-kezelés ideje alatt szédülést tapasztal, ne vezessen gépjárművet, és ne üzemeltessen gépeket.

A Vildagliptin ELPEN nátriumot tartalmaz.

A készítmény kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz tablettánként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.

3. Hogyan kell szedni a Vildagliptin ELPEN-t?

A gyógyszert mindig a kezelőorvosa által elmondottaknak megfelelően szedje. Amennyiben nem biztos az adagolást illetően, kérdezze meg kezelőorvosát vagy gyógyszerészét.

Mennyi Vildagliptin ELPEN-t kell bevenni és mikor?

A Vildagliptin ELPEN adagja a beteg állapotától függ. A kezelőorvos megmondja Önnek, hogy pontosan hány tabletta Vildagliptin ELPEN-t kell bevennie. A maximális adag 100 mg.

A Vildagliptin ELPEN szokásos adagja:

50 mg naponta, melyet reggel, egy adagban kell bevenni, ha a Vildagliptin ELPEN-t egy másik, szulfonilureának nevezett gyógyszerrel együtt szedi.

100 mg naponta, 50 mg reggel és 50 mg este bevéve, ha a Vildagliptin ELPEN-t önmagában, metformin vagy glitazon tartalmú egyéb gyógyszerrel, illetve metforminnal és egy szulfonilureával vagy inzulinnal együtt szedi.

- naponta 50 mg reggel, ha közepesen súlyos vagy súlyos vesebetegsége van,

vagy ha művesekezelést kap.

Hogyan kell bevenni a Vildagliptin ELPEN-t?

-_A_t_ab_l_e_t_t_á_t_e_g_é_s_z_ben,
e_g_y_ke_v_és_v_í_zz_el_n_y_e_l_j_e_l_e.

Mennyi ideig kell szedni a Vildagliptin ELPEN-t?

_M_i_n_d_en
n_a_p_v_eg_y_e
be_{a
Vildagliptin ELPEN}_-_t_,
a_m_í_g_a_z_o_r_v_osa_e_z_t_j_av_a_s_o_l_j_a._L_eh_e_t_,
ho_g_y_a_k_e_z_e_l_é_s_t_h_os_s_z_úidőn keresztül kell folytatnia.

Kezelőorvosa rendszeresen ellenőrzi az állapotát, hogy meggyőződjön arról, hogy a kezelés a kívánt hatást fejti-e ki.

Ha az előírtnál több Vildagliptin ELPEN-t vett be

Ha az előírtnál több Vildagliptin ELPEN -t vett be, vagy ha valaki más vette be az Ön gyógyszerét, haladéktalanul beszéljen a kezelőorvosával. Orvosi megfigyelésre lehet szüksége. Amennyiben orvoshoz vagy egy kórházba kell mennie, vigye magával a gyógyszere dobozát.

Ha elfelejtette bevenni a Vildagliptin ELPEN-t

Ha elfelejt bevenni egy adag Vildagliptin ELPEN-t, pótolja, amint az eszébe jut, majd a szokásos időben vegye be a következő adagot. Ha már majdnem itt az ideje a következő adag bevételének, akkor hagyja ki az elfelejtett adagot. Ne vegyen be kétszeres adagot a kihagyott tabletta pótlására.

Ha idő előtt abbahagyja a Vildagliptin ELPEN szedését

Kizárólag a kezelőorvos javaslatára hagyja abba a Vildagliptin ELPEN szedését. Ha kérdései vannak azzal kapcsolatban, hogy mennyi ideig kell szedni ezt a gyógyszert, beszéljen a kezelőorvosával.

4. Lehetséges mellékhatások

Mint minden gyógyszer, így ez a gyógyszer is okozhat mellékhatásokat, amelyek azonban nem mindenkinél jelentkeznek.

Néhány tünet, ami azonnali orvosi felügyeletet igényel

Abba kell hagynia a Vildagliptin ELPEN szedését, és azonnal fel kell keresnie kezelőorvosát, ha az alábbi mellékhatásokat észleli:

Angioödéma (ritka: 1000 betegből legfeljebb 1-et érinthet): Tünetei az arc, a nyelv vagy a torok feldagadása, nyelési nehézség, nehézlégzés, csalánkiütések vagy bőrkiütések hirtelen megjelenése, amelyek az „angioödémának” nevezett reakcióra utalhatnak.
Májbetegség (májgyulladás) (gyakorisága nem ismert): Tünetei a bőr és a szemek sárgás elszíneződése, hányinger, étvágytalanság vagy sötét színű vizelet, amelyek májbetegségre (májgyulladás) utalhatnak.
Hasnyálmirigy-gyulladás (pankreátitisz) (ritka: 1000 betegből legfeljebb 1-et érinthet): a tünetek közé tartozik az erős és tartós hasi (gyomortáji) fájdalom, ami a hátába sugározhat, valamint a hányinger és a hányás.

Egyéb mellékhatások

Egyes betegeknél az alábbi mellékhatások jelentkeztek, amikor Vildagliptin ELPEN-t és metformint szedtek:

Nagyon gyakori (10 betegből több mint 1-et érinthet): torokfájás, orrfolyás, láz.
Gyakori:(10 betegből legfeljebb 1-et érinthet): viszkető kiütés, remegés, fejfájás, szédülés, izomfájdalom, ízületi fájdalom, székrekedés, a kéz, a boka vagy a lábfej duzzanata (ödéma), fokozott verejtékezés, hányás, fájdalom a gyomorban és annak környékén (hasi fájdalom), hasmenés, gyomorégés, hányinger (émelygés), homályos látás.
Nem gyakori: (100 betegből legfeljebb 1-et érinthet): testtömeg-növekedés, hidegrázás, gyengeség, a nemi működés zavara, alacsony vércukorszint, puffadás.
Ritka (1000 betegből legfeljebb 1-et érinthet): a hasnyálmirigy gyulladása.

Amióta ez a készítmény forgalomba került, a következő mellékhatásokról számoltak be még:

Előfordulási gyakorisága nem ismert (a gyakoriság rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg): a test egyes területein kialakuló bőrhámlás vagy hólyagok, érgyulladás (vaszkulitisz), amely bőrkiütéshez vagy a bőrfelszín alatt jelentkező pontszerű, lapos, vörös, kerek foltok megjelenéséhez, illetve véraláfutáshoz vezethet.

Mellékhatások bejelentése

Ha Önnél bármilyen mellékhatás jelentkezik, tájékoztassa kezelőorvosát, gyógyszerészét vagy a gondozását végző egészségügyi szakembert. Ez a betegtájékoztatóban fel nem sorolt bármilyen lehetséges mellékhatásra is vonatkozik. A mellékhatásokat közvetlenül a hatóság részére is bejelentheti az V. függelékben található elérhetőségeken keresztül.

A mellékhatások bejelentésével Ön is hozzájárulhat ahhoz, hogy minél több információ álljon rendelkezésre a gyógyszer biztonságos alkalmazásával kapcsolatban.

5. Hogyan kell a Vildagliptin ELPEN-t tárolni?

A gyógyszer gyermekektől elzárva tartandó!

A buborékcsomagoláson és a dobozon feltüntetett lejárati idő:”EXP” után ne szedje ezt a gyógyszert. A lejárati idő az adott hónap utolsó napjára vonatkozik.

Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást.

Ne használjon fel olyan Vildagliptin ELPEN-t, melynek csomagolása sérült vagy látszik, hogy megbontották.

Semmilyen gyógyszert ne dobjon a szennyvízbe vagy a háztartási hulladékba. Kérdezze meg gyógyszerészét, hogy mit tegyen a már nem használt gyógyszereivel. Ezek az intézkedések elősegítik a környezet védelmét.

6. A csomagolás tartalma és egyéb információk

Mit tartalmaz a Vildagliptin ELPEN?

_A_k_é_s_z_ít_m_é_n_y_ha_t_óan_y_a_g_a
a_v_il_da_g_li_p_ti_n.50 mg vildagliptint tartalmaz tablettánként.
Egyéb összetevők: mikrokristályos cellulóz 102, mannit, kroszkarmellóz-nátrium, talcum, magnesium-sztearát.

Milyen a Vildagliptin ELPEN külleme és mit tartalmaz a csomagolás?

A Vildagliptin ELPEN 50 mg tabletta kerek, mindkét oldalán domború, fehér vagy törtfehér színű.

Alumínium/alumínium (OPA/Al/PVC//Al) buborékcsomagolás.

A Vildagliptin ELPEN 50 mg tabletta 7, 14, 28, 30, 56, 60, 90, 112, 180 vagy 336 tablettát tartalmazó Alumínium/Alumínium (OPA/Al/PVC//Al) buborékcsomagolásban és

336 (3 x 112) darab tablettát tartalmazó gyűjtőcsomagolásban kapható.

Nem minden kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

A forgalomba hozatali engedély jogosultja és a gyártó

A forgalomba hozatali engedély jogosultja

ELPEN Pharmaceutical Co. Inc.

95 Marathonos Ave., 19009, Pikermi, Attica,

Görögország

gyártó

ELPEN Pharmaceutical Co. Inc.

95 Marathonos Ave., 19009, Pikermi, Attica,

Görögország

OGYI-T-24023/01 7×

OGYI-T-24023/02 14×

OGYI-T-24023/03 28×

OGYI-T-24023/04 30×

OGYI-T-24023/05 56×

OGYI-T-24023/06 60×

OGYI-T-24023/07 90×

OGYI-T-24023/08 112×

OGYI-T-24023/09 180×

OGYI-T-24023/10 336×

OGYI-T-24023/11 336× (3×112)

Ezt a gyógyszert az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban az alábbi neveken engedélyezték:

Németország: Vildagliptin ELPEN 50mg Tabletten

A betegtájékoztató legutóbbi felülvizsgálatának dátuma: 2023 február

OGYÉI/73200/2022

1. A GYÓGYSZER NEVE

Vildagliptin ELPEN 50 mg tabletta

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

50 mg vildagliptint tartalmaz tablettánként.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Tabletta.

Fehér vagy törtfehér, kerek, mindkét oldalán domború felületű, 9,1 mm átmérőjű tabletta.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

A vildagliptin a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő felnőttek glykaemiás kontrolljának javítására javallott a diéta és a testmozgás kiegészítéseként:

monoterápiaként olyan betegeknél, akiknél a metformin-kezelés az ellenjavallatok vagy az intolerancia miatt nem alkalmazható.
más gyógyszerekkel, köztük inzulinnal kombinálva a cukorbetegség kezelésére abban az esetben, ha ezek az egyéb gyógyszerek nem biztosítanak megfelelő glykaemiás kontrollt (a különböző kombinációkkal rendelkezésre álló adatokat lásd a 4.4, 4.5 és 5.1 pontban).

4.2 Adagolás és alkalmazás

_A_da_g_o_l_ás

Felnőttek

Monoterápiaként, metforminnal kombinációban, tiazolidindionnal kombinációban, metforminnal és egy szulfonilureával kombinációban, vagy inzulinnal kombinációban (metforminnal vagy anélkül) alkalmazva a vildagliptin ajánlott napi dózisa 100 mg, egy 50 mg-os dózis reggel és egy 50 mg-os dózis este adva.

Ha egy szulfonilureával kettős kombinációban alkalmazzák, a vildagliptin ajánlott dózisa 50 mg, naponta egyszer, reggel adva. Ebben a betegcsoportban a napi egyszeri 100 mg vildagliptin nem volt hatékonyabb, mint a napi egyszeri 50 mg vildagliptin.

Ha szulfonilureával kombinációban alkalmazzák, akkor a hypoglykaemia kockázatának csökkentése érdekében a szulfonilurea kisebb dózisban történő adását kell mérlegelni.

100 mg-ot meghaladó dózisok alkalmazása nem ajánlott.

Amennyiben a Vildagliptin ELPEN egy dózisa kimarad, akkor azt, amint a beteg eszébe jut, be kell venni. Nem szabad ugyanazon a napon kétszeres dózist bevenni.

A vildagliptin biztonságosságát és hatásosságát metformint és egy tiazolidindiont is tartalmazó hármas, orális kombinációban nem igazolták.

Különleges betegcsoportokra vonatkozó további információk

Idősek (≥ 65 év)

Időseknél nem szükséges a dózis módosítása (lásd még 5.1 és 5.2 pont).

Vesekárosodás

Enyhe vesekárosodásban szenvedő betegeknél (kreatinin-clearance ≥ 50 ml/perc) nem szükséges a dózis módosítása. A közepesen súlyos vagy súlyos vesekárosodásban vagy végstádiumú vesebetegségben (ESRD) szenvedő betegeknél a Vildagliptin ELPEN ajánlott dózisa naponta egyszer 50 mg (lásd még 4.4, 5.1 és 5.2 pont).

Májkárosodás

A Vildagliptin ELPEN-t nem szabad alkalmazni májkárosodásban szenvedő betegeknél, beleértve azokat a betegeket is, akiknél a kezelés előtt a glutamát-piruvát-transzamináz (GPT [ALAT]) vagy a glutamát- oxálacetát-transzamináz (GOT [ASAT]) szintje meghaladja a normálérték felső határának a 3-szorosát (lásd még 4.4 és 5.2 pont).

Gyermekek és serdülők

A Vildagliptin ELPEN nem ajánlott gyermekek és serdülők számára (˂ 18 év). A Vildagliptin ELPEN biztonságosságát és hatásosságát gyermekek és serdülők (˂ 18 év) esetében nem igazolták. Nincsenek rendelkezésre álló adatok (lásd még 5.1 pont).

_A_z_a_l_k_a_l_m_a_z_ás_m_ód_j_a

Szájon át történő alkalmazásra.

A Vildagliptin ELPEN bevehető étkezés közben vagy étkezéstől függetlenül is (lásd még 5.2 pont).

4.3 Ellenjavallatok

A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

_Á_lt_a_l_án_o_s

A Vildagliptin ELPEN nem helyettesíti az inzulint az inzulin-kezelésre szoruló betegeknél. A Vildagliptin ELPEN nem alkalmazható 1-es típusú diabeteses betegeknél, illetve diabeteses ketoacidózis kezelésére.

_V_e_s_e_k_á_r_os_o_dás

Végstádiumú vesebetegségben szenvedő, hemodializált betegek esetén korlátozott tapasztalat áll

rendelkezésre. Ezért a Vildagliptin ELPEN-t ezeknél a betegeknél elővigyázatossággal kell alkalmazni (lásd még

4.2, 5.1 és 5.2 pont).

_M_á_j_k_á_r_o_sod_á_s

_A Vildagliptin ELPEN-t nem szabad alkalmazni májkárosodásban szenvedő betegek esetén, beleértve azokat a betegeket is, akiknél a kezelés előtt a GPT vagy a GOT szintje meghaladja a normálérték felső határának a 3-szorosát (lásd még 4.2 és 5.2 pont).

_M_á_j_en_z_i_m_ek_e_ll_enő_r_z_é_s_e

Májműködési zavar (beleértve a hepatitist is) ritka eseteiről számoltak be. Ezek az esetek nem jártak klinikai következménnyel, a betegek rendszerint tünetmentesek voltak, és a májfunkciós vizsgálatok eredményei a kezelés felfüggesztését követően visszatértek a normálértékre. A beteg kiindulási enzimértékeinek ismerete érdekében a Vildagliptin ELPEN-kezelés megkezdése előtt májfunkciós vizsgálatokat kell végezni. A májfunkciót a Vildagliptin ELPEN-kezelés első évében háromhavonta, majd azt követően időszakosan ellenőrizni kell. Emelkedett transzamináz-szintű betegeknél egy második májfunkciós vizsgálattal ellenőrizni kell az első vizsgálat eredményét, majd a továbbiakban gyakori májfunkciós vizsgálatokat kell végezni a rendellenesség(ek) rendeződéséig. Amennyiben az GOT vagy a GPT értéke tartósan meghaladja a normálérték felső határának háromszorosát, a Vildagliptin ELPEN-kezelés megszakítása ajánlott.

Azoknál a betegeknél, akiknél sárgaság vagy májműködési zavarra utaló egyéb tünet alakul ki, a

Vildagliptin ELPEN alkalmazását abba kell hagyni.

A Vildagliptin ELPEN-kezelés abbahagyását és a májfunkciós vizsgálatok eredményeinek normalizálódását követően a Vildagliptin ELPEN-kezelést nem szabad újra elkezdeni.

_S_z_í_v_e_l_é_g_t_e_l_e_n_s_é_g

A vildagliptinnel a New York Heart Association (NYHA) I-III-as funkcionális stádiumába tartozó betegekkel végzett klinikai vizsgálat azt mutatta, hogy a placebóhoz képest a vildagliptin-kezelés nem járt a balkamra-funkcióban bekövetkező változással vagy a már meglévő pangásos szívelégtelenség súlyosbodásával. A NYHA III-as funkcionális stádiumú, vildagliptinnel kezelt betegekkel szerzett klinikai tapasztalat még mindig korlátozott, és az eredmények nem egyértelműek (lásd még 5.1 pont).

Nincs klinikai vizsgálati tapasztalat a NYHA IV-es funkcionális stádiumú betegek vildagliptin-kezeléséről, így alkalmazása ezen betegeknél nem ajánlott.

_B_ő_r_be_t_e_g_s_é_g_ek

A preklinikai toxikológiai vizsgálatok során majmoknál bőrléziókról, köztük a végtagokon kialakuló hólyagképződésről és kifekélyesedésről számoltak be (lásd 5.3 pont). Noha a klinikai vizsgálatokban nem észlelték a bőrléziók nagyobb incidenciáját, a diabeteses betegek bőrlézióival a tapasztalat korlátozott volt. Továbbá a forgalomba hozatalt követően beszámoltak hólyagos és hámló bőrelváltozásokról. Ezért, a cukorbetegek rutinszerű gondozása mellett a bőrbetegségek, mint például a hólyag- vagy fekélyképződés ellenőrzése ajánlott.

_A_k_ut_panc_r_e_a_t_i_t_i_s

A vildagliptin alkalmazását az akut pancreatitis kialakulásának kockázatával hozták összefüggésbe. A

betegekkel ismertetni kell az akut pancreatitis jellemző tünetét.

Pancreatitis gyanúja esetén a vildagliptin alkalmazását abba kell hagyni. Ha az akut pancreatitis bizonyított, a vildagliptin alkalmazását nem szabad újrakezdeni. Elővigyázatosság szükséges az olyan betegeknél, akiknek az anamnézisében akut pancreatitis szerepel.

_H_y_p_o_g_l_y_k_ae_m_i_a

_Ismert, hogy a szulfonilureák hypoglykaemiát okoznak. Szulfonilureát vildagliptinnel kombinációban kapó betegeknél hypoglykaemia kockázata állhat fenn. Ezért a hypoglykaemia kockázatának csökkentése érdekében a szulfonilurea kisebb dózisban történő adása mérlegelhető.

_Se_g_édan_y_a_g_o_k

A készítmény kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz tablettánként, azaz gyakorlatilag

„nátriummentes”.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

A vildagliptin és az egyidejűleg alkalmazott gyógyszerek közötti kölcsönhatások valószínűsége kicsi. Mivel a citokróm P (CYP) 450 enzimnek a vildagliptin nem szubsztrátja, és nem gátolja, illetve nem indukálja a CYP 450 enzimeket, valószínűleg nem lép interakcióba azokkal a hatóanyagokkal, amelyek ezen enzimek szubsztrátjai, inhibitorai vagy induktorai.

_K_o_m_b_i_ná_c_i_ó_p_i_o_g_l_i_t_a_z_onna_l_,_m_e_tf_o_r_m_i_nnal_és_g_li_b_en_k_l_a_m_i_d_d_al

Az ezen orális antidiabetikumokkal végzett vizsgálatok eredményei nem mutattak klinikailag releváns farmakokinetikai interakciókat.

_D_i_g_ox_i_n₍_P_-_g_li_k_op_r_o_t_e_i_n_s_z_ubs_z_tr_á_t)_,_w_a_r_f_a_r_i_n₍_CY_P2_C_9
s_z_ubs_z_tr_á_t₎

Az egészséges önkéntesekkel végzett klinikai vizsgálatok nem mutattak klinikailag releváns farmakokinetikai interakciókat. A gyógyszer célpopulációjában azonban ezt eddig nem állapították meg.

_K_o_m_b_i_ná_c_i_ó
a_m_l_od_i_p_i_n_n_e_l_,_r_a_m_i_p_r_i_l_l_e_l_,_v_a_l_z_a_r_t_án_n_al_va_gy_s_z_i_m_v_a_s_z_t_a_ti_n_nal

Egészséges önkéntesekkel végeztek interakciós vizsgálatokat amlodipinnel, ramiprillel, valzartánnal és szimvasztatinnal. Ezekben a vizsgálatokban a vildagliptinnel történő egyidejű alkalmazást követően nem észleltek klinikailag releváns farmakokinetikai interakciókat.

_K_o_m_b_i_ná_c_i_ó_AC_E_-g_á_tl_ó_kk_a_l

Az egyidejűleg ACE-gátlót szedő betegeknél az angiooedema kockázata megnövekedhet (lásd

4.8 pont).

Más orális antidiabetikumokhoz hasonlóan, a vildagliptin vércukorszint-csökkentő hatását csökkenthetik bizonyos hatóanyagok, így pl. tiazidok, kortikoszteroidok, a pajzsmirigyre ható gyógyszerek és szimpatomimetikumok.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

_T_e_r_h_e_s_s_ég

A vildagliptin terhes nőknél történő alkalmazása tekintetében nem áll rendelkezésre megfelelő információ. Állatkísérletek során nagy dózisok mellett reprodukciós toxicitást igazoltak (lásd 5.3 pont). Emberre nézve ennek potenciális kockázata nem ismert. A humán adatok hiányában a Vildagliptin ELPEN alkalmazása a terhesség ideje alatt nem ajánlott.

_S_z_op_t_a_t_á_s

_Nem ismert, hogy a vildagliptin kiválasztódik-e a humán anyatejbe. Állatkísérletek kimutatták, hogy a vildagliptin kiválasztódik a tejbe. A Vildagliptin ELPEN alkalmazása nem ajánlott a szoptatás alatt.

_T_e_r_m_é_k_en_y_s_é_g

Nem végeztek a Vildagliptin ELPEN-szal a humán termékenységre gyakorolt hatásokra vonatkozó vizsgálatokat (lásd 5.3 pont).

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A készítménynek a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket befolyásoló hatásait nem vizsgálták. A mellékhatásként szédülést tapasztaló betegeknek kerülniük kell a gépjárművek vezetését, illetve a gépek üzemeltetését.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

_A_b_i_z_t_ons_á_g_os_s_á_g_i_p_r_o_f_i_l_ö_s_s_z_e_f_o_g_l_a_l_á_sa

Biztonságossági adatokat összesen 5451 olyan betegről gyűjtöttek, akik 100 mg-os napi dózisban (naponta kétszer 50 mg) kaptak vildagliptint legalább 12 hétig tartó randomizált, kettős vak, placebokontrollos vizsgálatokban. Közülük 4622 beteg kapott vildagliptint monoterápiában, 829 beteg pedig placebót.

Ezen vizsgálatokban a nemkívánatos események többsége enyhe és átmeneti volt, és nem igényelték a kezelés felfüggesztését. Nem találtak összefüggést a nemkívánatos események, valamint az életkor, etnikai hovatartozás, az expozíció időtartama, illetve a napi dózis között. Beszámoltak hypoglykaemiáról olyan betegeknél, akik vildagliptint kaptak szulfonilureával és inzulinnal egyidejűleg, valamint akut pancreatitis kockázatáról vildagliptin alkalmazásakor (lásd 4.4 pont).

_A_m_e_ll_é_k_ha_t_á_s_ok_t_á_b_l_á_z_a_t_os_f_e_l_so_r_o_l_á_sa

Az alábbiakban szervrendszerenként és abszolút gyakoriság szerint kerülnek felsorolásra minden indikációban azok a mellékhatások, amelyekről a kettős vak vizsgálatokban monoterápiában, illetve kiegészítő kezelésként Vildagliptin ELPEN-t kapó betegeknél számoltak be. A gyakorisági kategóriák meghatározása: nagyon gyakori (≥1/10), gyakori (≥1/100 - <1/10), nem gyakori (≥1/1000 - <1/100), ritka (1/10 000 - <1/1000), nagyon ritka (<1/10 000), nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg). Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra.

.1. táblázat: Kontrollos klinikai vizsgálatokban és a forgalomba hozatalt követően jelentett mellékhatások vildagliptint monoterápiában vagy kiegészítő kezelés formájában kapó betegeknél

Szervrendszer – mellékhatás	Gyakoriság
Fertőző betegségek és parazitafertőzések
Nasopharyngitis	Nagyon gyakori
Felső légúti fertőzés	Gyakori
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek
Hypoglykaemia	Nem gyakori
Idegrendszeri betegségek és tünetek
Szédülés	Gyakori
Fejfájás	Gyakori
Remegés	Gyakori
Szembetegségek és szemészeti tünetek
Homályos látás	Gyakori
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek
Székrekedés	Gyakori
Hányinger	Gyakori
Gastrooesophagealis refluxbetegség	Gyakori
Hasmenés	Gyakori
Hasfájás, beleértve a has felső részén fellépő fájdalmat is	Gyakori
Hányás	Gyakori
Flatulencia	Nem gyakori
Pancreatitis	Ritka
Máj- és epebetegségek, illetve tünetek
Hepatitis	Nem ismert*
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei
Hyperhidrosis	Gyakori
Kiütés	Gyakori
Pruritus	Gyakori
Dermatitis	Gyakori
Urticaria	Nem gyakori
Exfoliativ és bullosus bőrelváltozások, a bullosus pemphigoidot is beleértve	Nem ismert*
Cutan vasculitis	Nem ismert*
A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei
Arthralgia	Gyakori
Myalgia	Gyakori
A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek
Erectilis dysfunctio	Nem gyakori
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók
Asthenia	Gyakori
Perifériás oedema	Gyakori
Kimerültség	Nem gyakori
Hidegrázás	Nem gyakori
Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei
Rendellenes májfunkciós vizsgálati eredmények	Nem gyakori
Testtömeg-növekedés	Nem gyakori

* A forgalomba hozatalt követően szerzett tapasztalatok alapján.

Kiválasztott mellékhatások ismertetése

Májkárosodás

3-szorosát elérő vagy meghaladó GPT- vagy GOT-szint-emelkedés (ami a meghatározása szerint

legalább két, egymást követő méréskor vagy a kezelés alatti utolsó ellenőrzéskor fennállt) incidenciája napi egyszer 50 mg vildagliptin esetén 0,2%, napi kétszer 50 mg vildagliptin esetén 0,3% és az összes komparátor esetén 0,2% volt. A transzamináz-szintek ezen emelkedései általában tünetmentesek voltak, nem progrediáltak, és nem jártak cholestasissal vagy sárgasággal.

Angiooedema

Ritka esetekben beszámoltak angiooedemáról vildagliptin alkalmazásakor, a kontrollokhoz hasonló arányban. Nagyobb arányban jelentettek ilyen eseteket, amikor a vildagliptint angiotenzin konvertáló enzim gátlóval (ACE-gátlóval) kombinációban alkalmazták. Az események többsége enyhe volt és a vildagliptin-kezelés folytatása során elmúlt.

Hypoglykaemia

A hypoglykaemia előfordulása nem volt gyakori amikor a vildagliptint (0,4%) monoterápiában alkalmazták aktív komparátorral vagy placebóval (0,2%) összehasonlító, kontrollos monoterápiás vizsgálatokban. Nem számoltak be hypoglykaemia súlyos vagy komoly eseteiről. Metformin kiegészítéseként alkalmazva a vildagliptinnel kezelt betegek 1%-ánál és a placebóval kezelt betegek 0,4%-ánál fordult elő hypoglykaemia. Pioglitazon hozzáadása esetén a vildagliptinnel kezelt betegek 0,6%-ánál és a placebóval kezelt betegek 1,9%-ánál fordult elő hypoglykaemia. Szulfonilurea hozzáadása esetén a vildagliptinnel kezelt betegek 1,2%-ánál és a placebóval kezelt betegek 0,6%-ánál fordult elő hypoglykaemia. Szulfonilurea és metformin hozzáadása esetén a vildagliptinnel kezelt betegek 5,1%-ánál és a placebóval kezelt betegek 1,9%-ánál fordult elő hypoglykaemia. Vildagliptint inzulinnal kombinációban alkalmazó betegeknél a hypoglykaemia előfordulási gyakorisága 14% volt vildagliptin és 16% placebo esetében.

_Fe_l_t_é_t_e_l_e_ze_t_t_m_e_l_l_é_k_ha_t_á_s_ok_b_e_j_e_l_e_n_t_é_s_e

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

A vildagliptin túladagolására vonatkozó információk korlátozottak.

Tünetek

A túladagolás valószínű tüneteivel kapcsolatos információk egészséges önkéntesekkel végzett, dózisnövelő tolerabilitási vizsgálatból származnak, melyben az alanyok 10 napon át kaptak Vildagliptin ELPEN-t. 400 mg-os dózisnál három esetben lépett fel izomfájdalom, és egyedi esetekben előfordult enyhe és átmeneti paresztézia, láz, ödéma, illetve átmeneti lipázszint-emelkedés. 600 mg-os dózisnál egy betegnél lépett fel kéz- és lábödéma, valamint a kreatin foszfokináz (CK), glutamát- oxálacetát-transzamináz (GOT), C-reaktív protein (CRP) és a mioglobin szintjének emelkedése. Három további betegnél lépett fel lábödéma, melyet két esetben paresztézia kísért. A vizsgálati gyógyszer adagolásának felfüggesztését követően minden tünet és laboratóriumi eltérés kezelés nélkül rendeződött.

_K_e_z_e_l_és

Túladagolás esetén szupportív kezelés ajánlott. A vildagliptin nem távolítható el hemodialízissel.

Ugyanakkor az elsődleges hidrolizációs metabolit (LAY 151) eltávolítható hemodialízissel.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Vércukorszint-csökkentő gyógyszerek, dipeptidil peptidáz 4 (DPP-4)

inhibitorok, ATC kód: A10BH02

A vildagliptin, a szigetsejt-serkentők osztályába tartozik, potens és szelektív DPP-4 inhibitor. Hatásmechanizmus

A vildagliptin alkalmazása a DPP-4 aktivitás gyors és teljes gátlását eredményezi, ami a GLP-1 (glükagon-szerű fehérje) és GIP (glükózdependens inzulinotrop polipeptid) inkretin hormonok éhomi és posztprandiális endogén szintjének növekedését okozza.

_Fa_r_m_a_k_od_i_ná_m_i_ás_ha_t_á_s_ok

Ezen inkretin hormonok endogén szintjeinek növelése révén a vildagliptin javítja a szigetsejtek érzékenységét a glükózzal szemben, ami jobb glükózdependens inzulinszekréciót eredményez. A napi 50-100 mg vildagliptinnel végzett kezelés a 2-es típusú cukorbetegeknél lényegesen javította a

béta-sejt működési markereit, köztük a HOMA-β-t (Homeostasis Model Assessment–β), a proinzulin– inzulin arányt, valamint a gyakori mintavétellel végzett étkezési tolerancia teszttel mért béta-sejt válaszkészség mértékét. Nem diabeteses (normoglykaemiás) egyénekben a vildagliptin nem serkenti az inzulinszekréciót, és nem csökkenti a vércukorszintet.

Az endogén GLP-1-szintek növelése révén a vildagliptin fokozza még az alfa-sejtek

glükózérzékenységét, ami javítja glükózszintnek megfelelő mértékű glükagonelválasztást.

Az inkretin hormon magasabb szintjeinek hatására fokozódik az inzulin/glükagon arány hyperglykaemia során történő növekedésének mértéke, melynek folytán csökken az éhomi és posztprandiális hepatikus glükóztermelés, ami csökkent vércukorszintet eredményez.

A magasabb GLP-1-szint gyomorürülést késleltető, ismert hatását vildagliptin-kezelés kapcsán nem észlelték.

_K_l_i_n_i_k_ai_h_a_t_á_s_o_s_s_ág_és_b_i_z_t_o_ns_á_g_os_s_ág

Több mint 15 000, 2-es típusú diabetesben szenvedő beteg vett részt kettős vak, placebo- vagy aktívkontrollos, több mint 2 évig tartó kezelési időtartamú klinikai vizsgálatban. Ezekben a vizsgálatokban több mint 9000 beteg napi egyszer 50 mg vagy napi kétszer 50 mg vagy napi egyszer 100 mg vildagliptint kapott. Több mint 5000 férfi és több mint 4000 nőbeteg kapott napi 50 mg vagy 100 mg vildagliptint. A napi egyszer 50 mg vagy napi 100 mg vildagliptint kapó betegek közül több mint 1900 beteg volt 65 éves vagy idősebb. Ezekben a vizsgálatokban a vildagliptint monoterápiaként alkalmazták 2-es típusú diabeteses betegeknél, akik korábban még nem kaptak gyógyszeres kezelést a betegségükre, illetve kombinációban alkalmazták olyan betegeknél, akiknél más antidiabetikus gyógyszerrel nem lehetett megfelelően beállítani a vércukorszintet.

Összességében a vildagliptin monoterápiában, illetve metforminnal, egy szulfonilureával és egy ^ti^a^z^o^lⁱ^dⁱ^ndⁱ^onn^a^l^k^o^m^bⁱⁿ^ácⁱ^óban^ad^v^a,
a^H^bA1c^-^s^zⁱⁿ^t^ben^a^vⁱ^z^s^g^á^l^at^m^e^gk^e^z^dé^s^{e
és a}^vⁱ^z^s^g^á^l^atbefejezése közt bekövetkezett, klinikailag releváns csökkenésével mérve, javította a vércukorszint- beállítást (lásd 8. táblázat).

^A^k^liⁿⁱ^k^ai^vⁱ^z^s^g^á^l^a^t^o^k^ban
a^H^b^A1c^-^c^s^ök^k^enésⁿ^a^gy^s^á^ga^vⁱ^l^da^g^li^p^tⁱⁿ^m^e^ll^e^t^tⁿ^a^gy^o^bb^v^o^l^t^a^z^o^k^nál^a
be^t^e^g^e^k^né^l^,
a^kⁱ^k^nek^m^a^g^a^s^abb^v^o^l^t^a^kⁱⁱ^nd^u^l^á^sⁱ^H^b^A1c^-^é^rt^é^k^ü^k^.

Egy 52 hetes kettős vak, kontrollos vizsgálatban a vildagliptin (naponta kétszer 50 mg) -1%-kal ^c^s^ö^kk^en^t^e^t^t^e
a^kⁱⁱ^nd^u^l^á^sⁱ^H^b^A1c^-^é^rt^é^k^e^t^,^m^í^g^a^m^e^tf^o^r^mⁱ^nnal⁽^m^e^l^y^nek
dó^z^is^át²^g^/^nap
é^r^t^é^kⁱ^g

emelték) -1,6%-os csökkenést tapasztaltak, statisztikai non-inferioritást nem értek el. A vildagliptinnel

kezelt betegeknél a metforminnal kezeltekhez viszonyítva lényegesen alacsonyabb volt a gastrointesztinális mellékhatások incidenciája.

Egy 24 hetes kettős vak, kontrollos vizsgálatban a vildagliptint (naponta kétszer 50 mg) a ^r^o^zⁱ^g^li^t^a^z^onnal⁽^na^pⁱ^e^gy^s^z^er⁸^m^g⁾^ha^s^on^l^ít^o^t^t^ák^ös^s^z^e.
Az^á^tl^a^g^os^aⁿ^8,⁷^%^-^os^kⁱⁱ^ndu^l^á^si^H^bA1c^-^s^zⁱⁿ^t^űbetegeknél az átlagos csökkenés a vildagliptin mellett -1,20%, a roziglitazon mellett -1,48% volt. A roziglitazont kapó betegeknél az átlagos testtömeg növekedett (+1,6 ttkg), míg a vildagliptint kapó betegeknél nem tapasztalták a testtömeg növekedését (-0,3 ttkg). A perifériás ödéma incidenciája alacsonyabb volt a vildagliptin-, mint a roziglitazon-csoportban (sorrendben 2,1% vs. 4,1%).

Egy két évig tartó hosszú távú vizsgálatban a vildagliptint (naponta kétszer 50 mg) gliklaziddal ^(l^e^g^f^e^l^j^ebbⁿ^ap^oⁿ^t^a
320^m^g)^ha^s^on^l^ít^o^t^t^ák^ös^s^z^e.^A^8,⁶^%^-^os^átl^a^g^os^kⁱⁱⁿ^du^l^á^sⁱ^H^b^A1c^-^s^zⁱⁿ^tr^ől^k^ét^év
u^t^án^a^H^b^A1c ^á^t^l^a^g^os^c^s^ö^k^kenése^-^0,5%^v^o^l^t^a^v^il^d^a^g^lⁱ^p^tiⁿ^és^-^0,6%^a^g^li^k^l^a^zⁱ^d^e^s^e^t^én.^S^t^a^tⁱ^s^z^ti^k^ainon-inferioritást nem értek el. A vildagliptinhez kevesebb hypoglykaemiás esemény (0,7%) társult, mint a gliklazidhoz (1,7%).

Egy 24-hetes vizsgálatban a vildagliptint (naponta kétszer 50 mg) a pioglitazonnal (napi egyszer

30 mg) hasonlították össze, metforminnal (átlagos napi dózis: 2020 mg) nem megfelelően kontrollált ^be^t^e^g^ek^e^s^e^t^én.^A^8,⁴^%^-^os^kⁱⁱ^ndu^l^á^sⁱ^H^bA1c^-^s^zⁱ^nt
á^t^l^a^g^os^c^sö^kk^enése^-^0,9%^v^o^lt^,^h^{a a}^m^e^tf^o^r^mⁱⁿ

mellé vildagliptint, és -1,0% volt, ha a metformin mellé pioglitazont adtak. Azoknál a betegeknél, akik

metformin mellé pioglitazont kaptak,+1,9 ttkg-os átlagos testtömeg-növekedést figyeltek meg, míg a metformin mellé vildagliptint kapóknál +0,3 ttkg-os volt a testtömeg-növekedés.

Egy 2 évig tartó klinikai vizsgálatban a vildagliptint (naponta kétszer 50 mg) glimepiriddel (legfeljebb naponta 6 mg- átlagos dózis a két év alatt: 4,6 mg) hasonlították össze, metforminnal (átlagos napi ^dó^z^is^:¹⁸⁹⁴^m^g⁾^k^e^z^e^l^t^be^t^eg^e^k^né^l^.
A^7,3^%^-^os^átl^a^g^os^kⁱⁱ^ndu^l^á^sⁱ^H^b^A1c^-^s^zⁱⁿ^tr^ő^l
1^év^u^t^án
a^H^bA1c átlagos csökkenése -0,4% volt a metformin mellé adott vildagliptin és -0,5% volt a metformin mellé adott glimepirid esetén. A testtömegváltozás a vildagliptin mellett -0,2 ttkg, míg a glimepirid mellett

+1,6 ttkg volt. A hypoglykaemia előfordulási gyakorisága szignifikánsan alacsonyabb volt a

vildagliptin-csoportban (1,7%), mint a glimepirid-csoportban (16,2%). A vizsgálati végpontnál (2 év) ^{a Hb}^A1c ^mⁱ^nd^k^ét^t^e^r^á^pⁱ^á^s^c^sopo^r^t^ban^a^kⁱⁱⁿ^d^u^l^á^si^é^r^t^é^k^hez^v^o^l^t^ha^s^oⁿ^l^ó,^és^a^t^e^s^t^t^ö^m^e^g^v^á^lt^o^z^ás^é^s
ahypoglykaemia közti különbségek is fennmaradtak.

Egy 52 hetes vizsgálatban a (naponta kétszer 50 mg) vildagliptint gliklaziddal (átlagos napi dózis:

229,5 mg) hasonlították össze a metforminnal (a metformin kiindulási dózisa 1928 mg/nap) nem ^m^e^g^f^e^l^e^l^ő^en^k^on^t^r^o^l^l^á^l^t^b^e^t^e^g^e^k^né^l^.
Egy^év^u^t^án
a^H^b^A1c ^á^tl^a^g^os^c^s^ö^kk^enése^-^0,81%^v^o^l^t^a^m^e^tf^o^r^mⁱ^nhoz^ado^t^t^v^il^da^g^lⁱ^p^tⁱⁿ⁽^a^kⁱⁱⁿ^d^u^l^á^si^á^t^l^a^g^os^H^b^A1c ^8,4^%⁾^és^-^0,85%^v^o^l^t^a^m^e^tf^o^r^mⁱ^nhoz
ado^t^t^g^li^k^l^a^zⁱ^d^e^s^e^t^én⁽^az^á^t^l^a^g^os^kⁱⁱ^nd^u^l^á^sⁱ^H^b^A1c ^8,⁵^%)^.
A^s^t^a^tⁱ^s^z^ti^k^ai^„^noⁿ^-ⁱⁿ^f^e^ri^o^rⁱ^t^á^s^”⁽^„nemrosszabb, mint”) igazolódott (95%-os CI -0,11 – 0,20). A vildagliptin mellett a testtömegváltozás

+0,1 ttkg, míg a gliklazid melletti testtömeg-növekedés +1,4 ttkg volt.

Egy 24 hetes vizsgálatban a fix dózisú vildagliptin és metformin kombináció (melynek dózisát fokozatosan emelték naponta kétszer 50 mg/500 mg-ra vagy naponta kétszer 50 mg/1000 mg-ra), mint kezdeti kezelés hatásosságát értékelték a gyógyszert korábban még nem kapó betegeknél. A 8,6%-os ^á^t^l^a^g^os^kⁱⁱ^nd^u^l^á^sⁱ^H^bA1c^-^s^ziⁿ^t^et
a^nap^oⁿ^t^a^k^é^t^s^z^er⁵⁰^m^g^/¹⁰⁰⁰^m^g^dó^z^is^ban
a^l^k^a^l^m^a^z^o^t^tvildagliptin/metformin -1,82%-kal, a naponta kétszer 50 mg/500 mg dózisban adott vildagliptin/metformin -1,61%-kal, a naponta kétszer 1000 mg metformin -1,36%-kal és a naponta kétszer 50 mg vildagliptin -1,09%-kal csökkentette. Azoknál a betegeknél, akiknél a kiindulási

HbA₁_c-szint ≥10,0% volt, nagyobb csökkenést észleltek.

Egy 24 hetes, multicentrikus, randomizált, kettős vak, placebokontrollos vizsgálatot végeztek a napi egyszeri 50 mg vildagliptin-kezelés placebóhoz viszonyított hatásának értékelésére, 515, 2-es típusú diabetesben szenvedő, és közepesen súlyos (n=294) vagy súlyos (n=221) vesekárosodásban szenvedő betegnél. A vizsgálat megkezdésekor a közepesen súlyos és súlyos vesekárosodásban szenvedő betegek sorrendben 68,8%-át, illetve 80,5%-át kezelték inzulinnal (az átlagos napi dózis sorrendben

56 egység és 51,6 egység volt). A közepesen súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél a

vildagliptin az átlagosan 7,9%-os kiindulási szintről, a placebóhoz képest jelentősen csökkentette a ^H^b^A1c^-^t⁽^a^k^ü^l^önb^s^ég^-^0,53%^v^o^l^t⁾^.
A^s^ú^l^y^os^aⁿ^v^e^s^e^k^á^r^oso^d^á^s^b^a^n
s^z^en^v^edő^b^e^t^e^g^e^k^nél^a^v^il^d^a^g^li^p^ti^n
az^á^tl^a^g^os^a^n
7,⁷^%^-^os^kⁱⁱ^ndu^l^á^sⁱ^s^zⁱⁿ^tr^ő^l^,
a^p^l^aceb^ó^hoz^k^épest^j^e^l^en^t^ő^s^eⁿ^c^s^ö^kk^en^t^e^tt^e^a
Hb^A1c^-^t⁽^akülönbség -0,56% volt).

Egy 24 hetes randomizált, kettős vak, placebokontrollos vizsgálatot végeztek 318 beteggel, hogy értékeljék a metforminnal (naponta ≥1500 mg) és glimepiriddel (naponta ≥4 mg) kombinációban adott vildagliptin (naponta kétszer 50 mg) hatásosságát és biztonságosságát. A metforminnal és glimepiriddel kombinációban adott vildagliptin a placebóhoz képest jelentősen csökkentette a

HbA₁_c-szintet. Az átlagos 8,8%-os kiindulási HbA₁_c-szintről történt, placebóra korrigált átlagos

csökkenés -0,76% volt.

Egy 24 hetes randomizált, kettős vak, placebokontrollos vizsgálatot végeztek 449 beteggel, hogy értékeljék a metforminnal együtt (n=276) vagy metformin nélkül adott (n=173) stabil dózisú bazális vagy premix inzulinnal (átlagos napi dózis 41 egység) kombinációban alkalmazott vildagliptin (naponta kétszer 50 mg) hatásosságát és biztonságosságát. Az inzulinnal kombinációban adott ^v^il^da^g^li^p^tiⁿ^a
p^l^ac^e^bóhoz^k^épe^s^t^j^e^l^eⁿ^t^ő^s^eⁿ^c^sö^kk^en^t^e^tt^e
a^H^b^A1c^-^s^zⁱⁿ^tet^.^A^t^e^l^j^es^popu^l^á^cⁱ^ó^ban^az
á^t^l^a^g^os
8,8^%^-^os^kⁱⁱ^nd^u^l^á^sⁱ^H^bA1c^-^s^zⁱⁿ^tr^ől^t^ö^r^t^éⁿ^t^,^p^l^a^c^ebó^r^a^k^o^rri^g^á^l^t^á^t^l^a^g^os^c^sö^kk^eⁿ^és^-^0,72%^v^o^lt^.^A^z^eg^yⁱ^de^j^ű^l^eg^m^e^tf^o^r^mⁱⁿⁿ^al^a^d^o^t^t^v^a^g^y^m^e^tf^o^r^mⁱ^n
né^l^k^ü^lⁱⁱⁿ^z^u^lⁱⁿⁿ^a^l^k^e^z^e^l^t^a^l^c^s^o^po^rt^o^k^ban^a
Hb^A1c placebóra korrigált átlagos csökkenése sorrendben -0,63% és -0,84% volt. A teljes populációban a hypoglykaemia előfordulási gyakorisága a vildagliptin-csoportban 8,4% és a placebocsoportban 7,2% volt. A vildagliptint kapó betegeknél nem észleltek testtömeg-növekedést (+0,2 ttkg), míg a placebót kapóknál testtömegcsökkenést tapasztaltak (-0,7 ttkg).

Egy másik 24 hetes vizsgálatban, amit olyan betegekkel végeztek, akiknek előrehaladottabb 2-es típusú cukorbetegsége volt, és nem voltak megfelelően kontrollálva inzulinnal (rövid- és hosszú ^ha^t^á^sú,^á^t^l^a^g^osⁱⁿ^z^u^lⁱⁿ^dó^zⁱ^s⁸⁰^N^E/ⁿ^ap⁾^,^a
Hb^A1c^-^s^zⁱⁿ^t
á^t^l^a^g^os^c^sö^kk^enése^s^t^a^tⁱ^s^z^ti^k^aⁱ^l^agszignifikánsan nagyobb volt, amikor vildagliptint (naponta kétszer 50 mg) adtak az inzulinhoz, mint a placebo plusz inzulin esetén (0,5% vs. 0,2%). A hypoglykaemia előfordulási gyakorisága kisebb volt a vildagliptin-csoportban, mint a placebocsoportban (22,9% vs. 29,6%).

Egy 52 hetes, multicentrikus, randomizált, kettős vak vizsgálatot végeztek 2-es típusú diabetesben és pangásos szívelégtelenségben (NYHA I-III-as funkcionális stádium) szenvedő betegekkel, hogy a naponta kétszer 50 mg vildagliptinnek (n=128) a bal kamrai ejekciós frakcióra (left-ventricular ejection fraction; LVEF) gyakorolt, placebóhoz viszonyított (n=126) hatását értékeljék. A vildagliptin nem járt a balkamra-funkció változásával vagy a már meglévő pangásos szívelégtelenség súlyosbodásával. Az igazolt cardiovascularis események összességében egyensúlyban voltak. Több cardialis esemény volt a vildagliptinnel kezelt, NYHA III-as stádiumú szívelégtelenségben szenvedő betegeknél, mint a placebót kapóknál. Ugyanakkor nem volt egyensúly a kiindulási cardiovascularis kockázatban, ami a placebónak kedvezett, és az események száma kicsi volt, ami eleve kizárja a határozott következtetések levonását. A vildagliptin a placebóhoz képest az átlagosan 7,8%-os ^kⁱⁱ^ndu^l^á^sⁱ^s^zⁱⁿ^t^r^ő^l^j^e^l^eⁿ^t^ő^se^n
c^s^ö^kk^en^t^e^t^t^e
a^H^b^A1c^-^t⁽^a^k^ü^l^önbs^é^g^0,6^%⁾^a¹^6.
h^é^t^e^n.^A^z^NYH^A^I^I^I-^as
s^t^á^dⁱ^u^m^ába^t^a^r^t^o^z^ó
be^t^e^g^ek^a^l^c^sop^o^r^t^j^áb^a^{n
a HbA}1c^-^c^s^ök^k^enés^a^p^l^a^c^ebóhoz^k^ép^e^st^kisebb^v^o^l^t(0,3% a különbség), azonban a betegek kis száma miatt (n=44) korlátozott mértékben vonható le következtetés. A teljes populációban a hypoglykaemia előfordulási gyakorisága a

vildagliptin-csoportban 4,7% és a placebocsoportban 5,6% volt.

A VERIFY olyan öt éves, multicentrikus, randomizált, kettős vak vizsgálat, melyet 2-es típusú cukorbetegek részvételével végeztek. A vizsgálat során a vildagliptin és metformin alkotta korai kombinációs terápia (N=998) hatását tanulmányozták, a standard ellátást jelentő, metformin- monoterápiával induló, majd vildagliptinnel kombinált (lépcsőzetes felépítésű terápiás csoport, N=1003) kezelés hatásával szemben, újonnan diagnosztizált 2-es típusú cukorbetegeknél. A vizsgálat 5 éves időtartama alatt igazolódott, hogy a napi kétszer 50 mg vildagliptin és metformin alkotta kombinációs kezelési protokoll statisztikailag és klinikailag szignifikánsan csökkentette az „igazolt ^k^e^z^de^tⁱ^t^e^r^á^pⁱ^ás^k^ud^a^r^cⁱ^g^e^l^t^e^l^tⁱ^dő^v^e^l^”⁽^H^b^A1c^-^é^rt^ék^≥⁷^%⁾^k^apc^s^o^l^a^t^os^r^e^l^a^tí^v^k^oc^k^á^z^a^t^ot^a^m^e^tf^o^r^mⁱⁿ^-monoterápiához képest, a kezelést korábban még nem kapó 2-es típusú cukorbetegek körében (HR ^[⁹⁵^%^-^os
C^I^]^:^0,51^[^0,⁴^5,
0^,⁵⁸^]^;^p<0,0⁰¹⁾^.
A^k^e^z^de^tⁱ^t^e^r^ápⁱ^ás^k^uda^r^c⁽^H^b^A1c^-^é^rt^ék^≥⁷^%⁾ⁱⁿ^cⁱ^deⁿ^cⁱ^á^j^a43,6% (429 beteg) volt a kombinációs, illetve 62,1% (614 beteg) a lépcsőzetes felépítésű terápiás csoportban.

Cardiovascularis kockázat

Harminchét, akár 2 évnél is hosszabb (vildaglipin esetében átlag 50 hetes, a komparátorok esetében átlag 49 hetes) időtartamú, III. fázisú és IV. fázisú, monoterápiával és kombinált terápiával végzett klinikai vizsgálatból származó, függetlenül és prospektíven igazolt cardiovascularis események meta-analízisét végezték el, ami azt mutatta, hogy a vildagliptin-kezelés nem járt a cardiovascularis kockázat komparátorokhoz viszonyított emelkedésével. Az igazolt major cardiovascularis nemkívánatos események (major adverse cardiovascular events; MACE) – beleértve az akut myocardiális infarctust, a stroke-ot vagy a cardiovascularis halálozást is – összetett végpontja hasonló volt a vildagliptin, illetve az aktív és placebo komparátorok esetén (Mantel–Haenszel-féle kockázati arány; [ M-H RR) ] 0,82 [ 95%-os CI 0,61-1,11] ). A vildagliptin-csoport 9599 betege közül 83-nál (0,86%) , míg a komparátorcsoport 7102 betege közül 85-nél (1,20%) számoltak be major cardiovascularis nemkívánatos eseményről. A MACE komponensek mindegyikének egyenkénti értékelése nem mutatott megnövekedett kockázatot (hasonló M-H RR). Bizonyított szívelégtelenség eseményeket, vagyis a definíciója szerint hospitalizációt igénylő szívelégtelenséget, vagy újonnan fellépő szívelégtelenséget 41, a vildagliptin-csoportba tartozó betegnél (0,43%), illetve 32, a komparátorcsoportba tartozó betegnél (0,45%) jelentettek – M-H RR 1,08 (95%-os CI 0,68-1,70).

2. táblázat: A vildagliptin kulcsfontosságú hatásossági eredményei placebokontrollos monoterápiás vizsgálatokban, illetve kiegészítő terápiás vizsgálatokban (az elsődleges hatásossági mutató a beválasztás szerinti populációban)

Monoterápiás placebokontrollos

vizsgálatok

2301. vizsgálat: napi kétszer 50 mg

Átlagos

kiindulási

HbA_1c(%)

8,6

^A^H^b^A1c ^á^t^l^agosváltozása a

24. héten, a kiindulási

értékhez viszonyítva

-0,8

A HbA_1c

placebóra korrigált átlagos

változása (%) a

24. héten

(95%-os CI)

-0,5* (-0,8, -0,1)

vildagliptin (n=90)

2384. vizsgálat: napi kétszer 50 mg

8,4

-0,7

-0,7* (-1,1, -0,4)

vildagliptin (n=79)

* p< 0,05 a placebóhoz viszonyítva

Kiegészítő / kombinációs terápiás

vizsgálatok

Vildagliptin napi kétszer 50 mg +

8,4

-0,9

-1,1* (-1,4, -0,8)

metformin (n=143)

Vildagliptin napi 50 mg +

8,5

-0,6

-0,6* (-0,9, -0,4)

glimepirid (n=132)

Vildagliptin napi kétszer 50 mg +

8,7

-1,0

-0,7* (-0,9, -0,4)

pioglitazon (n=136)

Vildagliptin napi kétszer 50 mg +

8,8

-1,0

-0,8* (-1,0, -0,5)

metformin + glimepirid (n=152)

* p< 0,05 a placebóhoz +

Shape1 komparátorhoz viszonyítva

_G_y_e_r_m_e_k_ek_és_s_er_d_ü_l_ők

Az Európai yógyszerügynökség a gyermekek esetén minden korosztálynál eltekint a vildagliptin vizsgálati eredményeinek benyújtási kötelezettségétől 2-es típusú diabetesben (lásd 4.2 pont, gyermekek és serdülőkre vonatkozó információk).

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

_Fe_l_s_z_í_v_ódás

Éhomra történő orális adagolást követően a vildagliptin gyorsan felszívódik, és a plazma csúcskoncentráció 1,7 óra elteltével mérhető. Az ételek kismértékben, 2,5 órára nyújtják a plazma csúcskoncentráció kialakulásáig eltelt időt, de nem változtatják meg a teljes expozíciót (AUC). A ^v^il^da^g^li^p^tiⁿ^é^t^k^e^z^és^k^ö^z^ben^t^ö^r^t^énő^bea^d^á^s^a^k^or^c^s^ö^kk^ent^a^Cmax^-^é^rt^é^k^e⁽¹⁹^%)^.
A^v^á^l^t^o^z^ásnagyságrendje azonban klinikailag nem jelentős, így a Vildagliptin ELPEN étkezés közben vagy attól függetlenül is bevehető. Az abszolút biohasznosulás 85%.

_E_l_os_z_l_ás

A vildagliptin kis mértékben kötődik plazmafehérjékhez (9,3%) és egyenlő mértékben oszlik meg a plazma és a vörösvértestek között. A vildagliptin átlagos megoszlási térfogata dinamikus egyensúlyi ^á^l^l^ap^o^t^banⁱⁿ^t^r^a^v^én^á^s^al^k^a^l^m^a^z^á^s^t^k^ö^v^e^t^ően⁽^Vss^)
71^l^it^e^r^,
a^mⁱ^e^x^tr^a^v^a^s^zk^u^l^á^rⁱ^s^m^e^g^os^z^l^á^sr^a^u^t^a^l^.

_B_i_o_t_r_an_s_z_f_o_r_m_ác_i_ó

Emberek esetében a vildagliptin elsődleges eliminációs útvonala a metabolizáció, ami a bevitt dózis

69%-át érinti. A legfontosabb metabolit (LAY 151) farmakológiailag inaktív, a ciano-rész hidrolízisének terméke, amely a bevitt dózis 57%-ából jön létre, amit a glükuronid (BQS867) és az amid-hidrolízis termékei követnek (a bevitt dózis 4%-a). Emberi vese mikroszómákon nyert in vitro adatok arra utalnak, hogy a vese lehet az egyik fontosabb szerv, amelyik részt vesz a vildagliptinnek a hidrolízisében, melynek során egyik fő, inaktív metabolitja, a LAY151 keletkezik. Egy, DPP-4 hiányos patkányokon végzett in vivo vizsgálat alapján a DPP-4 részlegesen hozzájárul a vildagliptin hidrolíziséhez. A vildaglitpin metabolizációjában mérhető módon nem vesznek részt a CYP 450 enzimek. Ennek megfelelően a vildagliptin metabolikus clearance-ét várhatóan nem befolyásolják az egyidejűleg adott CYP 450 inhibitor és/vagy induktor gyógyszerek. In vitro vizsgálatokban kimutatták, hogy a vildagliptin nem gátol, illetve nem indukál CYP 450 enzimeket. Ebből adódóan a vildagliptin várhatóan nem befolyásolja a CYP 1A2, CYP 2C8, CYP 2C9, CYP 2C19, CYP 2D6, CYP 2E1 vagy CYP 3A4/5 által metabolizált, egyidejűleg alkalmazott gyógyszereket.

_El_i_m_i_ná_c_i_ó

¹⁴C-pal jelölt vildagliptin orális alkalmazását követően a bevitt dózis megközelítőleg 85%-a ürült a vizeletben és 15%-a volt visszanyerhető a székletből. A szájon át bevitt dózis 23%-a változatlan formában ürült a vesén keresztül. Egészséges önkéntesekben intravénás bevitelt követően a vildagliptin össz plazma- és renalis clearance-értéke rendre 41, illetve 13 l/óra. Intravénás bevitelt követően az átlagos eliminációs felezési idő megközelítőleg 2 óra. Orális alkalmazást követően az eliminációs felezési idő megközelítőleg 3 óra.

_Lin_e_a_r_i_t_ás_/_n_e_m_-_li_nea_r_i_t_ás

^A^v^il^da^g^li^p^tⁱ^n
Cmax^-^é^rt^é^k^e,^v^a^l^a^mⁱ^nt^a
p^l^a^z^m^aconcen^t^r^ácⁱ^ó^/ⁱ^dő^f^ü^ggv^ény^g^ö^r^be
a^l^a^t^tⁱ^t^e^r^ü^l^e^t^e⁽^AUC⁾

_megközelítőleg dózisarányos módon növekedett a terápiás dózistartományban.

_Különleges_b_e_t_e_g_c_s_o_po_r_t_ok

Nem

Több korcsoportba - és BMI (testtömegindex) tartományba tartozó egészséges férfi és női önkéntesek között nem figyeltek meg klinikailag lényeges különbségeket a vildagliptin farmakokinetikájában. A vildagliptin DPP-4 gátlását a nem befolyásolja a beteg neme.

Idősek

A plazma csúcskoncentráció egészséges időseknél (≥ 70 év), a teljes vildagliptin-expozíció (napi egyszer 100 mg dózis mellett) 32%-kal nőtt, míg a fiatal (18-40 év) egészséges önkénteseknél 18%-kal nőtt. Ezeket a változásokat ugyanakkor nem tekintik klinikailag lényegesnek. A vildagliptin DPP-4 gátlását a nem befolyásolja a beteg kora.

Májkárosodás

A májkárosodás vildagliptin farmakokinetikájára gyakorolt hatásait a Child-Pugh pontszám szerint enyhe, közepesen súlyos és súlyos májkárosodásban szenvedő betegeknél (6 ponttól [közepes]

12 pontig [súlyos] terjedő tartomány) vizsgálták, egészséges önkéntesekhez viszonyítva. Egyetlen

dózis vildagliptin bevitelét követően enyhe, illetve közepesen súlyos májkárosodásban szenvedő

betegeknél az expozíció mértéke sorrendben 20%-kal, illetve 8%-kal csökkent, míg súlyos májkárosodásban szenvedő betegek esetén az expozíció 22%-kal nőtt. A vildagliptin-expozíció maximális változása (növekedés vagy csökkenés) ~30%, amit nem tekintenek klinikailag lényegesnek. Nem volt korreláció a májbetegség súlyossága és a vildagliptin-expozíció változásai között.

Vesekárosodás

Egy ismételt adagolású, nyílt elrendezésű vizsgálatot végeztek a kisebb terápiás dózisú vildagliptin (naponta egyszer 50 mg) farmakokinetikájának értékelésére, a kreatinin-clearance-szel definiált, különböző fokú krónikus vesekárosodásban (enyhe: 50-< 80 ml/perc, közepesen súlyos:

30-< 50 ml/perc és súlyos: < 30 ml/perc) betegeknél, amit normál veseműködésű, egészséges kontroll

alanyokéval hasonlítottak össze.

A normál veseműködésű, egészséges alanyokéhoz képest a vildagliptin AUC-je az enyhe, közepesen súlyos és súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél sorrendben az 1,4-szeresére, 1,7-szeresére és

2-szeresére emelkedett. A LAY151 és a BQS867 metabolitok AUC-je az enyhe, közepesen súlyos és

súlyosan vesekárosodásban szenvedő betegeknél átlagosan sorrendben az 1,5-szeresére, 3-szorosára és

7-szeresére emelkedett. A végstádiumú vesebetegségben (ESRD) szenvedő betegektől származó, korlátozott mennyiségű adat azt mutatja, hogy a vildagliptin expozíciója a súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél észlelthez hasonló. A LAY151-koncentrációk megközelítőleg 2-3-szor nagyobbak voltak, mint a súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél.

A vildagliptint a hemodialízis csak korlátozott mértékben távolította el (az adagolás után 4 órával

kezdett művesekezelés 3-4 óra alatt 3%-ot).

Etnikum

Korlátozott mennyiségű adat arra utal, hogy a rassznak nincs jelentős befolyása a vildagliptin

farmakokinetikájára.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

Kutyáknál az intrakardiális ingerületvezetés lassulását figyelték meg, a „hatást nem okozó”

dózis15 mg/ttkg volt (a C_m_a_xalapján a humán expozíció 7-szerese).

Patkányoknál és egereknél habos alveoláris makrofágok akkumulációját figyelték meg a tüdőkben.

A „hatást nem okozó” dózis patkányoknál 25 mg/ttkg (az AUC alapján a humán expozíció 5-szöröse), míg egerekben 750 mg/ttkg volt (a humán expozíció 142-szerese).

Kutyáknál emésztőrendszeri tüneteket figyeltek meg, elsősorban laza székletet, nyákos székletet, hasmenést és nagyobb dózisok mellett véres székletet. A „hatást nem okozó” dózist nem határozták meg.

A hagyományos in vitro és in vivo genotoxicitási vizsgálatokban a vildagliptin nem volt mutagén.

Egy patkányokkal végzett, a fertilitást és a korai embrionális fejlődést tanulmányozó vizsgálat nem

^u^t^a^l^t^a^r^r^a,
ho^g^y^a^v^il^da^g^li^p^tⁱⁿ^k^á^r^os^aⁿ^h^a^tⁿ^a
a^f^e^r^t^il^it^á^s^r^a,
a^r^ep^r^o^du^k^cⁱ^ós^t^e^l^j^e^s^í^t^m^én^y^r^e^v^agy^a^k^o^r^ai

embrionális fejlődésre. Az embriofoetalis toxicitást patkányoknál és nyulaknál vizsgálták. Patkányoknál a lengőbordák incidenciájának növekedését észlelték, ami az anyai testsúlyparaméterek csökkenéséhez társult, és a „hatást nem okozó” dózis 75 mg/ttkg volt (a humán expozíció 10-szerese). Nyulaknál a magzat súlycsökkenését és a fejlődés késésére utaló csontvázeltéréseket kizárólag súlyos anyai toxicitás jelenlétében figyeltek meg, a „hatást nem okozó” dózis 50 mg/ttkg volt (a humán expozíció 9-szerese). Egy pre- és posztnatális fejlődési vizsgálatot patkányokkal végeztek. Elváltozásokat csak anyai toxicitás mellett, ≥ 150 mg/ttkg-nál figyeltek meg az F1 generációban, köztük a testsúly átmeneti csökkenését és a motoros aktivitás csökkenését.

Egy kétéves karcinogenitási vizsgálatot végeztek patkányokkal, 900 mg/ttkg-ig terjedő orális dózisokkal (a maximális ajánlott dózisok melletti humán expozíció megközelítőleg 200-szorosa). Nem észlelték a tumorok incidenciájának vildagliptinnek tulajdonítható növekedését. Egy másik kétéves karcinogenitási vizsgálatban egerek kaptak 1000 mg/ttkg-ig terjedő orális dózisokat. Az emlő adenokarcinómák és a hemangioszarkómák incidenciájának növekedését figyelték meg, az adenokarcinómák esetén 500 mg/ttkg (a humán expozíció 59-szerese), a hemangioszarkómák esetén 100 mg/ttkg (a humán expozíció 59-szerese) „hatást nem okozó” dózis mellett. Ezen tumorok incidenciájának egereknél észlelt növekedése nem jelent jelentős kockázatot emberek számára, mivel a vildagliptin és az elsődleges metabolitja nem genotoxikus, a tumorok csak egyetlen fajban fordultak elő, és a tumorok csak nagyon nagy szisztémás expozíció mellett alakultak ki.

Egy 13 hetes toxikológiai vizsgálatban makákóknál bőrléziókat írtak le ≥ 5 mg/ttkg/nap dózis mellett. Ezek következetesen az akrális részeken (kezek, lábak, fülek és farok) helyezkedtek el. 5 mg/ttkg/nap dózis mellett (ami megközelítőleg megfelel a 100 mg-os dózis melletti humán AUC-expozíciónak) csak hólyagokat figyeltek meg. Ezek a kezelés folytatása ellenére reverzibilisek voltak, és nem jártak kórszövettani eltérésekkel. Leírtak pikkelyes, illetve lemezes hámlást, pörkképződést és farokfekélyeket, a megfelelő kórszövettani elváltozásokkal, ≥ 20 mg/ttkg/nap dózis mellett (a 100 mg-os humán dózis melletti AUC-expozíció megközelítőleg 3-szorosa). A farok nekrotikus lézióit figyelték meg ≥ 80 mg/ttkg dózis mellett. 160 mg/ttkg/nap dózissal kezelt majmoknál egy négyhetes gyógyulási időszak alatt a bőrléziók irreverzibilisnek bizonyultak.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

mikrokristályos cellulóz 102

mannit

kroszkarmellóz-nátrium

talkum

magnézium-sztearát

6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

30 hónap

6.4 Különleges tárolási előírások

Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

7, 14, 28, 30, 56, 60, 90, 112, 180 vagy 336 darab tablettát tartalmazó Alumínium/Alumínium (OPA/Al/PVC//Al) buborékcsomagolásban.

336 (3 x 112 db) darab tablettát tartalmazó gyűjtőcsomagolásban kapható.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések

Megjegyzés:  (egy keresztes)

Osztályozás: II. csoport

Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre

vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

ELPEN Pharmaceutical Co. Inc.

95 Marathonos Ave., 19009, Pikermi, Attica,

Görögország

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

OGYI-T-24023/01 7×

OGYI-T-24023/02 14×

OGYI-T-24023/03 28×

OGYI-T-24023/04 30×

OGYI-T-24023/05 56×

OGYI-T-24023/06 60×

OGYI-T-24023/07 90×

OGYI-T-24023/08 112×

OGYI-T-24023/09 180×

OGYI-T-24023/10 336×

OGYI-T-24023/11 336× (3×112)

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/

MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2022.március 10.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2023. február 11.

OGYÉI/73200/2022

Kiszerelések

Megnevezés	Csomagolás	Nyilvántartási szám
14 X - buborékcsomagolásban	Alumínium/alumínium (OPA/Al/PVC//Al)	OGYI-T-24023 / 02
28 X - buborékcsomagolásban	Alumínium/alumínium (OPA/Al/PVC//Al)	OGYI-T-24023 / 03
30 X - buborékcsomagolásban	Alumínium/alumínium (OPA/Al/PVC//Al)	OGYI-T-24023 / 04
56 X - buborékcsomagolásban	Alumínium/alumínium (OPA/Al/PVC//Al)	OGYI-T-24023 / 05
60 X - buborékcsomagolásban	Alumínium/alumínium (OPA/Al/PVC//Al)	OGYI-T-24023 / 06
90 X - buborékcsomagolásban	Alumínium/alumínium (OPA/Al/PVC//Al)	OGYI-T-24023 / 07
112 X - buborékcsomagolásban	Alumínium/alumínium (OPA/Al/PVC//Al)	OGYI-T-24023 / 08
180 X - buborékcsomagolásban	Alumínium/alumínium (OPA/Al/PVC//Al)	OGYI-T-24023 / 09
336 X - buborékcsomagolásban	Alumínium/alumínium (OPA/Al/PVC//Al)	OGYI-T-24023 / 10
336 X - buborékcsomagolásban	(3x112) Alumínium/alumínium (OPA/Al/PVC//Al)	OGYI-T-24023 / 11

Forrás

Az adatok forrása: OGYÉI Gyógyszeradatbázis

Gyógyszer adatai

Hatóanyag vildagliptin
ATC kód A10BH02
Forgalmazó ELPEN Co.Inc.
Nyilvántartási szám OGYI-T-24023
Jogalap Generikus
Engedélyezés dátuma 2022-03-10
Állapot TT
Kábítószer / Pszichotróp nem

Hivatalos OGYÉI oldal