VITAMIN D3 PHARMA PATENT 1000 NE filmtabletta betegtájékoztató

1. A GYÓGYSZER NEVE

Vitamin D₃ Pharma Patent 1000 NE filmtabletta

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

0,025 mg (1000 NE) kolekalciferolt (D₃‑vitamint) tartalmaz filmtablettánként.

Ismert hatású segédanyagok:

74,4 mg laktóz-monohidrátot és 1,75 mg szacharózt tartalmaz filmtablettánként.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Filmtabletta.

Citromsárga színű, kerek (kb. 7,2 mm átmérőjű), mindkét oldalán domború felületű filmtabletta, egyik oldalán mélynyomású „D” jelöléssel.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

• Az osteoporosis, szekunder osteoporosis bázisterápiájának részeként, az osteopenia, osteomalacia, rachitis elsődleges megelőzése, valamint kezelése.

• D‑vitamin-hiányállapotok megelőzése és kezelése.

• Malabsorptio következtében kialakuló D‑vitamin-hiány megelőzése, például krónikus bélrendszeri megbetegedések, máj biliaris cirrhosisa, kiterjedt gyomor-bélrendszeri reszekció esetén.

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás

Az adagolást személyre szabottan kell végezni, amely függ a D‑vitamin-pótlás szükséges mértékétől.

A Vitamin D₃ Pharma Patent 1000 NE filmtabletta alkalmas a napi D‑vitamin-pótlásra. Az adagolás ennek figyelembevétele mellett, az orvos javaslata szerint ajánlott.

Osteoporosis

Az osteoporosis bázisterápia részeként: napi 1000 (max. 2000) NE (azaz napi 1, maximum 2 filmtabletta) D‑vitamin adása szükséges, ami napi 1000‑1200 mg kalciummal kiegészítve ajánlott.

Osteomalacia terápia: a dózisok nagysága és a terápia időtartama egyéni megítélést igényel.

Izomgyengeség vagy izomtömeg-csökkenés

Izomgyengeség vagy izomtömeg-csökkenés esetén napi 1000 NE D‑vitamin (azaz napi 1 filmtabletta) javasolt.

Szezonális D-vitamin-hiány

A szezonális, téli és tavaszi hónapokban fellépő D‑vitamin-hiány megelőzése céljából gyermekeknek 3 éves kortól, serdülőknek, felnőtteknek októbertől áprilisig kétnaponta 1 filmtabletta (500 NE/napnak megfelelő) vitaminpótlás javasolt.

Napfényen keveset tartózkodó, nem megfelelően táplálkozó, idős betegeknek naponta 1000 NE (1 filmtabletta) javasolt.

Terhesség, szoptatás alatt kétnaponta 1 filmtabletta (500 NE/napnak megfelelő) vitaminpótlás javasolt.

Rachitis terápia: a dózisok nagysága és a terápia időtartama egyéni megítélést igényel.

Malabsorptio terápia: a malabsorptio súlyossága függvényében a dózis nagysága és a terápia időtartama egyéni megítélést igényel.

Különleges betegcsoportok

Májkárosodás

Májkárosodásban szenvedő betegek esetén dózismódosítás nem szükséges.

Vesekárosodás

Krónikus vesekárosodásban a terápiás javallatoknak megfelelően – a kalcium- és a foszfátszintek ellenőrzése mellett – körültekintéssel adható, de súlyos vesekárosodásban a csökkent D‑vitamin-metabolizmus miatt alkalmazása megfontolást igényel (lásd 4.4 pont).

A D‑vitamin-terápia alatti megfelelő kalcium- és foszforbevitelnek a kezelés sikere szempontjából alapvető jelentősége van.

Az egyes élelmiszerekhez mesterségesen adagolt D‑vitamin-tartalom miatt a D‑vitamin-terápia megkezdése előtt az orvosnak gondosan értékelnie kell a beteg táplálkozási szokásait is.

Gyermekek és serdülők

Csecsemők és kisgyermekek esetében a D₃‑vitamin adagolása olajos csepp formában biztonságosabb, ezért a filmtabletta alkalmazása gyermekeknek csak három éves kortól javasolt. D‑vitamin-hiány megelőzésére gyermekeknek 3 éves kortól kétnaponta 1 filmtabletta (500 NE/napnak megfelelő) vitaminpótlás javasolt.

Az alkalmazás módja

A Vitamin D₃ Pharma Patent 1000 NE filmtabletta étkezéstől függetlenül bevehető.

4.3 Ellenjavallatok

• A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

• Hypercalcaemiával és/vagy hypercalciuriával járó betegségek és/vagy állapotok.

• Kalcium-vesekövesség, nephrocalcinosis.

• D‑hypervitaminosis.

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Terápiás célú kezelésnél az adagot minden egyes betegnél egyénileg kell beállítani, a plazma kalciumszintjének rendszeres mérésével (kezdetben hetente, majd 2-4 hetenként).

Hosszan tartó kezelés során ellenőrizni kell a szérum-kalciumszintet, a vizelettel történő kalciumürítést és a vesefunkciót a szérum-kreatininszint mérésével. Az ellenőrzés különösen fontos olyan idős betegek esetén, akik egyidejűleg szívglikozidokat vagy diuretikumokat is szednek (lásd 4.5 pont), valamint hyperphosphataemia esetén, immobilizált betegek esetén, illetve akiknél fokozott a kőképződés veszélye. Hypercalcaemia vagy vesekárosodás tünetei esetén csökkenteni kell az adagot, vagy a kezelést meg kell szakítani.

D‑vitamin kellő körültekintéssel adható vesekárosodásban szenvedő betegeknek. Ilyen esetben a kalcium- és a foszfátszintek ellenőrzése szükséges, valamint a lágyszövet-meszesedés veszélyével is számolni kell.

Krónikus vesebetegség CKD 3. stádiumától, a kalcium- és foszfátszintek szoros ellenőrzése mellett, a csökkent D‑vitamin-metabolizmus miatt aktív D‑vitamin szterol adása is szükséges lehet.

A kalcium- és a foszfátszintek ellenőrzése javasolt azon gyermekeknél is, akiket olyan anya szoptat, aki a terápiás dózisnál nagyobb mennyiségű D‑vitamint kap a kezelés során. Egyes gyermekek megnövekedett érzékenységgel reagálhatnak a D‑vitamin hatására.

A Vitamin D₃ Pharma Patent 1000 NE filmtabletta körültekintéssel adható sarcoidosisban szenvedő betegeknek a D‑vitamin aktív formává történő fokozott átalakulásának a kockázata miatt. Ezeknél a betegeknél a vér és a vizelet kalciumszintjét is rendszeresen ellenőrizni kell.

Egyéb D‑vitamint tartalmazó készítmény egyidejű alkalmazásakor figyelembe kell venni annak D‑vitamin tartalmát. A D‑vitamint is tartalmazó multivitamin-készítmények és táplálékkiegészítők párhuzamos alkalmazását kerülni kell.

Pseudohypoparathyreoidismus (PHP) esetében a célszervek nem érzékenyek a PTH-ra, ezért a magas PTH-szint sem fejt ki hatást a receptorokon, és ez alacsony 1,25(OH)₂‑D-szintet eredményez. Ilyen esetekben más D‑vitamin-formát célszerű választani (kalcitriol javasolt), mivel a vesében a PTH‑érzékenység csökkenése miatt az 1,25(OH)₂‑D szintézis sem megfelelő. A fentiek alapján a készítmény alkalmazása pseudohypoparathyreoidismus esetén nem javasolt.

Laktóz: Ritkán előforduló, örökletes galaktóz- és laktóz-intoleranciában vagy glükóz-galaktóz malabszorpcióban a készítmény nem szedhető.

Szacharóz: Ritkán előforduló, örökletes fruktóz intoleranciában, glükóz-galaktóz malabszorpcióban vagy szacharáz-izomaltáz hiányban a készítmény nem szedhető.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Nagy dózisban adagolt, kalciumot tartalmazó készítményekkel együtt történő alkalmazása növelheti a hypercalcaemia kockázatát. A tiazid-típusú diuretikumok csökkentik a kalcium vizelettel történő kiválasztását. A hypercalcaemia fokozott kockázata miatt tiazid típusú diuretikummal, illetve nagy dózisú kalciumot tartalmazó készítményekkel történő egyidejű alkalmazás esetén a szérum kalciumszintjének rendszeres ellenőrzése szükséges.

A szisztémásan alkalmazott kortikoszteroidok gátolják a kalcium felszívódását. Kortikoszteroidok hosszan tartó alkalmazása ellensúlyozhatja a D‑vitamin hatását.

Az ioncserélő gyanták (pl. a kolesztiramin, kolesztipol), vagy a hashajtók (pl. a paraffinolaj) csökkenthetik a D‑vitamin felszívódását.

Az orlisztát-kezelés csökkentheti a zsíroldékony vitaminok, így a D‑vitamin felszívódását.

Magnéziumot tartalmazó gyógyszerek (pl. antacidumok) a D‑vitamin-kezelés alatt nem szedhetők, mert fennáll a hypermagnesaemia kialakulásának veszélye.

A D‑vitamin-kezelés során kialakuló hypercalcaemia növelheti a szívglikozidok toxicitását. Egyidejű alkalmazás esetén EKG és a szérum-kalciumszint ellenőrzése szükséges.

Antikonvulzív gyógyszerek, mint a fenobarbitál, a hidantoin, és más barbiturátok vagy a primidon csökkenthetik a D‑vitamin hatását a mikroszomális enzimrendszer aktivációja következtében.

Kalcitonin, etidronát, gallium‑nitrát, pamidronát vagy plikamicin együttes adása D‑vitaminnal antagonizálhatja ezen gyógyszerek hatását hypercalcaemia kezelésében.

Foszfort tartalmazó készítmény nagy dózisban történő együttadása megnövelheti a hyperphosphataemia veszélyét.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség

Terhesség alatt a napi D‑vitamin-bevitelre kevesebb, mint 600 NE javasolt; a szükséges D-vitamin-pótlás mértékétől függően kétnaponta 1 filmtabletta ajánlott (ami napi 500 NE D‑vitaminnak felel meg). A terhesség során bekövetkező esetleges túladagolás (hypercalcaemia, a D‑vitamin-metabolitok transplacentaris átjutása a magzatba) a következő veszélyeket hordozhatja magában: az újszülött D‑vitamin iránti érzékenysége fokozódhat, a mellékpajzsmirigy működése gátlódhat, a fizikai és szellemi fejlődés elmaradása következhet be.

Szoptatás

A D‑vitamin ajánlott adagolása szoptatás alatt, különös tekintettel a téli hónapokra, napi 500 NE (azaz kétnaponta 1 filmtabletta). A D‑vitamin és metabolitjai átjutnak az anyatejbe. Nagyobb dózisok alkalmazása esetén a szoptató anyák és gyermekeik plazma-kalciumszintjét rendszeresen ellenőrizni szükséges.

A rendelkezésünkre álló kezelési adatok alapján a napi 1000-2000 NE dózisok, sőt egyes klinikai vizsgálatok szerint akár napi 6400 NE D‑vitamin tartós (6 hónapos) alkalmazása is biztonságosnak bizonyult.

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

Nincs adat arra vonatkozóan, hogy a gyógyszer szedése negatívan befolyásolná a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A mellékhatások a szervrendszerek és gyakoriságok szerint kerülnek felsorolásra. A gyakoriságok az alábbiak szerint kerültek meghatározásra: nagyon gyakori (≥1/10); gyakori (1/100 – <1/10); nem gyakori (1/1000 – <1/100); ritka (1/10 000 – <1/1000); nagyon ritka (<1/10 000); nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek

Nem gyakori: hypercalcaemia és hypercalciuria.

Emésztőrendszeri betegségek és tünetek

Nagyon ritka: felső hasi fájdalom.

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

A készítmény túladagolása hypervitaminosist és hypercalcaemiát okozhat.

A hypercalcaemia tünetei: anorexia, hányinger, hányás, székrekedés, hasi fájdalom, izomgyengeség, fáradtság, zavartság, polydipsia, polyuria, csontfájdalom, mészlerakódás a vesékben, vesekőképződés, súlyos esetekben szívritmuszavar. Extrém esetben a hypercalcaemia kómához, vagy halálhoz vezethet. A tartósan magas kalciumszint irreverzibilis vesekárosodást, a lágyszövetek meszesedését okozhatja.

A hypercalcaemia kezelése: a D‑vitamin- (és a kalcium)-terápiát abba kell hagyni. Ugyanakkor ilyen esetben szintén fel kell függeszteni a tiazid diuretikum, a lítium, az A‑vitamin, valamint a szívglikozid alkalmazását is. Tudatzavaros beteg esetén a gyomor kiürítése is szükséges. Rehidrálás és a túladagolás súlyossági fokától függően monoterápia vagy kombinált kezelés alkalmazható kacs‑diuretikumokkal, biszfoszfonátokkal, kalcitoninnal és kortikoszteroidokkal. A szérum-elektrolitokat, a vesefunkciót és a diuresist ellenőrizni kell. Súlyos esetekben az EKG és a centrális vénás nyomás monitorozása is szükséges.

A fiziológiás szabályozásnak köszönhetően a D‑vitamin-pótlás relatíve biztonságos. A fiziológiás szabályozás 3 fő védelmi mechanizmusa a következő:

• Fokozodó UV‑sugárzás (napsugárzás) esetén gyorsan platófázis alakul ki a hormonképzésben.

• A D‑vitamin-kötő fehérje kötési kapacitása hússzor nagyobb a D‑vitamin és származékainak koncentrációjához viszonyítva.

• A szérumkalcium (és az 1,25(OH)₂‑D, illetve az FGF‑23) növekedése esetén a vesében történő D‑vitamin-aktiválás a szokásos (1-α-hidroxiláció) aktivációs út helyett egy inaktív (24‑α‑hidroxilált) forma képzésének irányába tolódik el.

A jelenleg is elfogadott biztonságossági vizsgálatok alapján a D‑vitamin-hiányban nem szenvedő felnőtteknél a tartósan adagolt akár napi 4000 NE D₃‑vitamin sem okozott hypercalcaemiát vagy hypercalciuriát. Toxikus, kórosan emelkedett kalciumértékekkel járó tüneteket csak napi 10 000 NE feletti dózis tartós adása esetén írtak le.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Vitaminok, D‑vitamin és analógjai

ATC kód: A11CC05

Hatásmechanizmus

A D-vitamin növeli a kalcium intestinalis felszívódását, fokozza a vesében a kalcium visszaszívódását és a csontképződést, valamint csökkenti a parathormon (PTH) szintjét. A D‑vitamin receptorai a vázrendszeren kívül számos egyéb szövetben is megtalálhatók, éppen ezért a D‑vitamin szerteágazó hatással rendelkezik számos élettani folyamatban. Sejtszintű biológiai hatásai közül a haematopoeticus és immunsejteken, a bőr-, a váz- és simaizomsejteken, az agy, a máj és egyes endokrin szervek sejtjein a növekedés és a differenciálódás szabályozásának elsősorban autokrin/parakrin úton történő megvalósulásáról van kísérletes adat.

A korábbi ajánlásokban szereplő napi 800 NE-nek megfelelő dózisnál alacsonyabb dózisok az ideális D‑vitamin-ellátottság fenntartásához elegendőek, de nem alkalmasak a D‑vitamin-hiány megszüntetésére. Az osteoporosis kezelésében kötelezően alkalmazandó D‑vitamin-pótlást el kell különíteni a D‑vitamin-hiány kezelésétől, valamint az önállóan alkalmazott D‑vitamin terápiás dózisaitól.

Az irodalmi adatok alapján egy 228 serdülőkorú lányon végzett 1 éves randomizált kettős vak vizsgálatban már napi 200 NE, illetve 400 NE D₃‑vitamin-pótlás 14,3%-kal, illetve 17,2%-kal növelte a femur ásványianyag-tartalmát. 400 NE napi dózis esetében a gerinc ásványianyag-tartalmának növekedése is kimutatható volt. A résztvevők szérum 25(OH)‑D-szintje 1 éves kezelés után – jelentős egyéni eltérések mellett – átlagosan 5,7 nM-lal, illetve 12,4 nM-lal nőtt a 200 NE, illetve 400 NE csoportokban, míg a placebocsoportban átlagosan 6,7 nM-lal csökkent.

A D₃‑vitamin a kalciumfelszívódást növelő hatásán keresztül különösen hatékonyan fokozza a kalcium csontfelszívódást csökkentő hatását. Száznegyvennyolc (148) idős, posztmenopauzában levő nőnél végzett vizsgálat során 800 NE D‑vitamin (kolekalciferol) és 1200 mg kalcium együttes adása 72%‑kal magasabb 25(OH)‑D- és 17%-kal alacsonyabb PTH-szintet eredményezett az önmagában alkalmazott kalciumpótlással összehasonlítva.

Egy intézményben ápolt D‑vitamin-hiányos betegek körében végzett klinikai vizsgálat azt mutatta, hogy napi 1000 mg kalcium és 800 NE D₃‑vitamin 6 hónapon át történő pótlása normalizálta a D‑vitamin 25-hidroxilezett metabolitjának (25(OH)‑D) plazmaszintjét, enyhítette a szekunder hyperparathyreosist, és csökkentette az alkalikus foszfatáz szintet.

A D‑vitamin és a kalcium-citrát együttes alkalmazása mérsékli időskorban a csökkent izomerő következtében létrejött esések kockázatát. Egy 3 éves placebokontrollos kettős vak vizsgálatban, amelyet 445, 65 évnél idősebb ember bevonásával végeztek, a résztvevők 700 NE/nap D‑vitamint és 500 mg/nap elemi kalciumnak megfelelő kalcium-citrát-malátot kaptak, melynek következtében szignifikánsan (46%-kal) csökkent a kezelt nők körében az elesés kockázata (OR 0,54; 95%-os CI, 0,30‑0,97).

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Felszívódás

A zsíroldékony D₃‑vitamin a vékonybélből az epesavak jelenléte mellett szívódik fel a micellumok segítségével, majd a nyirokkeringés útján jut el a véráramba. A vízoldékony poláris formákból (25(OH)‑D) jobban felszívódik ugyan, de ezek a táplálék csak specifikus részében (mint pl. hús, tej) találhatók.

A D‑vitamin legfontosabb forrása a bőrben a napsugárzás hatására képződő 7‑dehidrokoleszterin, amelyből pre‑D‑vitamin képződik, ami a májban és a vesében alakul át aktív vitaminná. A nyári hónapokban a testet érő mintegy 10‑15 perc UV‑B (290‑315 nm) sugárzás hatására képződő D‑vitamin a szükséglet 95‑98%-át fedezi és mindössze 80‑100 NE-nek megfelelő mennyiség származik az átlagos összetételű normál táplálékból.

Eloszlás és biotranszformáció

A kolekalciferol és metabolitjai a vérben egy specifikus globulinhoz kötődve keringenek. A kolekalciferolt a máj hidroxilálja aktív 25‑hidroxi-kolekalciferollá (25(OH)‑D), ami a vesében 1,25‑dihidroxi-kolekalciferollá (1,25(OH)₂‑D) alakul. Az 1,25‑dihidroxi-kolekalciferol nevű metabolit felelős a kalciumfelszívódás növekedéséért. A nem-metabolizálódott D‑vitamin a zsír- és izomszövetben raktározódik. Az elimináció lassú: a vérplazma D‑vitamin felezési ideje 15‑25 óra között van. Ugyanakkor a szövetekben a zsíroldékony D‑vitamin akár hónapokig – raktározott formában – megtalálható: a biológiai elimináció felezési ideje ennek megfelelően közel 2 hónap.

Elimináció

A D‑vitamin az epével választódik ki, és a széklettel ürül. Egyes vízoldékony metabolitjai részben a vizelettel is kiválasztódnak.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

Az alkalmazási előírás egyéb részeiben leírtakon kívül a készítmény biztonságosságának megítélése a preklinikai adatok alapján az alábbiak szerint összegezhető:

• nagy dózisok krónikus adagolása kísérleti állatokon a dihidroxilált metabolitok mennyiségének a megemelkedését okozza, a következményes kalciumszint-emelkedés mellett;

• ezen túlmenően a 25-250-szeres dózisban alkalmazott adagok hypercalcaemiát, dystrophiás kalcifikációt, anaemiát, illetve egyes esetekben az erek simaizomelemeinek leépülését okozhatják, ugyanakkor az egyes fajok között jelentős eltérések lehetségesek;

• a toxikus jelenségek megjelenése azonban nagymértékben függ a szervezet D‑vitamin-feltöltöttségétől. A 25(OH)‑D‑szint mérése a vérben jó indikátorként használható: 250 nmol/l a normál szint, amit a napsugárzás a napos hónapokban megközelítően biztosítani tud; 500‑750 nmol/l szint alatt toxicitás nem jelentkezett (ami a humán extrapoláció alapján a folyamatosan alkalmazott napi 25 000 NE dózis mellett lenne csak elérhető).

A terhesség alatt magas dózisokban alkalmazott D‑vitamin az embrió fejlődési rendellenességeit, életképességének csökkenését okozhatja, melyek nagyrészt a következményes magas kalciumszinttel hozhatók kapcsolatba. Az aorta supravalvularis részének léziói mellett leírták még az arc, a szájpad és a koponya, valamint más csontok csontosodási zavarát is. A terhesség egyes periódusai érzékenyebbek a D‑vitamin-túladagolásra.

Kísérleti állatoknál nagy dózisban adott D‑vitamin esetenként fertilizációs zavarokat okozott, ami feltehetően a kalcium-homeosztázis felborulása miatt történt. Az adatok azonban nem konzekvensek, és a humán dózisokra vonatkozó extrapoláció itt sem, vagy csak megfontolás mellett alkalmazható, ugyanis klinikai adatok alapján a kalciumszint fenntartását célzó, hasonlóan magas dózisban alkalmazott kezelés nem okozott semmiféle rendellenességet a terhesség alatt.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

Tablettamag:

DL-α-tokoferol

szilícium-dioxid

közepes szénláncú zsírsavak trigliceridjei

nátrium-aszkorbát

szacharóz

módosított keményítő

vízmentes kolloid szilícium-dioxid

magnézium-sztearát

kroszkarmellóz-nátrium

kukoricakeményítő

cellaktóz 80 (laktóz-monohidrát és cellulóz)

Bevonat:

Opadry II Yellow 85F 32659 (mely tartalmaz: talkum, poli(vinil-alkohol), makrogol, kinolinsárga alumínium lakk (E104), sárga vas‑oxid (E172), titán-dioxid (E171))

6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

2 év

6.4 Különleges tárolási előírások

Legfeljebb 25 °C-on tárolandó.

A nedvességtől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

Filmtabletták fehér, átlátszatlan PVC/PVdC//Al buborékcsomagolásban és dobozban.

28 db, 30 db, 60 db, 84 db és 90 db filmtabletta.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

Megjegyzés:  (egy keresztes)

Osztályozás: II. csoport

Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Pharma Patent Kft.

1132 Budapest, Váci út 36-38. 4. em.

Magyarország

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

OGYI-T-22365/01 28×

OGYI-T-22365/02 30×

OGYI-T-22365/03 60×

OGYI-T-22365/04 84×

OGYI-T-22365/05 90×

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2012. november 29.

A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2017. szeptember 12.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2023. december 13.