VITAMIN D3 PHARMA PATENT 20 000 NE/ml belsőleges oldatos cseppek betegtájékoztató

1. A GYÓGYSZER NEVE

Vitamin D₃ Pharma Patent 20 000 NE/ml belsőleges oldatos cseppek

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

1 ml oldat (40 csepp) 0,5 mg kolekalciferolt tartalmaz, ami 20 000 NE D₃-vitaminnal egyenértékű.

1 csepp 500 NE D₃-vitaminnal egyenértékű.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Belsőleges oldatos cseppek

Tiszta, átlátszó, színtelen vagy enyhén sárgás színű, viszkózus oldat.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

• D-vitamin-hiány megelőzése és kezelése, ami olyan állapotok kialakulásához vezethet, mint az angolkór vagy az osteomalacia.

• Az osteoporosis, szekunder osteoporosis bázisterápiájának részeként, az osteopenia, osteomalacia, rachitis elsődleges megelőzése, valamint kezelése.

• Malabsorptio következtében kialakuló D‑vitamin-hiány megelőzése, például krónikus bélrendszeri megbetegedések, máj biliaris cirrhosisa, kiterjedt gyomor-bélrendszeri reszekció esetén.

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás

D-vitamin-hiány megelőzésére

Koraszülöttek esetében: napi 2 csepp Vitamin D₃ Pharma Patent 20 000 NE/ml belsőleges oldatos cseppek (1000 NE D₃-vitamin). A korrigált kor 40. hetének betöltését követően a dózis napi 1 cseppre csökkentendő.

Újszülöttek és csecsemők esetében: napi 1 csepp Vitamin D₃ Pharma Patent 20 000 NE/ml belsőleges oldatos cseppek (500 NE D₃-vitamin).

A csecsemők életük második hetétől kapnak Vitamin D₃ Pharma Patent 20 000 NE/ml belsőleges oldatos cseppeket, első életévük végéig. A második életévben továbbra is javasolt a Vitamin D₃ Pharma Patent 20 000 NE/ml belsőleges oldatos cseppek alkalmazása, különösen a téli hónapokban.

Koraszülötteknél, újszülötteknél és csecsemőknél történő alkalmazása kizárólag orvosi ellenőrzés mellett történhet. Nem szabad túllépni az előírt dózist.

Gyermekek és serdülők (18 éves korig) esetében: napi 1‑2 csepp Vitamin D₃ Pharma Patent 20 000 NE/ml belsőleges oldatos cseppek (500‑1000 NE D₃-vitamin).

Szezonális D-vitamin-hiány megelőzésére

A szezonális, téli és tavaszi hónapokban (októbertől márciusig) fellépő D‑vitamin-hiány megelőzése céljából gyermekeknek és serdülőknek 12 éves kor felett naponta 2 csepp (1000 NE/napnak megfelelő), felnőtteknek naponta 4 csepp (2000 NE) vitaminpótlás javasolt.

Napfényen keveset tartózkodó, nem megfelelően táplálkozó, idős betegeknek naponta 2 csepp (1000 NE) javasolt.

D-vitamin-hiány kezelésére

A Vitamin D₃ Pharma Patent 20 000 NE/ml belsőleges oldatos cseppek alkalmas a serdülők és a felnőttek napi D‑vitamin-pótlására. Az adagolás ennek figyelembevétele mellett, az orvos javaslata szerint ajánlott. Az adagolást személyre szabottan javasolt végezni, a D‑vitamin-pótlás szükséges mértékétől függően.

Osteoporosis

Az osteoporosis bázisterápia részeként: napi 2‑4 csepp (1000‑2000 NE) D‑vitamin adása szükséges, ami napi 1000‑1200 mg kalciummal kiegészítve ajánlott.

Osteomalacia

A dózisok nagysága és a terápia időtartama egyéni megítélést igényel.

Rachitis terápia

A dózisok nagysága és a terápia időtartama egyéni megítélést igényel.

Malabsorptio esetén (pl.: gyulladásos bélbetegségek, Crohn-betegség, gluténérzékenység stb.)

A malabsorptio súlyossága függvényében a dózis nagysága és a terápia időtartama egyéni megítélést igényel.

Különleges betegcsoportok

Májkárosodás

Májkárosodásban szenvedő betegek esetén dózismódosítás nem szükséges.

Vesekárosodás

Krónikus vesekárosodásban a terápiás javallatoknak megfelelően – a kalcium- és a foszfátszintek ellenőrzése mellett – körültekintéssel adható, de súlyos vesekárosodásban a csökkent D‑vitamin-metabolizmus miatt alkalmazása megfontolást igényel (lásd 4.4 pont).

Idősek

Nem szükséges dózismódosítás idős betegek esetében.

Obesitas

Nem szükséges rutinszerű dózismódosítás elhízott betegeknél. A 25(OH)D szérumszintek, a betegség súlyossága és a beteg kezelésre adott válasza alapján magasabb dózisok alkalmazása szükséges lehet.

A D‑vitamin-terápia alatti megfelelő kalcium- és foszforbevitelnek a kezelés sikere szempontjából alapvető jelentősége van.

Az egyes élelmiszerekhez mesterségesen adagolt D‑vitamin-tartalom miatt a D‑vitamin-terápia megkezdése előtt az orvosnak gondosan értékelnie kell a beteg táplálkozási szokásait is.

Az alkalmazás módja

Csecsemőknek és kisgyermekeknek a cseppeket egy kanál tejben vagy ételben kell beadni. Ha a cseppeket üvegbe vagy kanalasan adott é telhez adjuk, ügyelni kell, hogy az étel mind elfogyjon, mivel ellenkező esetben nem a teljes dózis kerül a szervezetbe.

A Vitamin D₃ Pharma Patent 20 000 NE/ml belsőleges oldatos cseppek dózisának megállapításakor figyelembe kell venni a csecsemő által elfogyasztott ételben található D-vitamin mennyiségét is.

Azoknál a szoptatott csecsemőknél, akiknek az édesanyja a terhesség utolsó harmadában szedett D‑vitamint, a D-vitamin adását a születés utáni 3. héttől ajánlott kezdeni.

Azoknál a szoptatott csecsemőknél, akiknek az édesanyja a terhesség utolsó harmadában nem szedett D-vitamint, a D-vitamin adását már a születés utáni első naptól ajánlott kezdeni.

A módosított összetételű tejjel táplált újszülötteknél, akiknél a naponta elfogyasztott tejmennyiséggel biztosított a javasolt napi 400 NE D-vitamin, nincs szükségük D-vitamin kiegészítésre.

Idősebb gyermekeknek és felnőtteknek egy kanál folyadékkal kell bevenniük a Vitamin D₃ Pharma Patent 20 000 NE/ml belsőleges oldatos cseppeket.

A készítményt tartalmazó üveget fejjel lefelé, függőleges helyzetben kell tartani. Eltelhet egy kis idő az első csepp megjelenéséig.

A Vitamin D₃ Pharma Patent 20 000 NE/ml belsőleges oldatos cseppek étkezéstől függetlenül bevehető.

4.3 Ellenjavallatok

• A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

• Hypercalcaemiával és/vagy hypercalciuriával járó betegségek és/vagy állapotok.

• Kalcium-vesekövesség, nephrocalcinosis.

• D‑hypervitaminosis.

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Terápiás célú kezelésnél a dózist minden egyes betegnél egyénileg kell beállítani, a plazma kalciumszintjének rendszeres mérésével (kezdetben hetente, majd 2‑4 hetenként). Magasabb dózisok (8 vagy több csepp/nap) alkalmazása esetén szükséges lehet a 25‑hidroxi-kolekalciferol [25(OH)‑D] -szint rendszeres ellenőrzése. Hosszan tartó kezelés során ellenőrizni kell a szérum kalciumszintet, a vizelettel történő kalciumürítést és a vesefunkciót a szérum-kreatininszint mérésével. Az ellenőrzés különösen fontos olyan idős betegek esetén, akik egyidejűleg szívglikozidokat vagy diuretikumokat is szednek (lásd 4.5 pont), valamint hyperphosphataemia esetén, immobilizált betegek esetén, illetve akiknél fokozott a kőképződés kockázata. Hypercalcaemia vagy vesekárosodás tünetei esetén csökkenteni kell a dózist, vagy a kezelést meg kell szakítani.

D‑vitamin kellő körültekintéssel adható vesekárosodásban szenvedő betegeknek. Ilyen esetben a kalcium- és a foszfátszintek ellenőrzése szükséges, valamint a lágyszövet-meszesedés kockázatával is számolni kell.

Krónikus vesebetegség (CKD) 3. stádiumától, a kalcium- és foszfátszintek szoros ellenőrzése mellett, a csökkent D‑vitamin-metabolizmus miatt, aktív D‑vitamin metabolit adása is szükséges lehet.

A Vitamin D₃ Pharma Patent 20 000 NE/ml belsőleges oldatos cseppek körültekintéssel adható sarcoidosisban szenvedő betegeknek a D‑vitamin aktív formává történő fokozott átalakulásának kockázata miatt. Ezeknél a betegeknél a vér és a vizelet kalciumszintjét is rendszeresen ellenőrizni kell.

Egyéb D‑vitamint tartalmazó készítmény egyidejű alkalmazásakor figyelembe kell venni annak D‑vitamin tartalmát, különösen csecsemők esetében. A D‑vitamint is tartalmazó multivitamin-készítmények és táplálékkiegészítők párhuzamos alkalmazását kerülni kell. Bizonytalanság esetén az orvos dönt a további vitaminnal dúsított élelmiszerek vagy bébiételek és D-vitamin-tartalmú gyógyszerek alkalmazásáról!

Pseudohypoparathyreoidismus (PHP) esetében a célszervek nem érzékenyek a parathormonra (PTH), ezért a magas PTH-szint sem fejt ki hatást a receptorokon, és ez alacsony 1,25(OH)₂‑D-szintet eredményez. Ilyen esetekben más D‑vitamin-formát célszerű választani (kalcitriol javasolt), mivel a vesében a PTH‑érzékenység csökkenése miatt az 1,25(OH)₂‑D szintézis sem megfelelő. A fentiek alapján a készítmény alkalmazása pseudohypoparathyreoidismus esetén nem javasolt.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Nagy dózisban adagolt, kalciumot tartalmazó készítményekkel együtt történő alkalmazása növelheti a hypercalcaemia kockázatát. A tiazid típusú diuretikumok csökkentik a kalcium vizelettel történő kiválasztását. A hypercalcaemia fokozott kockázata miatt tiazid típusú diuretikummal, illetve nagy dózisú kalciumot tartalmazó készítményekkel történő egyidejű alkalmazás esetén a szérum kalciumszintjének rendszeres ellenőrzése szükséges.

A szisztémásan alkalmazott kortikoszteroidok gátolják a kalcium felszívódását. Kortikoszteroidok hosszan tartó alkalmazása ellensúlyozhatja a D‑vitamin hatását.

Az ioncserélő gyanták (pl. a kolesztiramin, kolesztipol), vagy a hashajtók (pl. a paraffinolaj) csökkenthetik a D‑vitamin felszívódását.

Az orlisztát-kezelés csökkentheti a zsíroldékony vitaminok, így a D‑vitamin felszívódását.

Magnézium-tartalmú gyógyszerek (pl. antacidok) és D-vitamin együttes adása esetén szükség lehet a magnézium-szérumszint esetleges monitorozására.

A D‑vitamin-kezelés során kialakuló hypercalcaemia növelheti a szívglikozidok toxicitását. Egyidejű alkalmazás esetén EKG és a szérum kalciumszintjének ellenőrzése szükséges.

Antikonvulzív gyógyszerek, mint a fenobarbitál, a hidantoin származékai, más barbiturátok vagy a primidon csökkenthetik a D‑vitamin hatását a mikroszomális enzimrendszer aktivációja következtében.

Kalcitonin, etidronát, gallium‑nitrát, pamidronát vagy plikamicin együttes adása D‑vitaminnal antagonizálhatja ezen gyógyszerek hatását hypercalcaemia kezelésében.

Foszfort tartalmazó készítmény nagy dózisban történő együttadása megnövelheti a hyperphosphataemia kockázatát.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség

Terhesség alatt prevenció céljára napi 2000 NE D-vitamin (4 csepp) adása javasolt. A terhesség során a napi D-vitamin-bevitel nem haladhatja meg a 4000 NE-et. A terhesség alatti D-vitamin túladagolást kerülni kell, mert a D‑vitamin-metabolitok transplacentaris átjutása a magzatba illetve tartós hypercalcaemia az újszülött D‑vitamin iránti érzékenységének fokozódásához, fizikai és mentális retardációhoz, supravalvularis aorta stenosishoz és retinopathiához vezethet. Állatkísérleteknél a nagy D-vitamin-dózisok reproduktív toxicitását mutatták ki (lásd 5.3 pont).

Szoptatás

Szoptatás alatt napi 2000 NE D-vitamin (4 csepp) adása javasolt. A D‑vitamin és metabolitjai átjutnak az anyatejbe. Nagyobb dózisok alkalmazása esetén a szoptató anyák és gyermekeik plazma kalciumszintjét rendszeresen ellenőrizni szükséges.

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

Nincs adat arra vonatkozóan, hogy a gyógyszer szedése negatívan befolyásolná a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A mellékhatások a szervrendszerek és gyakoriságok szerint kerülnek felsorolásra. A gyakoriságok az alábbiak szerint kerültek meghatározásra: nagyon gyakori (≥1/10); gyakori (1/100 – <1/10); nem gyakori (1/1000 – <1/100); ritka (1/10 000 – <1/1000); nagyon ritka (<1/10 000); nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból a gyakoriság nem állapítható meg).

Szervrendszeri kategória	Mellékhatás	Gyakoriság
Immunrendszeri betegségek és tünetek	túlérzékenységi reakció	ritka
Anyagcsere‑ és táplálkozási betegségek és tünetek	gyengeség anorexia szomjúság	ritka
Pszichiátriai kórképek	álmosság zavart állapot	ritka
Idegrendszeri betegségek és tünetek	fejfájás	nem ismert
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek	obstipatio flatulencia hasi fájdalom hányinger hasmenés	ritka
hányás fémes ízérzet szájszárazság pancreatitis	nem ismert
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei	kiütés viszketés	ritka
Vese‑ és húgyúti betegségek és tünetek	nephrocalcinosis nephrolithiasis polyuria polydipsia veseelégtelenség nycturia	nem ismert
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek	hypertonia arrythmia	nem ismert
Érbetegségek és tünetek	szív-érrendszeri károsodás	nem ismert
Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei	hypercalciuria hypercalcaemia	nem gyakori
proteinuria, hyperphosphataemia emelkedett szérum LDL csökkent szérum HDL emelkedett szérum koleszterin	nem ismert

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

A készítmény túladagolása hypervitaminosist és hypercalcaemiát okozhat.

A hypercalcaemia tünetei: anorexia, hányinger, hányás, székrekedés, hasi fájdalom, izomgyengeség, fáradtság, zavartság, polydipsia, polyuria, csontfájdalom, mészlerakódás a vesékben, vesekőképződés, súlyos esetekben szívritmuszavar. Extrém esetben a hypercalcaemia kómához, vagy halálhoz vezethet. A tartósan magas kalciumszint irreverzibilis vesekárosodást, a lágyszövetek meszesedését okozhatja.

A hypercalcaemia kezelése: a D‑vitamin (és a kalcium)-terápiát abba kell hagyni. Ugyanakkor ilyen esetben szintén fel kell függeszteni a tiazid diuretikum, a lítium, az A‑vitamin, valamint a szívglikozid alkalmazását is. Tudatzavaros beteg esetén a gyomor kiürítése is szükséges. Rehidrálás és a túladagolás súlyossági fokától függően monoterápia vagy kombinált kezelés alkalmazható kacsdiuretikumokkal, biszfoszfonátokkal, kalcitoninnal és kortikoszteroidokkal. A szérum elektrolitszintjeit, a vesefunkciót és a diuresist ellenőrizni kell. Súlyos esetekben az EKG és a centrális vénás nyomás monitorozása is szükséges.

A fiziológiás szabályozásnak köszönhetően a D‑vitamin-pótlás relatíve biztonságos. A fiziológiás szabályozás 3 fő védelmi mechanizmusa a következő:

• Fokozodó UV‑sugárzás (napsugárzás) esetén gyorsan platófázis alakul ki a hormonképzésben.

• A D‑vitamin-kötő fehérje kötési kapacitása hússzor nagyobb a D‑vitamin és származékainak koncentrációjához viszonyítva.

• A szérum kalciumszintjének [és az 1,25(OH)₂‑D-, ill. az FGF‑23-szint] növekedése esetén a vesében történő D‑vitamin-aktiválás a szokásos (1‑α‑hidroxiláció) aktivációs út helyett egy inaktív (24‑α‑hidroxilált) forma képzésének irányába tolódik el.

A jelenleg is elfogadott biztonságossági vizsgálatok alapján a D‑vitamin-hiányban nem szenvedő felnőtteknél a tartósan adagolt akár napi 4000 NE D₃‑vitamin sem okozott hypercalcaemiát vagy hypercalciuriát. Toxikus, kórosan emelkedett kalciumértékekkel járó tüneteket csak napi 10 000 NE feletti dózis tartós adása esetén írtak le.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Vitaminok, D‑vitamin és analógjai

ATC kód: A11CC05

Hatásmechanizmus

A D-vitamin növeli a kalcium intestinalis felszívódását, fokozza a vesében a kalcium visszaszívódását és a csontképződést, valamint csökkenti a parathormon (PTH) szintjét. A D‑vitamin receptorai a vázrendszeren kívül számos egyéb szövetben is megtalálhatók, éppen ezért a D‑vitamin szerteágazó hatással rendelkezik számos élettani folyamatban. Sejtszintű biológiai hatásai közül a haematopoeticus és immunsejteken, a bőr-, a váz- és simaizomsejteken, az agy, a máj és egyes endokrin szervek sejtjein a növekedés és a differenciálódás szabályozásának elsősorban autokrin/parakrin úton történő megvalósulásáról van kísérletes adat.

A korábbi ajánlásokban szereplő napi 800 NE-nek megfelelő dózisnál kisebb dózisok az ideális D‑vitamin-ellátottság fenntartásához elegendőek, de nem alkalmasak a D‑vitamin-hiány megszüntetésére. Az osteoporosis kezelésében kötelezően alkalmazandó D‑vitamin-pótlást el kell különíteni a D‑vitamin-hiány kezelésétől, valamint az önállóan alkalmazott D‑vitamin terápiás dózisaitól.

Az irodalmi adatok alapján egy 228 serdülőkorú lány bevonásával végzett, 1 éves, randomizált, kettős vak vizsgálatban már napi 200 NE D₃-vitamin-pótlás 14,3%-kal, és már 400 NE D₃-vitamin-pótlás 17,2%-kal növelte a femur ásványianyag-tartalmát. 400 NE napi dózis esetében a gerinc ásványianyag-tartalmának növekedése is kimutatható volt. A résztvevők szérum 25(OH)‑D-szintje 1 éves kezelés után – jelentős egyéni eltérések mellett – átlagosan 5,7 nmol-lal nőtt a 200 NE, illetve 12,4 nmol-lal nőtt a 400 NE csoportokban, míg a placebocsoportban átlagosan 6,7 nmol-lal csökkent.

A D₃‑vitamin a kalciumfelszívódást növelő hatásán keresztül különösen hatékonyan fokozza a kalcium csontfelszívódást csökkentő hatását. Száznegyvennyolc (148) idős, posztmenopauzában levő nőnél végzett vizsgálat során 800 NE D‑vitamin (kolekalciferol) és 1200 mg kalcium együttes adása 72%‑kal magasabb 25(OH)‑D- és 17%-kal alacsonyabb PTH-szintet eredményezett az önmagában alkalmazott kalciumpótlással összehasonlítva.

Egy intézményben ápolt D‑vitamin-hiányos betegek körében végzett klinikai vizsgálat azt mutatta, hogy napi 1000 mg kalcium és 800 NE D₃‑vitamin 6 hónapon át történő pótlása normalizálta a D‑vitamin 25-hidroxilezett metabolitjának [25(OH)‑D] plazmaszintjét, enyhítette a szekunder hyperparathyreosist, és csökkentette az alkalikus-foszfatáz szintjét.

Randomizált vizsgálatban 49 D-vitamin hiányban szenvedő fiatalt kezeltek különböző dózisú D‑vitaminnal. 24-en napi 400 NE, 25-en napi 2000 NE D-vitamint kaptak 16 hétig. A vizsgálat 4., 8. és 16. hetében mérték a 25(OH)-D-plazmaszinteket. A 2000 NE/nap adagolás szignifikánsan hatékonyabbnak bizonyult a D-vitamin-státusz rendezésében.

A D‑vitamin és a kalcium-citrát együttes alkalmazása mérsékli időskorban a csökkent izomerő következtében létrejött esések kockázatát. Egy 3 éves placebokontrollos, kettős vak vizsgálatban, amelyet 445, 65 évnél idősebb ember bevonásával végeztek, a résztvevők 700 NE/nap D‑vitamint és 500 mg/nap elemi kalciumnak megfelelő kalcium-citrát-malátot kaptak, melynek következtében szignifikánsan (46%-kal) csökkent a kezelt nők körében az elesés kockázata (OR 0,54; 95%-os CI 0,30‑0,97).

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Felszívódás

A zsíroldékony D₃‑vitamin a vékonybélből az epesavak jelenléte mellett szívódik fel a micellumok segítségével, majd a nyirokkeringés útján jut el a véráramba. A vízoldékony poláris formákból [25(OH)‑D] jobban felszívódik ugyan, de ezek a táplálék csak specifikus részében (mint pl. hús, tej) találhatók.

A D‑vitamin legfontosabb forrása a bőrben a napsugárzás hatására képződő 7‑dehidrokoleszterin, amelyből pre‑D‑vitamin képződik, ami a májban és a vesében alakul át aktív vitaminná. A nyári hónapokban a testet érő mintegy 10‑15 perc UV‑B (290‑315 nm) sugárzás hatására képződő D‑vitamin a szükséglet 95‑98%-át fedezi és mindössze 80‑100 NE-nek megfelelő mennyiség származik az átlagos összetételű normál táplálékból.

Eloszlás és biotranszformáció

A kolekalciferol és metabolitjai a vérben egy specifikus globulinhoz kötődve keringenek. A kolekalciferolt a máj hidroxilálja aktív 25‑hidroxi-kolekalciferollá [25(OH)‑D], ami a vesében 1,25‑dihidroxi-kolekalciferollá [1,25(OH)₂‑D] alakul. Az 1,25‑dihidroxi-kolekalciferol metabolit felelős a kalciumfelszívódás növekedéséért. A nem-metabolizálódott D‑vitamin a zsír- és izomszövetben raktározódik. Az elimináció lassú: a vérplazma D‑vitamin felezési ideje 15‑25 óra között van. Ugyanakkor a szövetekben a zsíroldékony D‑vitamin akár hónapokig – raktározott formában – megtalálható: a biológiai elimináció felezési ideje ennek megfelelően közel 2 hónap.

Elimináció

A D‑vitamin az epével választódik ki, és a széklettel ürül. Egyes vízoldékony metabolitjai részben a vizelettel is kiválasztódnak.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

Az alkalmazási előírás egyéb részeiben leírtakon kívül a készítmény biztonságosságának megítélése a preklinikai adatok alapján az alábbiak szerint összegezhető:

• nagy dózisok krónikus adagolása kísérleti állatokon a dihidroxilált metabolitok mennyiségének emelkedését okozza, a következményes kalciumszint-emelkedés mellett;

• ezen túlmenően állatkísérletekben a humán dózistartománynál 100-1000-szer magasabb dózisok hypercalcaemiát, dystrophiás kalcifikációt, anaemiát, anorexiát, súlyvesztést, nehézlégzést illetve egyes esetekben az erek simaizomelemeinek leépülését okozhatják, ugyanakkor az egyes fajok között jelentős eltérések lehetségesek;

• mind az LD50 dózisok, mind a toxicitási tünetek igen jelentős variabilitást mutatnak a különböző fajokban. Az állatkísérletekben tapasztalt toxicitás sem az adagolás módjával, sem az adagolás idejével nem bizonyult konzisztensnek, ezért a humán toxicitás szempontjából levonható következtetések nem bizonyultak kellően megalapozottaknak.

• A vér 25(OH)‑D‑szintje az intoxikáció mértékének jó indikátora, míg a 1,25(OH)₂D₃ szintek állatkísérletekben még nyilvánvaló túladagolás esetén sem emelkedtek jelentősen, valószínűleg a hypercalcemia hatására történő élettani szupresszió következtében. Emberben 75‑100 nmol/l a normál szint, amit a napsugárzás a napos hónapokban megközelítően biztosítani tud; felnőttekbena toxicitási tünetekhez tartozó küszöbszint irodalmi adatok alapján ~500-750 nmol/l.

Az állatkísérletek adatai szerint a vemhesség alatt nagy dózisokban alkalmazott D‑vitamin az embrió fejlődési rendellenességeit, életképességének csökkenését okozhatja, melyek nagyrészt a következményes magas kalciumszinttel hozhatók kapcsolatba. Az aorta supravalvularis részének léziói mellett leírták még az arc, a szájpad és a koponya, valamint más csontok csontosodási zavarát is. A vemhesség egyes periódusai érzékenyebbek a D‑vitamin-túladagolásra.

Kísérleti állatoknál a nagy dózisban adott D‑vitamin esetenként fertilizációs zavarokat okozott, ami feltehetően a kalcium-homeosztázis felborulása miatt történt. Az adatok azonban itt sem konzekvensek, és a humán dózisokra vonatkozó extrapoláció csak megfontolás mellett alkalmazható, ugyanis klinikai adatok alapján a kalciumszint fenntartását célzó, hasonlóan nagy dózisban alkalmazott kezelés nem okozott semmiféle rendellenességet a terhesség alatt.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

Közepes szénláncú zsírsavak trigliceridjei.

6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

3 év

Felbontás után: 1 év

6.4 Különleges tárolási előírások

Legfeljebb 25 °C‑on tárolandó.

A fénytől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

10 ml oldat LDPE cseppentő betéttel ellátott HDPE csavaros kupakkal lezárt, III‑as típusú barna üvegben és dobozban.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

Megjegyzés:  (egy keresztes)

Osztályozás: II. csoport

Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Pharma Patent Kft.

1132 Budapest, Váci út 36-38. 4. em.

Magyarország

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

OGYI-T-22365/21 1×10 ml III-as típusú barna üveg cseppentő betéttel

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2023. február 06.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2025. január 16.