1. A gyógyszer NEVE

Vomita 8 mg filmtabletta

2. Minőségi és mennyiségi összetétel

8 mg ondanszetront tartalmaz (10 mg ondanszetron-hidroklorid-dihidrát formájában) filmtablettánként.

Ismert hatású segédanyag: 169 mg laktóz-monohidrátot tartalmaz filmtablettánként.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. Gyógyszerforma

Filmtabletta.

Halványsárga színű, kerek, mindkét oldalán domború felületű, kb. 9,2 mm átmérőjű filmbevonatú tabletta, egyik oldalán mélynyomású „42” felirattal ellátva.

4. Klinikai jellemzők

4.1 Terápiás javallatok

Citosztatikus kemoterápia és radioterápia okozta hányinger és hányás, valamint posztoperatív hányinger és hányás megelőzése, ill. kezelése.

A készítmény felnőttek számára javallott.

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás

Kemoterápia és radioterápia okozta hányinger és hányás

Felnőttek

A daganatellenes kezelés emetogén hatása az alkalmazott kemoterápiás és radioterápiás sémák adagjaitól és kombinációitól függően változik. Az ondanszetron alkalmazásának módját és adagját a napi 8-32 mg dózistartományon belül rugalmasan kell meghatározni és az alábbiak szerint kiválasztani:

Emetogén kemoterápia és radioterápia esetén

Az ajánlott per os dózis 8 mg 1‑2 órával a kezelés megkezdése előtt, majd 12 óra múlva újabb 8 mg.

Az első 24 óra után jelentkező késleltetett vagy elhúzódó hányás megelőzésére per os vagy rectalis kezelést kell folytatni a kemoterápiát követően 5 napig. Az ajánlott per os adag naponta 2‑szer 8 mg.

Erősen emetogén kemoterápia esetén (pl. nagy dózisú ciszplatin)

A javasolt dózis 1 vagy 2 órával a kemoterápia megkezdése előtt 24 mg ondanszetron per os, 12 mg dexametazon-nátrium-foszfát alkalmazásával együtt.

Az első 24 óra után jelentkező késleltetett vagy elhúzódó hányás megelőzésére per os vagy rectalis kezelést kell folytatni a kemoterápiát követően 5 napig. Az ajánlott per os adag naponta 2‑szer 8 mg.

Gyermekek

Nincsenek kontrollált klinikai vizsgálatokból származó adatok az ondanszetron alkalmazásával kapcsolatban a kemoterápia okozta késleltetett vagy tartós hányinger vagy hányás megelőzésére, valamint radioterápia okozta hányinger vagy hányás esetén gyermekeknél.

Gyermekek számára az ondanszetron tekintetében ajánlott per os adagolási mód a Vomita 8 mg filmtablettával nem valósítható meg, mivel a filmtabletta nem felezhető. Ezért ez a készítmény gyermekek kezelésére nem alkalmazható.

Idősek

A 65 évnél idősebb betegek jól tolerálják az ondanszetront, ezért az adag nagyságát, az adagolás gyakoriságát vagy módját nem szükséges megváltoztatni.

Különleges betegcsoportok

Vesekárosodásban szenvedő betegek

A szokásos napi adag nagyságán és alkalmazásának gyakoriságán nem szükséges változtatni.

Májkárosodásban szenvedő betegek

Az ondanszetron clearance jelentősen csökken, a plazma felezési idő szignifikánsan nő, a májfunkció közepesen súlyos vagy súlyos károsodása esetén. Az ilyen betegek teljes napi adagja nem haladhatja meg a 8 mg-ot. Az emetogén-kemoterápiában vagy -radioterápiában részesülő betegek emesis elleni kezelésére és a késői emesis megelőzésére ajánlott per os adagolási mód a Vomita 8 mg filmtablettával nem valósítható meg, mivel a filmtabletta nem felezhető. Ezért ez a készítmény kemoterápiában vagy radioterápiában részesülő közepesen vagy súlyosan májkárosodott betegek kezelésére nem alkalmazható.

Szparteint vagy debrizokint lassan metabolizáló betegek

Az ondanszetron eliminációs felezési ideje nem változik a szparteint/debrizokint lassan metabolizáló egyéneknél. Következésképpen, az ismételt adagolás ilyen betegeknél nem eredményez az átlag populációtól eltérő gyógyszer expozíciós szintet. A szokásos napi adag nagyságán és alkalmazásának gyakoriságán nem szükséges változtatni.

Posztoperatív hányinger és hányás

Felnőttek

A posztoperatív hányinger és hányás megelőzésére az ajánlott per os adag 16 mg, 1 órával az anesztézia bevezetése előtt.

A már kialakult hányinger és hányás csillapítására az ondanszetront injekcióban ajánlott alkalmazni.

Gyermekek

Nem végeztek vizsgálatokat per os alkalmazott ondanszetronnal posztoperatív hányinger és hányás megelőzésében, ill. kezelésében; erre a célra a lassan beadott intravénás injekció ajánlott.

2 évesnél fiatalabb gyermekeknél az ondanszetron posztoperatív hányinger és hányás kezelésére történő alkalmazására vonatkozóan nincs adat.

Idősek

A posztoperatív hányinger és hányás megelőzéséről és kezeléséről időskorban kevés a tapasztalat, bár a 65 évesnél idősebb, kemoterápiában részesülő betegek jól tolerálják az ondanszetront.

Különleges betegcsoportok

Vesekárosodásban szenvedő betegek

A szokásos napi adag nagyságán és alkalmazásának gyakoriságán nem szükséges változtatni.

Májkárosodásban szenvedő betegek

Az ondanszetron clearance jelentősen csökken, a plazma felezési idő szignifikánsan nő a májfunkció közepesen súlyos vagy súlyos károsodása esetén. Az ilyen betegek teljes napi adagja nem haladhatja meg a 8 mg-ot.

Szparteint vagy debrizokint lassan metabolizáló betegek

Az ondanszetron eliminációs felezési ideje nem változik a szparteint/debrizokint lassan metabolizáló egyéneknél. Következésképpen, az ismételt adagolás ilyen betegeknél nem eredményez az átlag populációtól eltérő gyógyszer expozíciós szintet. A szokásos napi adag nagyságán és alkalmazásának gyakoriságán nem szükséges változtatni.

4.3 Ellenjavallatok

Ondanszetronnal vagy a készítmény 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

Apomorfinnal történő egyidejű alkalmazás (lásd 4.5 pont).

Kemoterápiában vagy radioterápiában részesülő közepes mértékű vagy súlyos májkárosodásban szenvedő betegek esetében a tabletta oszthatatlansága miatt ez a készítmény nem alkalmazható.

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Túlérzékenységi reakcióról számoltak be olyan betegeknél, akiknél egyéb szelektív 5-HT₃‑antagonista túlérzékenységi reakciót váltott ki. Az esetleges légzési problémákat tünetileg kell kezelni és a klinikusnak erre kifejezetten figyelemmel kell lennie, mint az esetleges túlérzékenységi reakciók előjelére.

Az ondanszetron dózisfüggő módon megnyújtja a QT-szakaszt (lásd 5.1 pont „Farmakodinámiás hatások”). Ezen felül a forgalomba hozatalt követően Torsades de Pointes eseteket jelentettek ondanszetronnal kezelt betegeknél. Az ondanszetron alkalmazását kerülni kell veleszületett hosszú QT-szindrómás betegek esetében. Az ondanszetron óvatosan alkalmazandó olyan betegeknél, akiknél QTc-megnyúlás vagy ennek kockázata áll fenn, beleértve az elektrolit-rendellenességekben, pangásos szívelégtelenségben és bradyarrhythmiában szenvedő betegeket, továbbá azokat, akik QT-megnyúlást vagy elektrolit-rendellenességeket okozó egyéb gyógyszereket szednek.

Myocardialis ischaemia eseteiről számoltak be ondanszetronnal kezelt betegeknél. Egyes betegeknél – különösen intravénás alkalmazás esetén – a tünetek közvetlenül az ondanszetron alkalmazása után jelentkeztek. A betegeket figyelmeztetni kell a myocardialis ischaemia jeleire és tüneteire.

Az ondanszetron-kezelés megkezdése előtt rendezni kell a hypokalaemiát és a hypomagnesaemiát.

A forgalomba hozatalt követően szerotonin-szindrómás betegekről számoltak be (ideértve a megváltozott mentális állapotú, instabil autonóm idegrendszerű, és neuromuszkuláris elváltozásokat mutató betegeket) ondanszetron és más szerotoninerg készítmények (ezen belül szelektív szerotonin visszavétel gátlók (SSRI) és szerotonin-noradrenalin visszavétel gátlók (SNRI)) együttes alkalmazása után. Amennyiben az ondanszetronnal egyidejűleg más szerotoninerg kezelés klinikailag indokolt, úgy a beteg megfelelő követése javasolt.

Mivel az ondanszetronról ismert, hogy növeli a tranzitidőt a vastagbélben, a subacut ileus jeleit mutató betegeket a gyógyszer beadása után megfigyelés alatt kell tartani.

Tonsillectomián átesett betegeknél a hányinger és hányás megelőzésére adott ondanszetron elfedheti az okkult vérzést. Ezért ezeket a betegeket is gondos megfigyelés alatt kell tartani az ondanszetron alkalmazása után.

A Vomita 8 mg filmtabletta laktózt tartalmaz, ezért a ritkán előforduló, örökletes galaktóz-intoleranciában, teljes laktázhiányban vagy glükóz-galaktóz malabszorpcióban nem szedhető.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Nem bizonyított, hogy az ondanszetron indukálná vagy gátolná más, az általában együtt adott gyógyszerek metabolizmusát. Célzott vizsgálatok eredményei szerint nincs farmakokinetikai interakció, amikor az ondanszetront alkohollal, temazepammal, furoszemiddel, alfentanillal, tramadollal, morfiummal, lidokainnal, propofollal vagy tiopentállal együtt adják.

Az ondanszetront a májban több citokróm P-450 enzim metabolizálja: a CYP3A4, a CYP2D6 és a CYP1A2. Az ondanszetront metabolizáló metabolikus enzimek sokfélesége következtében az egyik enzim gátlását vagy csökkent aktivitását (pl. a CYP2D6 genetikai hiánya) normál helyzetben a többi enzim kompenzálja, és ezért az ondanszetron teljes clearance és a szükséges adag alig, vagy nem szignifikánsan változik.

Apomorfin

A súlyos hypotoniáról és eszméletvesztésről szóló beszámolók alapján, amelyek akkor fordultak elő, mikor az ondanszetront az apomorfinnal együtt alkalmazták, az ondanszetron és az apomorfin együttes alkalmazása ellenjavallt.

Fenitoin, karbamazepin, rifampicin

A CYP3A4 erős induktoraival (fenitoin, karbamazepin és rifampicin) kezelt betegeknél növekedett az ondanszetron orális clearance-e, és csökkent a koncentrációja a vérben.

Tramadol

Kisebb vizsgálatok adatai arra utalnak, hogy az ondanszetron csökkentheti a tramadol fájdalomcsillapító hatását.

Az ondanszetron és a QT-szakaszt megnyújtó gyógyszerek együttes alkalmazása további QT-szakasz megnyúlást eredményezhet. Az ondanszetron egyidejű alkalmazása kardiotoxikus szerekkel (pl. antraciklinekkel, mint doxorubicin, daunorubicin vagy trasztuzumab), antibiotikumokkal (mint pl. eritromicin vagy ketokonazol), antiarrhythmiás szerekkel (mint pl. amiodaron) és béta-blokkolókkal (pl. atenolol vagy timolol) növelheti az arrhythmiák kockázatát (lásd 4.4 pont).

A forgalomba hozatalt követően szerotonin-szindrómás betegekről számoltak be (ideértve a megváltozott mentális állapotú, instabil autonóm idegrendszerű, és neuromuszkuláris elváltozásokat mutató betegeket) ondanszetron és más szerotoninerg készítmények (ezen belül az SSRI-k és SNRI-k) együttes alkalmazása után (lásd. 4.4 pont).

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Fogamzóképes korú nők

A fogamzóképes tkorú nőknek meg kell fontolniuk a fogamzásgátlás alkalmazását.

Terhesség

Epidemiológiai vizsgálatokból nyert humán tapasztalatok alapján az ondanszetron feltételezhetően orofaciális fejlődési rendellenességet okoz, ha a terhesség első trimeszterében alkalmazzák.

Egy kohorszvizsgálatban, amelyet 1,8 millió nő bevonásával végeztek, az ondanszetron első trimeszterbeli alkalmazása a szájüregi hasadékok fokozott kockázatával társult (10 000 kezelt nőből 3 hozzáadott eset; korrigált relatív kockázat 1,24 %-os megbízhatósági tartomány 1,03-1,48).

A szívfejlődési rendellenességekkel kapcsolatban a rendelkezésre álló epidemiológiai vizsgálatok eredményei ellentmondók.

Az állatkisérletek nem igazoltak direkt vagy indirekt káros hatásokat a reproduktív toxicitás tekintetében.

Az ondanszetron nem alkalmazható a terhesség első trimeszterében.

Szoptatás

A kísérletek tanúsága szerint az ondanszetron kiválasztódik szoptató állatok tejébe. Ezért ondanszetron kezelésben részesülő anyák esetén nem javasolt a szoptatás.

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

Pszichomotoros tesztek eredménye szerint az ondanszetron nem befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket, és nem okoz szedációt.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A mellékhatások az alábbiakban szervrendszerenként és gyakoriság szerint vannak csoportosítva. Az előfordulás gyakoriságának definíciói:

nagyon gyakori (≥ 1/10)

gyakori (≥ 1/100 – < 1/10)

nem gyakori (≥ 1/1000 – < 1/100)

ritka (≥ 1/10 000 – < 1/1000)

nagyon ritka (< 1/10 000)

nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

A nagyon gyakori, gyakori, és nem gyakori események általában klinikai vizsgálati adatokból származnak. A placebocsoportban történő előfordulást is figyelembe vették.

A ritka és nagyon ritka események általában a forgalomba hozatal utáni spontán bejelentések adatai.

A gyakorisági adatok az indikációnak és a gyógyszerformának megfelelő szokásos ajánlott dózisokban adott ondanszetronra vonatkoznak.

Immunrendszeri betegségek és tünetek

Ritka: Azonnali túlérzékenységi reakciók, néha súlyos formában, beleértve az anaphylaxiát is.

Idegrendszeri betegségek és tünetek

Nagyon gyakori: Fejfájás.

Nem gyakori: Görcsrohamok, mozgászavarok (köztük extrapyramidalis reakciók, mint dystoniás reakciók, oculogyriás krízis és dyskinesia) előfordultak, de maradandó klinikai tünetekre nincs bizonyíték.

Szembetegségek és szemészeti tünetek

Ritka: Átmeneti látászavarok (pl. homályos látás), túlnyomórészt intravénás alkalmazás alatt.

Nagyon ritka: Átmeneti vakság, túlnyomórészt intravénás alkalmazás alatt. A jelentett esetek többségében az átmeneti vakság 20 percen belül megszűnt. A legtöbb beteg kemoterápiát kapott, benne ciszplatint. Az átmeneti vakság néhány esetben kortikális eredetű volt.

Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek

Nem gyakori: Arrhythmiák, mellkasi fájdalom ST-szakasz depresszióval vagy anélkül, bradycardia.

Ritka QT szakasz megnyúlása (beleértve a Torsades de Pointes esetet).

Nem ismert: Myocardialis ischaemia (lásd 4.4 pont).

Érbetegségek és tünetek

Gyakori: Melegségérzés vagy kipirulás.

Nem gyakori: Hypotonia.

Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinális betegségek és tünetek

Nem gyakori: Csuklás.

Emésztőrendszeri betegségek és tünetek

Gyakori: Székrekedés.

Máj- és epebetegségek, illetve tünetek

Nem gyakori: A májfunkciós értékek aszimptómás emelkedése*.

*Ezek az események általában azoknál a betegeknél fordultak elő, akik ciszplatin-tartalmú kemoterápiás kezelést kaptak.

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

Tünetek

Jelenleg kevés adat áll rendelkezésre az ondanszetronnal történt túladagolásról. Az esetek többségében a tünetek hasonlóak voltak az ajánlott dózissal kezelt betegeknél észleltekhez (lásd 4.8 pont). A következő túladagolási tünetekről számoltak be: látászavarok, súlyos székrekedés, hypotonia és vasovagalis epizód, átmeneti másodfokú AV-blokkal.

Az ondanszetron dózisfüggő módon megnyújtja a QT-szakaszt. Túladagolás esetén EKG-vizsgálat javasolt.

Kezelés

Az ondanszetronnak nincs specifikus antidótuma, ezért túladagolás esetén tüneti, ill. szupportív terápiát kell alkalmazni.

Ipecacuana adása az ondanszetron túladagolásának kezelésére nem javasolt, mivel nem valószínű, hogy a betegek reagálnának rá az ondanszetron antiemetikus hatása miatt.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Szerotonin (5-HT₃) antagonisták

ATC kód: A04A A01

Hatásmechanizmus

Az ondanszetron nagy szelektivitású 5-HT₃ (szerotonin) receptor-antagonista. A hányinger és a hányás csillapításának pontos hatásmechanizmusa nem ismert.

A citosztatikus kemoterápia gyógyszerei és a radioterápia szerotoninszint-emelkedést okozhatnak a vékonybélben, ami az 5-HT₃ receptorokat tartalmazó vagus afferens rostok aktiválásával hányási reflexet vált ki. Az ondanszetron ennek a reflexnek a kiváltását akadályozza meg.

A vagus afferens rostok ingerlése a negyedik agykamra alsó részén lévő area postremában is szerotoninszint-emelkedést okozhat, ami az ott található 5-HT₃ receptoron keresztül szintén hányást válthat ki - centralis mechanizmus. Az ondanszetron mind a központi, mind a perifériás idegrendszer neuronjain található 5-HT₃ receptorokra gyakorolt antagonista hatásnak köszönhetően meggátolja a kemoterápia ás a radioterápia okozta hányási reflex kiváltását.

A posztoperatív hányinger és hányás csillapításának hatásmechanizmusa nem ismert, de lehetnek a citosztatikus terápia okozta hányingerrel és hányással közös folyamatok.

Farmakodinámiás hatások

Az ondanszetron nem befolyásolja a plazma prolaktinszintjét.

QT-megnyúlás

Az ondanszetron QTc-szakaszra gyakorolt hatását egy kettősvak, randomizált, placebo- és aktív (moxifloxacin)-kontrollos, keresztezett vizsgálatban értékelték 58 egészséges felnőtt férfinál és nőnél. Az ondanszetront 8 mg-os és 32 mg-os dózisban, 15 perces intravénás infúzióban adták be. A nagyobb, 32 mg-os vizsgált dózisnál a QTcF placebóhoz viszonyított maximális átlagkülönbsége (90% CI felső határérték) a kiindulási értékkel való korrekciót követően 19,6 (21,5) msec volt. A kisebb, 8 mg-os vizsgált dózisnál a QTcF placebóhoz viszonyított maximális átlagkülönbsége (90% CI felső határérték) a kiindulási értékkel való korrekciót követően 5,8 (7,8) msec volt. Ebben a vizsgálatban nem észleltek 480 msec-nél nagyobb QTcF értékeket, továbbá nem volt 60 msec-nál nagyobb QTcF-megnyúlás.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Ismételt adagolás során az ondanszetron farmakokinetikai tulajdonságai nem változnak.

Felszívódás

Az ondanszetron per os alkalmazást követően passzív abszorpcióval, teljes mértékben felszívódik a gyomor-béltraktusból és first-pass metabolizmuson esik át. Adagolás után kb. 1,5 óra alatt éri el a plazma csúcskoncentrációt. A 8 mg feletti adagok az ondanszetron szisztémás expozícióját dózisarányosnál nagyobb mértékben növelik. Ez a first-pass metabolizmus redukciójának jele lehet nagyobb orális adagoknál.

Egy 8 mg-os tabletta bevétele után az átlagos biohasznosulás egészséges férfiakban kb. 55-60%.

Biohasznosulása kissé magasabb étel jelenlétében, de az antacidok nem befolyásolják.

Eloszlás

Az ondanszetron fehérjekötődése nem túl nagy (70-76%).

Az ondanszetron diszpozíciója hasonló per os, intramuscularis vagy intravénás adagolást követően felnőttekben, és a steady state megoszlási térfogata kb. 140 l.

Biotranszformáció

Az ondanszetron a szisztémás keringésből főleg a májban többféle enzimatikus úton metabolizálódva kerül ki. A CYP2D6 enzim hiánya (debrizokin polimorfizmus) nem befolyásolja az ondanszetron farmakokinetikáját.

Elimináció

Az ondanszetron a szisztémás keringésből főleg a májban metabolizálódva kerül ki. A felszívódott adag kevesebb, mint 5%-a távozik változatlan formában a vizelettel.

Az ondanszetron diszpozíciója hasonló per os, intramuscularis vagy intravénás adagolást követően, és terminális eliminációs felezési ideje kb. 3 óra.

Különleges betegcsoportok

Nemek

Az ondanszetron diszpozíciója a nemek között különbséget mutatott, nőkben a per os adag gyorsabban és nagyobb mennyiségben szívódott fel, és szisztémás clearance-e, ill. (testtömeg arányos) megoszlási térfogata csökkent.

Idősek

Egészséges idős önkéntesekkel végzett vizsgálatokban mind az ondanszetron per os biohasznosulása, mind a felezési ideje kismértékben emelkedett a korral összefüggésben.

Vesekárosodásban szenvedő betegek

Közepesen súlyos vesekárosodásban (kreatinin-clearance 15‑60 ml/perc) mind a szisztémás clearance, mind a megoszlási térfogat csökken az ondanszetron intravénás alkalmazását követően, ami az eliminációs felezési idő kismértékű, de klinikailag nem szignifikáns emelkedését (5,4 óra) vonja maga után. Egy súlyos vesekárosodásban szenvedő, rendszeres hemodialízisre szoruló betegek bevonásával végzett vizsgálatban (a dialízisek közti időben vizsgálva) intravénás adás után az ondanszetron farmakokinetikája lényegében változatlan volt.

Májkárosodásban szenvedő betegek

Súlyos májkárosodásban szenvedő betegeknél az ondanszetron szisztémás clearance-e jelentősen csökken, míg az eliminációs felezési idő megnő (15-32 óra), és a per os biohasznosulás a preszisztémás metabolizmus csökkenésének következtében megközelíti a 100%-ot.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

Egy klónozott humán szív ion-csatorna vizsgálat azt mutatta, hogy az ondanszetron klinikailag releváns koncentrációban a hERG káliumcsatorna blokádjával képes befolyásolni a szív repolarizációját. In vivo a QT-szakasz megnyúlását figyelték meg altatott macskákban intravénás adagolás után, a farmakológiailag hatásos dózisok 100‑szorosát meghaladó dózisok alkalmazása esetén. Cynomolgus majmokban hasonló hatást nem figyeltek meg. A klinikumban beszámoltak átmeneti EKG változásokról (lásd 4.4 pont).

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

Tablettamag:

laktóz-monohidrát

mikrokristályos cellulóz

hidegen duzzadó keményítő

magnézium-sztearát

Bevonat:

Opadry 20J22730 Yellow [hipromellóz, titán-dioxid (E171), hidroxipropil-cellulóz, propilénglikol, szorbitán-monooleát, szorbinsav, vanillin, kinolinsárga (E104)]

6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

3 év.

6.4 Különleges tárolási előírások

Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

6 db, 10 db, 15 db, 30 db, 50 db, 60 db, 90 db, 100 db vagy 500 db filmtabletta fehér, átlátszatlan PVC//Alumínium buborékcsomagolásban és dobozban.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Megjegyzés:  (egy keresztes)

Osztályozás: II./2 csoport

Korlátozott érvényű orvosi rendelvényhez kötött, szakorvosi kórházi diagnózist követően folyamatos szakorvosi ellenőrzés mellett alkalmazható gyógyszer (Sz).

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Mensana Pharma Ltd.

The Black Church

St. Mary's Place, Dublin 7

D07 P4AX Írország

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMAI

OGYI-T-22513/01 6× PVC//Al buborékcsomagolásban, dobozban

OGYI-T-22513/02 10× PVC//Al buborékcsomagolásban, dobozban

OGYI-T-22513/03 15× PVC//Al buborékcsomagolásban, dobozban

OGYI-T-22513/04 30× PVC//Al buborékcsomagolásban, dobozban

OGYI-T-22513/05 50× PVC//Al buborékcsomagolásban, dobozban

OGYI-T-22513/06 60× PVC//Al buborékcsomagolásban, dobozban

OGYI-T-22513/07 90× PVC//Al buborékcsomagolásban, dobozban

OGYI-T-22513/08 100× PVC//Al buborékcsomagolásban, dobozban

OGYI-T-22513/09 500× PVC//Al buborékcsomagolásban, dobozban

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2013. 07. 03.

A forgalomba hozatali engedély megújításának dátuma: 2018. 03. 18.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2023. október 7.